Gyermekeknek
Kalendárium
Január

Január – Boldogasszony – Télhó – Fergeteg hava

 

 

Egérvár

„Fáznak most az egerek: 
egérvárra hó pereg.
Van nékik sajt, búzaszem:
- Éhes vagyok? Megeszem!”
/Devecsery László/

Időjósló:

Januárt ha eső veri,
Kamra, erszény megszenvedi.

Ha újév napja világos,
a termés nem lesz hiányos.

Ha vízkereszt vizet ereszt,
a tél soká ki nem ereszt.

Ha megfénylik a vízkereszt,
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kolbász és a gerezd
Öregektől tudom ezt.

Piroska napján, ha fagy,
Negyven napig el nem hagy.

Ha Ágnes hideg,
engesztel Vince,
hogy teljék a pince.

Szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Ha ködös, lesz hadakozás.
Ha szeles, embernek sírt ás,
Hogyha esős nedves,
A kenyér lesz nagyon kedves.

Pál fordulta hogyha tiszta,
bőven terem mező, puszta.

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll,
Ha Pál fordul köddel,
ember/Jószág hullik döggel. – A régi regula arról szól, hogy ha Pál napján és környékén ködös az idő, akkor gyakoriak lesznek a fertőző betegségek. Manapság is az influenzás időszak kezdete ez.

január 1. Újév, Kiskarácsony napja

Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá.

13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát.

A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. 
Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. 
Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe.
Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta. ) 
Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. 
Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak.

január 6. Vízkereszt

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. 

A karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás szokása. Általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához, megáldja azt, elbeszélget velük. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken ezt a szokást az egyház tiltotta. 

Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz "háromkirályt járni". A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni.

Ányos Pál: Három királyok napján
(részlet)

Egek, mit szemlélek napkelet tájáról? 
Három koronás fő költözik honnyáról; 
Siet Sidóország anyavárosában, 
Mondanád sas repül kőszál nyilásában, 
Sok tevék követik megterhelt hátokkal,
Izzadnak, fehéről szájuk tajtékokkal. […]
Amint Betlehemből jobb felé utaznak, 
Egy istálló födő fái akadoznak. 
Födetlen tetejét hófúvás takarja, 
Rongyos oldalait éjszaki szél marja. 
Ott fekszik emberi nemünk megváltója, 
Kinek olly sok század vala sohajtója. […]
Örülj mármost ember illyen változáson, 
S térdet, fejet hajtsál e csudalátáson! 
Kiss Boldizsár, te is jelentsd örömedet, 
Ki egy szent királnak köszönöd nevedet. 
De, hogy hosszas légyen buzgó vigasságod,
Élj, s azután égben légyen boldogságod! 

január 17. Remete Szent Antal napja

A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak, és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést.  Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek. Az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Ráolvasás:

Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával,
hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,
hogy (mondjam;) Jusztinának gyenge szüvit elszorítom
piros vérit ott megiszom.
Térj meg Szent Antal,
Kérlek a Jézus Krisztus keserves kínszenvedéseire,
Öt méljséges sebeire,
Ereggy el az erdőkre,
Ott a vad oroszlányoknak gyenge szüviket szorítsd el,
piros vérüket ott idd meg!
Térj meg Szent Antal, vagy akármiféle eredet vagy!
Mikor Krisztus a földön járt,
Hegyek nőttek,
Kövek tőttek,
Krisztus mennybemenetele után mindenek megtértek,
Térj meg te is, akármiféle eredet vagy!
Az úrjézus Krisztusnak gyékény ágya, kőpárnája,
Sütelen kása, főtelen pogácsa,
Ez a Krisztus Urunk vacsorája,
Kérlek erre a keserves kinszenvedésekre,
Térj meg, akármiféle eredet vagy!
Édes Jézusom, nem az én akaratom szerint.
Miképpen mennyben, úgy legyen a fődön.
Ha te akarod, mutasd meg a te irgalmasságodat,
Ne nézd bűneinket, sok ellened való cselekedeteinket,
Édes Jézusom – eztet én odamondom.

január 22. 

Vince napja

Szent Vince: hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra (†304). Tiszteletét jelentős mértékben előmozdította nemesi származása, amelyre a feudális Európa sokat adott. Már a koronázási paláston (1031) föltűnik. Kopasz nádor a váradi székesegyházban oltárt emelt a tisztességére. Közép-európai kultusza a XI. században idekerült ereklyéi révén Boroszlóból sugárzik szét. 
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. 
Egyes helyeken Vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén. 
Volt olyan helység is, ahol a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Magyar kultúra napja

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

január 26. Pál napja

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.  A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja.  A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak.
Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: van ahol a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát pedig veszekedősnek, marakodósnak tartják.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Új esztendő vígság szerző - http://www.youtube.com/watch?v=3K_pmsum4Zk

Adjon isten minden jót - http://www.youtube.com/watch?v=Jtt8nD8uC9M

Köszöntő - http://egyszervolt.hu/dal/koszonto-madardal.html

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó -
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/01januar/j_honap/hp_kanyadi_betemetett.mp3

Három királyok napján - 
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/01januar/j_unnepek/j6_vizkereszt/bk_harom_kiralyok_napjan.mp3

Versek – hangosan:

Nagy László: Adjon az isten - http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/12december/d_unnepek/d24_adameva//te_nagyl_adjon_az_isten.mp3

Ez új év reggelén - http://egyszervolt.hu/vers/ez-ujev-reggelen.html

Csukás István: Január lekocog a lépcsőn - http://egyszervolt.hu/vers/januar-lekocog-a-lepcson.html

Lackfi János: Tél - http://egyszervolt.hu/vers/tel2.html

Nyulász Péter: Hóhahó - http://egyszervolt.hu/vers/hohaho.html 

 

Gazdag Erzsi: Január Sarkady Sándor:
Újévi köszöntő 
Juhász Gyula: Vízkeresztre

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.

Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.
Komámuram bújjék be!
Mi jót hozott újévre?
Komatálat, bablencsét,
Kívánok jó szerencsét.

Cifra csizmát, cifra szűrt,
Teli pincét, teli csűrt,
Fehér cipót, piros bort,
Decemberi disznótort. 

Rámás csizmát, kalapot
Tizenhárom malacot
Ezer tyúkot, búbosat
Egy bukszát, de púposat.

Almát, körtét, potyogóst
Libát, kacsát, totyogóst
Lova járjon csikóval
Borát mérje akóval.

Bokrosodjék kalásza
Gangosodjék a háza
Százesztendős korában
Tűz égjen a pipába. 

Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen... 

Évfordulók:

- 1837. január 1. Megjelenik az Athenaeum irodalmi és tudományos folyóirat

- 1862. január 6. Megszületett Dr. Oetker, a háziasszonyok kedvenc olvasmányának szerzője

- 1412. január 6. Megszületett Szent Johanna

- 1337. január 8. Meghalt Giotto di Bondone - itáliai festő

- 1862. január 16. Megjelent Madách Imre: Az ember tragédiája - drámája

- 1987. január 25. Meghalt Rodolfo, magyar bűvész

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/01

http://www.unnep.mentha.hu/januar.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://allatvilagunk.weboldala.net/emlosok/pirokeger.html

http://www.nemzetijelkepek.hu/himnusz-galeria.shtml

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Magyar néprajz. MTA Néprajzi Kutatóintézet Bp., 1990-2001