Gyermekeknek
Kalendárium
Július

Július – Szent Jakab hava – Nyárhó – Áldás hava


Csobbanó

Egér emel kalapot,
s vízben csobban jó nagyot.
Itt a nyár és strandra jár,
madárdalos a határ.

/Devecsery László/


Időjósló

Ha július nem főz, szeptember éhen marad.

Hangya sűrű halmot hord, hideg időt várhatod.

Délről derül, bocskor merül.

Sarlós Boldogasszony aminő,
Hat hétig olyan lesz az idő.

Mérges Margit,
Mert áldást nem hoz.

Esős Illés rossz,
Mert áldást nem hoz.

Illés napi vihar, kereszthányó széllel jő. – Olyan erővel rombol, hogy az utak menti kereszteket is feldönti.

Jaj neked kánikula,
Ha Illés próféta a nyakadat megmossa.

Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.

Mária Magdolna bűneit siratja. – ezért esős ez a nap.

Jakab napja veszedelmes, dűt, borít, ha viharos.

Anna asszony reggele
Már hűvös, ne játssz vele!

Ha Péterkor nagy a meleg,
várhatod a hideg telet.

július 2. Sarlós boldogasszony napja.

A katolikus egyház az áldott állapotban lévő Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg ezen a napon. Boldogasszony a várandós asszonyok, a szegények, a betegek, elesettek védőszentje. Szokás volt ezen a napon búcsút tartani. Csakúgy mint Péter-Pál napja, ez a nap is az aratás kezdőnapja. A "sarlós" elnevezés is az aratás hajdanvolt módjára utal.

A gabona, amiből majd a kenyér készül rendkívül fontos szerepet töltött (és tölt be ma is) a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre. Az aratásnak is külön rituáléja volt, a munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelte. Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket. 
Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát (talpon hagyták), azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat.

M.S. mester: Vizitáció

Aratás

Az aratás napját gondosan megválasztották. Új holdkor nem kezdtek hozzá, de Illés napját sem tartották szerencsésnek, nehogy a villám beléjük csapjon. Ha éppen péntekre esett volna az aratás első napja, akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy a szerencsétlennek tartott napon ne kelljen a betakarítás legnagyobb munkájához hozzáfogniok.

A sarlóval történő aratás többnyire asszonyi munka, férfiak ritkábban, inkább csak a legfiatalabbak és a legidősebbek vettek benne részt. Az arató egyik kezével a gabona szárából annyit fogott össze, amennyi a markában elfért, majd ezt alulról felfele irányuló mozdulattal levágta, és az előre kiterített szalmakötelekbe helyezte. A kévéket többnyire a férfiak kötötték be, és ugyancsak az ő feladatuk volt azoknak különböző méretű csomókban történő összerakása. A sarlós aratás különösen a múlt század elejétől kezdve egyre inkább háttérbe szorult, századunkban pedig már csak a peremterületeken, a hegyvidéken fordult elő szórványosan.

A kasza gabonaaratásra történő alkalmazására csak a XVI–XVII. századtól kezdve rendelkezünk adatokkal. Mint jobb és haladósabb munkaeszközt a XVIII. század végi, XIX. századi mezőgazdasági irodalom ajánlja. Ez időtől kezdve egészen háttérbe szorította a sarlót. A kaszával csak férfiak dolgoznak, míg a marokszedés az asszony feladata. A kévék bekötése, összehordása ismét férfimunkának számít.

A kaszával korábban inkább rendre vágtak. Az Alföldön a rendeket összehúzták, és belőlük kis boglyácskákat. vontatókat készítettek. Ezek közepére, fejével felfele felállítottak két-három villányi búzát, és e köré rakták torzsával kifele a többit. Mikor az embermagasságot elérték, akkor felhegyezték, és befedték. Egy vastag kötéllel, a földtől számítva fél méterre, az alját körülvették. Lovat vagy ökröt fogtak eléje, és úgy vontatták a nyomtatás helyére: a szérűre.

Az első learatott kévének egészségvarázsló hatása volt. Néhol a kaszás a derekára kötött belőle, hogy az majd ne fájjon, de vittek beőle a baromfinak is, hogy egészséges legyen.

A kényszerpihenőket aratás közben maszkos játékokkal, álesküvőkkel, és egyéb dramatikus mulatásokkal töltötték ki.

 

Deák-Ébner Lajos: Hazatérő aratók

A legtöbb szokás mégis az aratás befejezéséhez kapcsolódott. Sok helyütt állva hagyták egy darabon a gabonát, hogy biztosítsák a jövő évi jó termést. Máshol ezt azzal magyarázták, hogy a madaraknak és szegényeknek hagyják. Aratókoszorút is fontak: vagy az utolsó kévéről vagy utolsó szántóterület aratásának megkezdésekor. Az aratókoszorú csigavonalú vagy koszorú formájú volt. Gyakran díszítették mezei virággal, szalagokkal is. Aztán, az aratási munkák befejeztével a munkások mind énekelve bevonultak a gazda házához, akinek arattak. A koszorút megöntözték, hogy kellően sok eső legyen a következő esztendőben. Az utolsó kévéből mindenki vitt haza egy-egy marékkal. Volt, ahol a tyúkoknak adtak belőle, hogy jól tojjanak, máshol az őszi vetőmag közé keverték. Szokás volt a karácsonyi asztal alá is ebből tenni, a jövő évi jó termés biztosításáért. Az aratómunkásokat ilyenkor megvendégelték, a nagy uradalmi gazdaságokban aratóbálokat tartottak.

