Január – Boldogasszony – Télhó – Fergeteg hava

Időjósló:

Januárt ha eső veri,
Kamra, erszény megszenvedi.

Ha újév napja világos,
a termés nem lesz hiányos.

Ha vízkereszt vizet ereszt,
a tél soká ki nem ereszt.

Ha megfénylik a vízkereszt,
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kolbász és a gerezd
Öregektől tudom ezt.

Piroska napján, ha fagy,
Negyven napig el nem hagy.

Ha Ágnes hideg,
engesztel Vince,
hogy teljék a pince.

Szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Ha ködös, lesz hadakozás.
Ha szeles, embernek sírt ás,
Hogyha esős nedves,
A kenyér lesz nagyon kedves.

Pál fordulta hogyha tiszta,
bőven terem mező, puszta.

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll,
Ha Pál fordul köddel,
ember/Jószág hullik döggel. – A régi regula arról szól, hogy ha Pál napján és környékén ködös az idő, akkor gyakoriak lesznek a fertőző betegségek. Manapság is az influenzás időszak kezdete ez.

január 1. Újév, Kiskarácsony napja

13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát.

A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre.
Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe.
Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta. )
Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak.
Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak.

január 6. Vízkereszt

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

A karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás szokása. Általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához, megáldja azt, elbeszélget velük. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken ezt a szokást az egyház tiltotta.

Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz “háromkirályt járni”. A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni.

Ányos Pál: Három királyok napján
(részlet)

Egek, mit szemlélek napkelet tájáról?
Három koronás fő költözik honnyáról;
Siet Sidóország anyavárosában,
Mondanád sas repül kőszál nyilásában,
Sok tevék követik megterhelt hátokkal,
Izzadnak, fehéről szájuk tajtékokkal. […]
Amint Betlehemből jobb felé utaznak,
Egy istálló födő fái akadoznak.
Födetlen tetejét hófúvás takarja,
Rongyos oldalait éjszaki szél marja.
Ott fekszik emberi nemünk megváltója,
Kinek olly sok század vala sohajtója. […]
Örülj mármost ember illyen változáson,
S térdet, fejet hajtsál e csudalátáson!
Kiss Boldizsár, te is jelentsd örömedet,
Ki egy szent királnak köszönöd nevedet.
De, hogy hosszas légyen buzgó vigasságod,
Élj, s azután égben légyen boldogságod! 

január 17. Remete Szent Antal napja

A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak, és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést.  Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek. Az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Ráolvasás:

Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával,
hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,
hogy (mondjam;) Jusztinának gyenge szüvit elszorítom
piros vérit ott megiszom.
Térj meg Szent Antal,
Kérlek a Jézus Krisztus keserves kínszenvedéseire,
Öt méljséges sebeire,
Ereggy el az erdőkre,
Ott a vad oroszlányoknak gyenge szüviket szorítsd el,
piros vérüket ott idd meg!
Térj meg Szent Antal, vagy akármiféle eredet vagy!
Mikor Krisztus a földön járt,
Hegyek nőttek,
Kövek tőttek,
Krisztus mennybemenetele után mindenek megtértek,
Térj meg te is, akármiféle eredet vagy!
Az úrjézus Krisztusnak gyékény ágya, kőpárnája,
Sütelen kása, főtelen pogácsa,
Ez a Krisztus Urunk vacsorája,
Kérlek erre a keserves kinszenvedésekre,
Térj meg, akármiféle eredet vagy!
Édes Jézusom, nem az én akaratom szerint.
Miképpen mennyben, úgy legyen a fődön.
Ha te akarod, mutasd meg a te irgalmasságodat,
Ne nézd bűneinket, sok ellened való cselekedeteinket,
Édes Jézusom – eztet én odamondom.

január 22. 

Vince napja

Szent Vince: hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra (†304). Tiszteletét jelentős mértékben előmozdította nemesi származása, amelyre a feudális Európa sokat adott. Már a koronázási paláston (1031) föltűnik. Kopasz nádor a váradi székesegyházban oltárt emelt a tisztességére. Közép-európai kultusza a XI. században idekerült ereklyéi révén Boroszlóból sugárzik szét.
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
Egyes helyeken Vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén.
Volt olyan helység is, ahol a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Magyar kultúra napja

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

január 26. Pál napja

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.  A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja.  A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak.
Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: van ahol a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát pedig veszekedősnek, marakodósnak tartják.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Új esztendő vígság szerző – http://www.youtube.com/watch?v=3K_pmsum4Zk

Adjon isten minden jót – http://www.youtube.com/watch?v=Jtt8nD8uC9M

Köszöntő – http://egyszervolt.hu/dal/koszonto-madardal.html

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/01januar/j_honap/hp_kanyadi_betemetett.mp3

Három királyok napján –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/01januar/j_unnepek/j6_vizkereszt/bk_harom_kiralyok_napjan.mp3

Versek – hangosan:

Nagy László: Adjon az isten –http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/12december/d_unnepek/d24_adameva//te_nagyl_adjon_az_isten.mp3

Ez új év reggelén – http://egyszervolt.hu/vers/ez-ujev-reggelen.html

Csukás István: Január lekocog a lépcsőn – http://egyszervolt.hu/vers/januar-lekocog-a-lepcson.html

Lackfi János: Tél – http://egyszervolt.hu/vers/tel2.html

Nyulász Péter: Hóhahó – http://egyszervolt.hu/vers/hohaho.html

Gazdag Erzsi: Január

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.

