Gyermekeknek
Kalendárium
Március

Március – Böjtmás hava – Tavaszelő – Kikelet hava


Időjósló:

Amilyen a március kilencedik napja,
Olyan lesz az egész hónap folyamatja.

Márciusban amennyi köd volt,
annyi zápor lesz az esztendőben.

Márciusi hó,
még zsákkal se jó.

Márciusi por, májusi eső aranyat ér.

Gergely napja ritka, hogy jó.
Szeles, hideg, sokszor van hó.

Gergely napi szél,
Szent György napig él.

Megrázza még szakállát Gergely!

Sándor, József, Benedek,
Hoz a zsákban meleget.
De ha nem hoz meleget,
Gyuri lesz majd a gyerek.

Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt)
Ha vízben áll is a lábad.

Benedek, jönnek a jó melegek.

Ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár.

Gyümölcsoltó hidege
Téli hónapnak megölője.

Ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megszólalnak a békák,
még negyven napig hideg lesz.

március  4. Kázmér napja

Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat.

március 8. Nemzetközi nőnap

1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

Jékely Zoltán: Régi flórenci asszonyokhoz
(részlet)

Annák, Beatricék, Lukréciák,
hamvas kis arcok, nagy szemek,
csipkék, kösöntyűk, kámeák,
örökre tündököljetek!


március 12. Gergely napja

Eredetileg a diákság ünnepe, A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX.századtól vezették be.
Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

A Gergely–járás szereplői, mint afféle hadba toborzók, „katonai rangot” viseltek, és „Szent Gergely vitézeinek” hívták magukat. A szöveg felépítése általában a következő elemekből állt:

1.  beköszönő, engedélykérés

2.  Szent Gergely doktornak … kezdetű dal

3.  szereplők bemutatkozása, egyben adománykérés

4.  adománykérő énekek

5.  búcsúzás, áldáskérés a háznépre, adományok megköszönése.

Emellett termésjóslások is kapcsolódnak e naphoz. Úgy tartották, hogy e nap alkalmas a búza, rozs és palántának való magok vetésére is. Az e napon vetett mákról úgy hitték, az nem lesz férges.

Gergelyjárás
(részlet)

Szent Gergely doktornak,
Híres tanítónknak nevenapján,
Régi szokás szerint,
Menjünk Isten szerint iskolába,
Régi szokás szerint,
Menjünk Isten szerint iskolába.

Adjatok szalonnát,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd csináljunk rántottát,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok kolbászt,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd fonjunk be pallást,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok gyerecskét,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd tanuljon könyvecskét,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok leánykát,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd söpörje iskolát,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

március  15. Nemzeti ünnep, sajtószabadság napja

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Vörösmarty Mihály: Szabadsajtó

Kelj fel rab-ágyad kőpárnáiról,
Beteg, megzsibbadt gondolat!
Kiálts fel érzés! melly nyögél
Elfojtott, véző szív alatt.

Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok,
Lássátok a boldog, dicső napot.
S a honra, melly soká tűrt veletek,
Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.

 


március 18. Sándor napja 

A néphit szerint az első meleghozó nap. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Sokfelé kedvelt vetőnap. Az e napon vetett zabtól, árpától, fehér babtól jobb termést vártak.
Kedvelt névünnep is volt. A Sándorokat is vidám rigmusokkal köszöntötték.

március 19. József napja

Kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre.  
Azt mondják, ezen a napon kezdenek énekelni a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron Péter-Pálkor, azaz aratáskor. Ha az égen szivárvány látható, és annak sárga csíkja a legszélesebb, jó lesz a búzatermés. Ha a vörös, akkor sok lesz a bor.

március 21.
Benedek napja

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát és zsírt szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

Planetáris tudat világnapja, Csillagászati tavasz kezdete – Tavaszi napéjegyenlőség

Hagyományteremtő szándékkal ünnepli azt a tudatosságot, hogy az emberiség felelőssége a Földért és az emberiségért egységes, közös. Budapesten először 2001-ben rendeztek fesztivált a témához kapcsolódva.
Ezen a napon szerte a világon napkelte-fesztiválokat rendeznek. Az esemény Új-Zélandon kezdődik – ahol a Nap először kel fel-, és Szamoa szigetén fejeződik be.

Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

március 22. – Víz világnapja

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Bár a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt.

A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak. Szerencsére a vízháztartás fenntartható kezelése óriási lehetőségeket nyújt az élet minőségének javítása és a társadalom biztonsága szempontjából.

A hazai vizek állapota nem rossz, de nem is elég jó. Jelenleg soha nem látott mértékű, sokmilliárdos vízminőség-javítási, csatornázási, szennyvízkezelési programok zajlanak szerte Magyarországon. Ezek révén az állam igyekszik mindent megtenni, amire ereje, képessége van – azonban felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a felszín alattiak minőségének megőrzése érdekében mindannyian tehetünk valamit. Nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor megnyitjuk a csapot, és mikor kihúzzuk a lefolyó dugóját.

Kányádi Sándor: Ének a forrásról
 (részlet)

Van egy forrás valahol egy
öreg erdő sátorában,
valamikor a korsómmal
vízért én is odajártam.

Ott tanyáznak a rigók is,
közelében raknak fészket
alkonyatkor odajárnak
szarvasok és szomjas őzek.

Láttam belőle kortyolni
nyári napot, teleholdat,
csillaghullás idején a
csillagok mind belehullnak.


március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kisfákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. Él az a hit a magyar nyelvterületen, hogy az e napon szamzett fát nem szabad letörni, vagy levágni, mert a sebből vér folyna, vagy szerencsétlenség történne.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát.

március 27.  Színházi világnap

1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Tavaszi szél vizet áraszt - http://egyszervolt.hu/dal/tavaszi-szel-vizet-araszt.html

Kolompos: Gergelyjárás - http://www.youtube.com/watch?v=5vkXn_rJF9A

Zúgjatok harangok! - http://www.youtube.com/watch?v=V_BV0Ou2XZ8

A költő visszatér - http://www.youtube.com/watch?v=irSDJEWXVSM&feature=related

Nemzeti dal - http://www.youtube.com/watch?v=XHL5hAe_m_I

Tavaszi dal - http://www.youtube.com/watch?v=H6L9oQVgUFk

Padlás: Szilvásgombóc - http://www.youtube.com/watch?v=zqZKsmXItjI

Versek – hangosan:

Kiss Ottó: Tavaszi medvedal - http://egyszervolt.hu/vers/tavaszi-medvedal.html

Rákos Sándor: Három vándor - http://egyszervolt.hu/vers/harom-vandor.html

 

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Szabó Lőrinc: Nyitnikék 
(részlet)

Áprily Lajos: Március 

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek 
Hoz majd meleget
Nincs több fázás, boldog aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb
Aztán feketék, 
Végül barnák és a maradék.

 

Alszik a hóban
a hegy, a völgy,
hallgat az erdő,
hallgat a föld.

Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.

Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán,
mint éles fuvola.

Az a fuvolás
a Nyitnikék!
Már kezdi is újra
az énekét:

Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!

A Nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nyevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: daktilusok.

Selymít a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban,
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
Napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Évfordulók:

- 1512. március 5. Megszületett Mercator, németalföldi térképész és földrajztudós, az első modern térkép megalkotója

- 1687. március 19. Széchenyi György esztergomi érsek, Budán 3 iskolát alapít

- 1637. március 19. Elhunyt Pázmány Péter esztergomi érsek, író

- 1912. március 29. Meghal Robert Falcon Scott angol sarkkutató

- 1912. március 30. Meghalt Karl May német ifjúsági regényíró

- 1387. március 31. Luxemburgi Zsigmondot magyar királlyá koronázzák

Források:

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03

http://www.unnep.mentha.hu/tavaszi.htm

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=100335&cim=1#

http://indafoto.hu/pingu/image/11025425-bed58e08

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006