Gyermekeknek
Kalendárium
November

Szent András hava, Őszutó, Enyészet hava

  „Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat
Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

"Siettető
Szaladj gyorsan, november!
Hadd jöjjön a december!
Akkor van a karácsony,
egér-szívvel elvárom!"
/Devecsery László/ 



Időjósló:

- Ha esős Mindenszentek,
  Sok hó lesz rá, figyeljetek!

- Ha novemberben megszólal a pacsirta, 
  azt mondja: Két szűrt végy magadra!

- Ha sok köd van ősz idején,
  Sok eső lesz tavaszon.

- Ha az apró madarak nagy csapatban járnak élelem után, nagy hideg lesz.

- Ha napfelkelte előtt kárognak a varjak, hideget jósolnak.

- Ha a Márton lúdja csontja veres,
  nagy hideg lesz;
  ha fehér,
  sok hó lesz;
  ha fekete,
  esős ősz, és háborgó, rút tél.

- Ha Márton fehér lovon jön, enyhe lesz a tél. 
  Ha Márton barna lovon jön, hideg lesz a tél.

- Ha Erzsébet megrázza pendelyét,
  Leesik az első hó.

- Ha Katalin locsog,
  Karácsony kopog.
  Ha Katalin kopog,
  Karácsony tocsog. 

- A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

- András napján, ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

- András napján: Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.

Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

 - A gazda mondókája szerint:
         Ködös Márton után
       Enyhe telet várhatsz,
        Havas Márton után
      Farkast soká láthatsz.
      Szent Erzsébet napja
        Tél elejét szabja.
       Az András-napi hó
      A vetésnek nem jó.

 

november  1. Mindenszentek napja

November elseje mindjárt egy szép egyházi ünnep: a Mindenszentek ünnepe. Ezen a napon ünneplik mindazokat a példás életet élt szent embereket, vértanúkat, akiket - megszámlálhatatlan sokaságuk miatt - név szerint nem is említ meg a kalendárium.
Magyarországon 2001-től újra munkaszüneti nap. 

"E mai napon, szeretteim, mindvalamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben. […] Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk!" (Beda Venerabilis)

 november 2. Halottak napja

A halottak napját már nagyon régóta, a 11. század óta ünnepeljük. Ez az a nap, amikor elhunyt rokonainkra, ismerőseinkre emlékezünk, s amikor mindenképpen időt szakítunk arra, hogy meglátogassuk a sírjaikat. A legtöbben virágokkal, gyertyákkal díszítik fel ilyenkor a sírokat, de sok más szokás is kapcsolódik ehhez az ünnephez: a néphit szerint a halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, ezért sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt tesznek ki nekik. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak annyi gyertyát kell gyújtani. Az elhunytak emlékére ajándékozzák meg ilyenkor a szegényeket, koldusokat kenyérrel, kaláccsal.

 november 3.

A magyar tudomány napja

Ez az ünnep a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására a pozsonyi országgyűlésen. 1997 óta ünnepeljük.

Babits Mihály: Bolyai

(részlet)

Új törvényekkel, túl a szűk egen ,

új végtelent nyitottam én eszemnek;

király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek

neveltek, mint Istennel osztozó,

vén Euklides, rab törvényhozó.

 

Szent Hubertus napja:

Hubert († 727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését – ismét a legenda szerint – maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

A vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.

november 5.  Árpád-házi Szent Imre napja

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia. Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.

november 11. Márton napja 

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.

Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. 

Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.  A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján. 

- Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

- Bőségvarázsló szokás volt, hogy ezen a napon a kanászok a disznótartó gazdáknak ágas-bogas vesszőket (Szent Márton vesszeje) vittek ajándékba, hogy a kocák majd annyi malacot fialjanak, ahány ága van a vesszőnek. Cserébe a gazdák béles-adót, vagy rétes-pénzt fizettek.

november 13. A magyar szentek emléknapja

A magyar katolikus egyház november 13-án tartja A MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOK EMLÉKNAPJÁt, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek-ünnep.

november 14. Diabétesz Világnap

A Nemzetközi Diabetes Társaság tagszervezetei november 14-én a világ több mint 130 országában ünneplik a nemzetközi DIABETES VILÁGNAPot, mert ezen a napon született Frederick Banting, aki társával, Charles Bestel együtt elsőként vetette fel az elképzelést, mely végül 1921 októberében az inzulin felfedezéséhez vezetett. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma – elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét – az idült kis-és nagy érrendszeri szövődmények. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Magyarországon a lakosság 5–10 %-a érintett valamilyen mértékben. 

november 16. A tolerancia nemzetközi napja

Az UNESCO kezdeményezésére 1995 a tolerancia éve volt, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA ebből az eseményből nőtt ki mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.

november 17. Füstmentes nap

Ez a nap nem a dohányosok kedvenc napja. Hiszen ezen a napon reggeltől estig hallgathatják, hogy a dohányzás milyen súlyosan károsítja az egészségüket. De ha meggyőzni nem is sikerül őket, hogy szokjanak le róla, arra mindenképpen illik figyelniük, hogy ne füstöljenek a másik orra alá - legalább ezen az egy napon!

Nagy László: Apám

(részlet)

Nem akar semmit, nem szól semmit.

Könnyezhetek a pogány apámon.

Levegő is csak úgy kell neki,

ha átszívhatja dohány-parázson.

 

Nem oxigén az: forró számum,

belső világát járja sikongva,

nikotin hullik szerveire:

sivatag sárga pora a lombra.

 

Nikotin-ember, sóhajt, füstöl,

így emésztődik esztendők óta

s hamvadva néz a néma földre,

erre az öblös hamutartóra.

