Gyermekeknek
Kalendárium
Május

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava


Márciusi por és májusi eső aranyat ér.

Időjósló:

Szervác, Pongrác, Bonifác,
meleg ruhát, nem gatyát.

Pongrác, Szervác, Bonifác,
ezek a fagyos szentek,
Aki pedig felmelegíti őket,
az Zsófi.

Sok bort hoz a három ác,
Ha felhőt egyiken sem látsz.

Pongrác napi eső,
zöldül már a mező.

Mint az Áldozócsütörtök,
Olyan lesz az időtök.

Ha Orbán nevet, a szőlő sír!

Népi mondóka szerint:

Orbánnak a napja hogyha fényes,
a vincellér mint a páva, kényes.
Mint az áldozócsütörtök,
olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd napi esésre,
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége,
a gazdának üdvössége.

május 1. 

Munka ünnepe

E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a Munka ünnepe. A választás igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása. A határozat az ünneplő nép számára csak új tartalommal gazdagította az ünnepet. Népszerűsége láttán az egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot. XII. Pius május elsejét Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.

Májusfa állítás

Május 1-je múltjának megismeréséhez a Brit-szigetek folklórján keresztül vezet az út. Haladjunk visszafelé az időben. A britek a májusfát gyakran galagonyából készítik (may-tree, may-bush). Ez a fa manapság a nyár visszatérte feletti örömet jelképezi virágzásával. Galagonyakoszorú ékesíti az ünnep főalakoskodójának, a „zöld embernek” a homlokát, ő az erdők szellemét képviseli. Galagonyakoszorút akasztanak e napon a tehénistállókra, hogy biztosítsa a jó tejhozamot (fehér virág a fehér tejet), a tetőgerendára azért teszik, hogy védje a házat viharok, szellemek és boszorkányok ellen. A középkorban viszont a galagonya még a boszorkányok fája volt, május 1. előestéje pedig az egyik az évente tartott négy „boszorkányszombat” közül (May Eve).

Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.
A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal.
Szokás volt a májusfát reggelig őrizni, nehogy azt egy féltékeny legény a magáéval cserélje ki.
Az ország egyes részein a legények maguk díszítették a fát színes szalagokkal. Gyakorta egy palack jó bor vagy egyéb ajándék is került az ágakra. Sok helyütt pünkösdkor "kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.


Hallottátok-e már hirül
Kaszai Sanyi legénységül?

Bicskával vágja a nyárfát,

Hogy ne hallják dobogását.

 

Fel-felveszi a vállára,

Viszi Róza ablakára:

Kelj fel Róza, itt a májfa,

Egész éjjel vigyázz rája!

 

Az anyja az ajtót nyitja,

Az apja a gyertyát gyujtja,

Róza a kendőt keresi,

Sanyi a májfára köti.

 /Bartók Béla gyűjtése/


május első vasárnapja Anyák napja

Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük.

K. László Szilvia: Anyák napjára

Amikor én kicsi voltam,
csak sírtam és nevettem,
anyák napi köszöntőt még
nem ismertem egyet sem.
De mióta ovis vagyok,
okos vagyok, nagy vagyok,
megtanultam beszélni,
és köszöntőt is mondhatok.
Mégsem beszélek most sokat,
hiszen azt is tudom ám,
két puszimból, mosolyomból,
ért engem az anyukám!

Mécs László: A királyfi három bánata  -
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj_anyaknapja/misztral_kiralyfi.mp3

május 7. Boldog Gizella napja

Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.
II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a  "magyarországi" melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra. Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak. Az a miseruha, amely a vezetésével készült, amelyben benne van az ő kézimunkája is, és amit a székesfehérváritemplomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál főtemplomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.

István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuelhalála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

Sírja búcsújáró hely. 1975-ben avatták boldoggá.

május 8. Nemzetközi Vöröskereszt napja

1828. május 8-án született Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863-ban Genfben megalapította a NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZTet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

„Inter arma caritas – Könyörületesség a fegyverek között”

május 9. Európa nap

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAPja”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Valójában ez a nap nem csak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett.

Babits Mihály: Messze… messze…

Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bus donna barna balkonon
mereng a bibor alkonyon.

Olaszhon. Göndör fellegek.
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
Harapni friss a levegő.

Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak.

Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.

Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, lapdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.

Svédhon. Csipkézve hull a fjord,
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.

Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!

május 12-13-14. Pongrác, Szervác és Bonifác

Ókeresztény vértanúk napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.


Ady Endre: Fagyosszentek

Be kén" jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
— Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
— Nos, tartottak künn térzenét?
— Igen — szólt kurtán, fagyosan.
— A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba: 
Szájhoz fagyott a trombita…

május 12. Ápolónők nemzetközi napja

1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJÁt.

május 16. Nepomuki Szent János napja.

Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Baján a szent szobrát zöld ágakkal, gyertyákkal feldíszítették, hajóra vitték és vízi körmenetet tartottak a tiszteletére. Ez volt az ún. Jánoska-eresztés.

május 17. a húsvétot követő 40. nap Áldozócsütörtök

Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini;), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtó kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

május 19. május 3. vasárnapja Madarak és fák napja

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.

Tóthárpád Ferenc: Nézzétek csak, gyerekek!

Nézzétek csak, gyerekek!
Ott azok a verebek,
Ha süt a nap, naponta
Lubickolnak a porba’.

Ha arra jár valaki,
S az út porát felveri,
Megrezzen, de mindahány
Pletykálkodni visszaszáll.

Ám az eső, ha esik,
És az árok megtelik,
Az egész út csupa sár:
Elrepül a sok madár.

Mi marad? A pocsolya,
Ebihalnak uszoda, 
S fröcskölődő gyerekek.
Kacagnak a verebek! 

Szervusz, pajtás, nyuszi pajtás, én vagyok a róka.
Mit köszöntgetsz, hisz mi ketten sose voltunk jóba"!

Hely pedig én úgy szeretlek, mint medve a mézet.
Ha lehetne, nyuszi pajtás menten megennélek.

Tudom, tudom, de úgy hiszem, hogy felkopik az állad.
Elszaladok. Utol sem érsz. Fürgébb vagyok nálad.

május 21. Magyar honvédelem napja

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.

május 25. Orbán napja

Orbán a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalmas, ezért a szőlőben szobrokat emeletek neki, illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken szent misét tartottak tiszteletére.

május 27.

Nemzetközi gyereknap

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.

Kosztolányi Dezső: A játék

A játék.
              Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható,
gomb és gömb és gyöngy, gyürű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
színes árnyék, ördöglámpa.
Játszom ennen-életemmel,
búvócskázom minden árnnyal,
a padlással, a szobákkal,
a fénnyel, mely tovaszárnyal,
a tükörrel fényt hajítok,
a homoknak, a bokornak,
s a nap - óriás aranypénz -
hirtelen ölembe roskad.
Játszom két színes szememmel, 
a két kedves, pici kézzel,
játszom játszó önmagammal,
a kisgyermek is játékszer.
Játszom én és táncolok,
látszom én, mint sok dolog.
Látszom fénybe és tükörbe,
játszom egyre, körbe-körbe.
Játszom én és néha este
fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak,
gyerekek.

Pünkösd

Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész "ötvenedik" szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. 
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdölés

"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja")

Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. 

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Két szál pünkösd rózsa - http://www.youtube.com/watch?v=vjoTf_mEp7E

Buba éneke - http://www.youtube.com/watch?v=E7kcDYrz5rg

Hívd a nagymamát - http://egyszervolt.hu/dal/hivd-a-nagymamat.html

Európa - http://www.youtube.com/watch?v=H6yz-v3yqL0&feature=related

Versek – hangosan:

Csorba Piroska: Mesélj rólam - http://egyszervolt.hu/vers/meselj-rolam.html

Kányádi Sándor: Májusi szellő - http://egyszervolt.hu/vers/majusi-szello.html

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág - http://egyszervolt.hu/vers/csilingel-a-gyongyvirag.html

Csanádi Imre: Májusdícsérő Devecsery László: Fényvarázs Kosztolányi Dezső: Pünkösd 

Május,

mosolygó,

békák torkát

megoldó,

gyöngyvirág-nyitogató,

cserebogár-zúgató.

Röptetsz

madarat,

meghozod

a nyarat,

fészekalja

fecskét

fára cseresnyét. 

Napraforgó fényre fordul,
én tehozzád szólhatok:
- Édesanyám, hozok néked
messzi-égről csillagot.

 

Ám, ha őket el nem érem,
a szemedet keresem,
belenézek és megértem:
mily nagy kincs vagy énnekem.

 

Fénylőbb, szebb a csillagoknál,
minden égi ragyogásnál
az, amit én tőled kaptam:
e szépséges nagy titok,

 

HOGY A GYERMEKED VAGYOK!

Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
az éj meleg s már perzselő a reggel,
bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
s ritkán találunk hűvös árnyra már.

Az ég fakó, az éjjel is rövid, 
alig bujik el a nap egy bokorba,
aztán ragyogva, új erőbe forrva
kiszáll s az égre lánguszályt röpít.

A róna várja a hűsfényü holdat,
leng a kalász, vérszínü rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágból.

A néma csillagok reánk hajolnak,
és álmodó, fáradt fejünk körül
szines, aranyló lepkeraj röpül.

Évfordulók:

- 1912. május 9. Megszületett Ottlik Géza író, műfordító

- 1887. május 10. Létrejön az első mentőegyesület Budapesten

- 1637. május 13 Richelieu bíboros feltalálta a lekerekített végű asztali kést

- 1712. május 22. III. Károlyt magyar királlyá koronázzák

- 2002. május 26. Elhunyt Orbán Ottó esszéíró, költő, műfordító

Forrás:

http://hungaria.org/projects.php?projectid=4&menuid=229

http://www.allatsziget.hu/

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006