Gyermekeknek
Kalendárium
Augusztus

Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava

Nyárutó

Lassan vége lesz a nyárnak,
s a madarak messze szállnak…
Az egerek mit tehetnek?
Egrvárba visszamennek!

/Devecsery László/


Időjósló:

"Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóban."

Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.

Domonkos napján ha esik,
A tél szárazsággal telik.

Az Úr színeváltozása
A szőlőknek tarkulása.

Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs, és ép.

Ha Lőrinckor sár ragad,
eheted a dinnyét magad.

Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.

Daru, gólya útra kél,
bizony korán jön a tél.

augusztus 1. Vasas Szent Péter napja

Augusztus 1-jének pogány múltját kettős keresztény ünnep alapításával próbálta az egyház elfeledtetni. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásánakemlékünnepe (festum S. Petri ad vincula), a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasaszakadása. A Szentírásban foglaltak szerint (ApCsel 12,1–11) Heródes Agrippa 42-ben idősebbik Jakabot lefejeztette, Pétert pedig börtönbe záratta, s ott nehéz vasban, szigorú őrizet alatt tartatta. Ám a rákövetkező éjjelen megjelent a börtönben az Úr angyala. Érintésére leestek Péter láncai, s az apostol az alvó őrök között észrevétlen távozhatott.

Neve napjához kapcsolódó termésjóslás, hogy aszályos évben ez az utolsó nap, ami még megmentő esőt hozhat a kukoricának.
A szőlőben dologtiltó nap. Azt gondolták, ha ezen a napon nyúlnának a szőlőhöz, lepotyogna róla a szem.

augusztus 10. Lőrinc napja

Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. aug. 10.), rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!”

A fentiek okán a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. (E mondások inkább a másik, kevésbé ismert szeptember 5-i Lőrinc napra illenek, a tapasztalat is ezt igazolja.) Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.

augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napja, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Az ünnep első elnevezései "dormito"- elalvás vagy "pausatio"- elpihenés utal Szűz Mária halálára. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyüd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély...
Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek, virrasztanak, majd másnap körmenetben viszik a koporsót.
Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen. 
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.

augusztus 16. Hontalan állatok világnapja

A nap "célja a közvélemény és a hatóságok figyelmének felhívása a kérdésre és annak megoldatlanságára; a kóborállatok menhelyen való elhelyezésére, a menhelyekről történő örökbefogadás fontosságára, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozására.

Magyarországon elsősorban az otthonról elkóborolt, illetve kidobott kutyák adnak feladatot az önkormányzatoknak, illetve állatvédőknek. A szabály szerint ezeket az állatokat az önkormányzatnak kell begyűjtenie, majd két hétig megfigyelés alatt tartania. Ha az eb egészséges, eztán döntenek a sorsáról, kivéve persze, ha a gazdája jelentkezik kedvencéért. Általában igyekeznek örökbefogadókat találni a befogott négylábúaknak, de ha ez nem sikerül, elaltatás a sorsuk. Sokan nem is tudják, hogy a háziállat elhagyása (elűzése) bűncselekmény, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A hontalan állatok világnapjának a legfontosabb célja, hogy az állatok ne váljanak hontalanná. Ez az embereknek és az állatoknak is érdeke. Az emberek érdeke, hogy ne kóboroljanak gazdátlan kutyák és macskák (újabban már néhány helyen kutya- és macskafalkák is) az utcákon, mert a kóbor kutyák könnyen rátámadhatnak akár az emberre is, főleg ha éhesek, vagy a területüket védik, esetleg ha általuk fenyegetőnek érzett mozdulatot teszünk feléjük. De az állatoknak is érdeke, hogy a természetes környezetüktől már évezredek óta elszakadt, emberhez szegődött fajok egyedi megkapják azt a gondoskodást, amit addig az ember nyújtott nekik. Az emberhez szokott állatok már nehezen illeszkednek vissza az ember nélküli, természetes környezetbe, és ezt a beilleszkedést még tovább nehezíti, hogy a természetes környezetük sem az, ahol ezek a fajok kialakultak, hanem legtöbbször az ember által kialakított környezetben: városok, falvak utcáin kell boldogulniuk. A legtöbb kóbor állat persze képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de az ember gondoskodása nélkül kevesebb táplálékhoz jutnak, mint amennyi ideális lenne számukra, nyáron a melegtől, télen a hidegtől szenvedhetnek, és védtelenné válnak a betegségekkel szemben.

Az állattartás felelősséggel jár!!!

augusztus 19. Szent Bernát napja

SZENT BERNÁT (Fontaines, 1090. – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) nemesi családban született. Műveltségével kiemelkedett kortársai közül. Rokonai ezt próbálták felhasználni, hogy eltérítsék a kolostorba lépés szándékától. Bernát harminc társával együtt kérte felvételét a kihalófélben lévő citeaux-i kolostorba, amely ezáltal egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. 1115-ben apáttá nevezték ki a huszonöt éves Bernátot és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Ezt követően folyamatosan épültek új kolostorok. A citeaux-i kolostor alapításának kiváltó oka a cluny-i ideáktól való eltérés volt, amely vitákat váltott ki a cluny-i és a citeaux-i bencések között. A vita csak tovább élesedett az önálló ciszterci ág megalakulásával. Bernát részt vett a vitában. Prédikációi azonban nem korlátozódnak a vitára: nagy hatással voltak a többi szerzetesre, a világi papságra és a laikus hívőkre is. 1119-ben a francia lovagok rendet alapítottak Jeruzsálemben, regulájukat Bernát írta. Gyújtó hangú beszédeivel sokakat megnyert a keresztes háború eszméjének. 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban.

augusztus 20. Államalapító Szent István királyunk ünnepe.

1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon. A Tiszaháton azt tartják, Szent Istvánkor mennek el a gólyák.

augusztus 24. Bertalan napja

Bertalan napja, időjárásjósló nap. Megfigyelések szerint őszkezdő nap, ekkor vége a kánikulának. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek. A Bertalan napi időjárásból az őszi időre következtetnek, az e napon köpült vajat betegségek gyógyítására használták.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Hajnal Anna - Gryllus Dániel: Görögdinnye - http://egyszervolt.hu/dal/gorogdinnye2.html

Zápor - http://egyszervolt.hu/dal/kalaka-kanyadi-zapor.html

Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz - http://www.youtube.com/watch?v=l5Xm--TTbhk

Gingallo - http://hangosversek.blogspot.com/2011_08_01_archive.html

Szabó Lőrinc :Tóparton

Szilágyi Domokos: Új kenyér

József Attila: Nyár

 

Rigós erdőben bujdosó nap,
itt a tó, fekszem csöndesen,
a part ring, mintha vinne csónak,
a kék vizet nézegetem,

és most közelről még a fű is,
bármily kicsi és egyszerű is,
éppoly gyönyörű, mint a tónak
vizéből visszakacagó nap. 

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
-Honnan van az új kenyér?

Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget,
szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte.

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér. 

Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.

Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.

Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.

Ily gyorsan telik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél-
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél. 

Évforulók:

- 1912. augusztus 15. Vizsgát tesz az első magyar női pilóta, Steinschneider Lilly

- 1487. augusztus 17-én I. Mátyás bevonul Bécsujhely városába

- 1662. augusztus 19. Elhunyt Blaise Pascal francia filozófus, matematikus, fizikus

- 1837 augusztus 22. Megnyílt Pest első állandó magyar színháza a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház 

- 1812. augusztus 27. Megszületett Szemere Bertalan magyar miniszterelnök, író 

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006