 

november 19.  Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe

II. András királyunk leánya volt Szent Erzsébet. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

Ismeretlen szerző: Die Sanctae Elisabethae 
Hvngariae regis filiae XXIX IXbris

(részlet)

 

Nem csak ételekre gyámoltalanoknak,

Szorgalmatos gondot visele koroknak,

Bizony itálokra sok nyomorultaknak,

Es ruhazáttyokra öszvegyek, árvaknak,

 

Hánem rut sebeket szegeny koldusoknak

Kezeivel undok varokát koroknak

Tisztogattya vala â nyomorultaknak,

Es gyogittya vala fekélét azoknak.

 

november 25. Katalin napja

Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Híres volt okosságáról, ezért egyetemek, tudósok, diákok védőszentje. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje is
Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. A lányok persze igyekeztek minél többet megtudni jövendő férjükről, ezért többféle fa lehetőleg valaki más kertjéből elcsent ágait tették vízbe, ezeknek egyenként nevet adtak, s amelyik kizöldült, esetleg megvirágzott karácsonyra, olyan nevű kérőt vártak. 
A legények, ha egész nap böjtöltek, éjjel megálmodhatták, ki lesz a feleségük.
E nappal zárult az úgynevezett "kisfarsang" időszaka. Véget ért az őszi lakodlamas időszak. 

november utolsó péntekje, november 25. "Ne vásárolj semmit!" Nap

Talán észre sem vesszük, hogy mennyi, de mennyi pénzt költünk el felesleges dolgokra! Nem csoda, hisz erre buzdít minket a tévé és a sok színes plakát. Ez azonban mégsincs így rendjén. Egy kanadai férfi, Ted Dave elhatározta 1992-ben, hogy tesz valamit a reklámok állandó túlvásárlásra buzdítása ellen. Ettől kezdve a vásárlásmentes napot egyre több és több országban tartották meg. Egy nap erejéig mi is odafigyelhetnénk rá, hova is tűnik a pénz a tárcánkból!

november 27. Véradók napja

A Magyar Vöröskereszt javaslatára ünnepeljük e napon a véradókat, akik ismeretlenül életet mentő szolgálatot tesznek embertársaiknak. Azért éppennovember 27ére esett a választás, mert első ízben 1957. november 27-én adtak át kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. 

november 30. Szent András napja

András apostol, Péter apostol fivére, maga is halász volt. A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje. 
András "zárta a hegedűt", azaz neve napja után kezdődött az adventi időszak, amikor nem volt helye a hangos vigalmaknak. 

Férjjósló praktikák:

- Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

- A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása, amely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffent-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

- Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya,  az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

- András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

- Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.

- A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

- A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára irták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy  fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.

- Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.

- A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslának ezt a fajtáját.

Hívták disznóölő Szent Andrásnak is, mivel vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

Moldvában és a gyimesiek körében szokás volt András napján megfokhagymázni az ólajtókat farkas ellen, nehogy elvigyék a jószágot. Ugyane szokáshoz tartozott, hogy összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkas elvinné a jószágot.

"András hazaláss!" – tél előtt behajtják az állatokat a legelőkről télre ezen a napon.


Dalok – videók – megzenésített versek:

Őszi szél fúj a hegyekről - http://www.youtube.com/watch?v=T96q0kVUSmM

Galagonya - http://www.youtube.com/watch?v=gVKVIOMfaU4&feature=related

Béka-búcsúztató - http://www.youtube.com/watch?v=s54UXSquUWw

 

Versek – hangosan:

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi - http://egyszervolt.hu/vers/diobel-bacsi.html 

Drégely László: Tél előtt - http://egyszervolt.hu/vers/tel-elott.html

Kányádi Sándor: November - http://egyszervolt.hu/vers/november.html

Kányádi Sándor: Ősz volna még - http://egyszervolt.hu/vers/osz-volna-meg.html


Csanádi Imre: Búcsúzva köszöntő Tamkó Sirató Károly: Késő ősz

 

Gazdag Erzsi: Őszi búcsúzás

Szállj, szállj,
ökörnyál,
jön az ősz,
megy a nyár, -
megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

Kimentem én az erdőre...
És akkor?
Ráléptem egy rőzsetőre...
És akkor?
A rőzsető felsikoltott...
És akkor?
Ősz fedte be az égboltot...
És akkor?
Fázik majd a hátad tája...
És akkor?
Bújj a medve bundájába...
És akkor?
Nem fázol majd nagy fagykor! 
Int a pitypang-bóbita,
s más vidékre száll.
Liba nézi, s bámulva
fél lábára áll.
"Hova, hova, bóbita?"
"Itt van már az ősz.
El kell mennem, elkerget
e goromba csősz. 
Isten veled, kis patak!
Beteg sárga rét!
Libák, lepkék, bogarak,
száraz margarét!"
"Isten veled, bóbita!"-
szól a lúd sután,
s bánatosan pislog a
bóbita után.

Évforulók:

- 1687. november 22. Esterházy János grófi visszafoglalja a töröktől Palota várát (Várpalota)

- 1887. november 28. Elindult Euórpa első városi villamosa a pesti Nagykörúton

- 1837 november 12. Megszületett Vidróczki Márton, a mátrai híres betyár

- 1887. november 14. Megszületett Áprlily Lajos köldő, műfordító

- 1912. november 14. Megszületett Gazdag Erzsi ifjúsági író, költő

- 2007 november 19. Elhunyt Szabó Magda író, költő

- 1912. november 20. Megszületett Habsburg Ottó

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/11

http://www.unnep.mentha.hu/november.htm

http://deliszo.hu/2009/11/nepi-idojoslas-egesz-evre-november/

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://okosanya.blog.hu/2009/11/30/andras_naphoz_kapcsolodo_nepszokasok_nephit_idojoslas

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006.