A saját földjén, csak magának arató család nem kötött koszorút. Az aratóünnepségek a nagy gazdaságokban voltak szokásosak, ahol sok béres dolgozott együtt.

július 8. Vasutas nap

1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.

Petőfi Sándor: Vasúton
/részlet/

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok
Eddig is már?... vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.

július 20. Illés, ószövetségi próféta napja

Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

Reményik Sándor: Illés

Ez a villám nyoma,
E szénné égett, bús-fekete rom. 
Az ember önmagának követelte, 
Az Isten azt felelte: "Nem adom. 
Ez itt próféta-fa.
Nem fogja látni a letarolt erdőt, 
Rábocsátok egy izzó-tüzes felhőt, 
Magamhoz ragadom."

Az ember önmagának követelte, 
Az Isten azt felelte: nem adom.

Piazetta: Illés elragadtatása

július 22. Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna, a bűnös életből megtért asszony napja.
Mária Magdolna (júl. 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) kultuszát. 

Szeged környékén az asszonyoknak tilos volt a mosás, sütés ezen a napon, és szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni ekkor, hogy gyorsabban nőjőn. Ha esett az eső, úgy tartották, Mária Magdolna siratja bűneit.

Reviczky Gyula: Magdolna

Szép s ifju volt, forró vér áldozatja;
De ifjuságát bűnbánón siratta.
S a porból, hova röpke gerjedelme
Tiporta, isten karja fölemelte.
Mert szíve tiszta volt, s bár elbukott,
Szeretni mint ő senki sem tudott.
Midőn Jézus, kinek selyem hajával
Lábát törölgeté, kereszthalállal
Kimult, a mint azt megjövendölék:
Ott sirt, ott tördelé fehér kezét.
Hirdetni a világnak ő ment
A Megváltó feltámadását;
Ő, a dicső, fényeskedő szent!...
Emléke illat, neve fény, imádság!...

július 26. Anna napja

Szent Anna oltár, Bártfa

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

A katolikus asszonyok hozzá könyörögnek gyermekáldásért.

A hagyomány szerint6 a kender töve Anna neve napján megszakad. Ilyenkor kezdték, nyűni a kendert. Ilyen tájban rajzanak a legyek is. Úgy mondják, hogy Anna a kötényében hordja őket, s ahol nyitott ajtót, ablakot talál, bedob egy köténnyel.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Naplegenda: Nyár van nyár - http://www.youtube.com/watch?v=jtAxCQYlnJo

Krulik Zoltán: Balaton - http://egyszervolt.hu/dal/balaton.html

Emberek hej emberek  -http://egyszervolt.hu/dal/kalaka-emberek-hej-emberek.html

Versek – hangosan:

Nagy László: Balatonparton - http://egyszervolt.hu/vers/balatonparton.html

Kovács Barbara: Forró nyár - http://egyszervolt.hu/vers/forro-nyar.html

József Attila: Aratásban

Radnóti Miklós: Július

József Attila: Perc

A búzát vágja sok szilaj legény

- Marokszedő leány halad nyomukba -

A síma réz-orcájok kipirulva.

És villog a nap kaszájok hegyén.

A rengő búza hódoló remény.

Tikkadtan fekszik lábaikhoz hullva;

Mint fáradt gyermek, anyjára borulva.

És ihatnék a kutya is, szegény.

Egy szomjazó legény hűs fához lábol,

Jó hosszút kortyant öblös kulacsából

És visszaindul, várja a dolog.

A nap forró haragja újraéled,

A homlokokról izzadság csorog,

De gyűl a keresztekbe-rakott élet.

Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestü hőség ül a
fényesarcu fák felett.

Dalol a madársereg,
Hogy az erdő zeng belé,
Maszatos parasztgyerek
Inal a folyó felé.

A Nap is süt melegen,
Tüzesíti a leget,
Nem is látni az egen
Pici keskeny felleget.

A parasztgyerek hevül,
A folyóparton ledül,
Homokon gurul tovább,

Kavicsot fog, jó lapost,
A folyóba dobja most
S fütyörészve áll odább.

Évfordulók

- 987. július 3. Capet Hugo új diansztiát alapít Franciaországban, Francia király lesz

- 1437. július 6. Kolozsmonostori egyezmény

- 1912. július 7. Ferenc József szentesíti a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló törvényeket

- 1912. július 14. Megkezdi New Yorkban működését az első amerikai Magyar Színtársulat

- 1987. július 19. Elhunyt Lengyel Dénes író, irodalomtörténész

-1937 július 20. Meghalt Marconi, a rádió feltalálója

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://mek.niif.hu/02700/02789/html/59.html

http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006