Sarkady Sándor: Újévi köszöntő 

Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.Komámuram bújjék be!
Mi jót hozott újévre?
Komatálat, bablencsét,
Kívánok jó szerencsét.

Cifra csizmát, cifra szűrt,
Teli pincét, teli csűrt,
Fehér cipót, piros bort,
Decemberi disznótort.

Rámás csizmát, kalapot
Tizenhárom malacot
Ezer tyúkot, búbosat
Egy bukszát, de púposat.

Almát, körtét, potyogóst
Libát, kacsát, totyogóst
Lova járjon csikóval
Borát mérje akóval.

Bokrosodjék kalásza
Gangosodjék a háza
Százesztendős korában
Tűz égjen a pipába.

Juhász Gyula: Vízkeresztre

Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen…

Évfordulók:

– 1837. január 1. Megjelenik az Athenaeum irodalmi és tudományos folyóirat

– 1862. január 6. Megszületett Dr. Oetker, a háziasszonyok kedvenc olvasmányának szerzője

– 1412. január 6. Megszületett Szent Johanna

– 1337. január 8. Meghalt Giotto di Bondone – itáliai festő

– 1862. január 16. Megjelent Madách Imre: Az ember tragédiája – drámája

– 1987. január 25. Meghalt Rodolfo, magyar bűvész

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/01

http://www.unnep.mentha.hu/januar.htm

http://allatvilagunk.weboldala.net/emlosok/pirokeger.html

http://www.nemzetijelkepek.hu/himnusz-galeria.shtml

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Magyar néprajz. MTA Néprajzi Kutatóintézet Bp., 1990-2001

Február:

Böjtelő hava – Télutó – Jégbontó hava

Időjósló:

– Ha rajlik a muslica februárban
Lesz még zimankó márciusban

– Gyertyaszentelőkor:
Ha a medve szép időt lát,
tovább folytatja az álmát.
De ha hideg, csúf az idő,
akkor már  a tavasz megjő.

– Gyertyaszentelő melege,
Sok hó és jég előjele.
Gyertyaszentelő hidege,
Kora tavasznak hírnöke.

– Gyertyaszentelőn ha havaz,
nem messze van már a tavasz,
De ha fénylik, drágaságot rémlik.

– Ha Dorottya szorítja,
Julianna tágítja.

– Ha házasodnak a verebek Bálintkor,
Készülődhetsz a tavaszra bármikor.

– Julianna megrázta a dunnáját
vagy
Julianna kitette a dunnáját,s az kiszakadt.  – Mivel ekkor gyakran havazik.

– Ha Juliska fésülködik,
A tavasz már közeledik.

– Zsuzsanna, megszólal a pacsirta.

– Mátyás, Gergely két rossz ember. – e napokon nagy hidegek szoktak lenni.

– Mátyás, szűre ujjából
ereszti ki a tavaszt.

– Mátyás ront, ha talál (jeget)
Ha nem talál, csinál.

– Ha Mátyásnak könnye csordul,
könnyen ecet lesz a borbul. – Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Farsang

Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. Maga a szó német eredetű, “faseln” jelentése fecsegni.
Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a “carneval” szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.

A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön(torkoscsütörtök– manapság) jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók.  Máshol kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek.  A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték, beteg jószágot gyógyítottak vele.

Maszkos alakoskodások
Magyarországon már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is.  Dacára az egyházi tiltakozásnak, a farsang időszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. Annak ősi, pogány gyökerei, melyek szoros kapcsolatban állnak a bőség varázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel, a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó rítusokkal erősen éltek a nép hagyományaiban.
Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg. Ilyenek voltak a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerep- és ruhacsere. Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is, gyakran feltűnik a játékokban a kecske, a ló, a medve.
Már a XVI. századtól vannak adataink az egyik legnépszerűbb alakoskodó játékról, az ún. Cibere vajda – Konc király párviadaláról. Az egyik szereplő a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt személyesíti meg, az ő viszálykodásukról szól a játék.
A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás.
Gyakori volt a téltemetés vagy farsangtemetés dramatikus megjelenítése is. A telet általában szalmabáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. Ezeket aztán általában elégették, vagy betemették a hóba.

Bálok, táncmulatságok 
A karácsonyi időszak elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, a telet záró időszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban,  a városokban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. A különféle szakmák, céhek báljai mellett megtalálhatók az asszonyok, sőt a gyermekek báljai is. Népszerűek voltak a batyusbálok, ezekre a résztvevők vitték az ételeket, jellemzően kalácsot, süteményt és általában baromfihúsból készült fogásokat. A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi nagypolgárság körében komoly hagyományai voltak. Magyarázata ennek, hogy az eladó lányokat illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be úgymond a társaságba, tehát a párválasztásban, társasági életben volt fontos szerepük. A legtöbb lakodalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen.

Farsangi köszöntők
Adománygyűjtő szokás, általában a gyermekek, ritkábban a fiatal férfiak vagy házas emberek jártak házról-házra. Néhol a tanító vagy a falusi pap jövedelmét egészítette ki az adomány. A köszöntők jókívánságokat mondanak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást, zsírt kaptak.

A Dunántúlon vízkereszttől húshagyóig csoportosan jártak házról házra többnyire a fiúgyermekek ünnepet köszöntő, jókívánságmondó, adománykérő énekekkel, melyeknek egyik jellegzetes szövegeleme a következő volt:

Farsangi hidelemek

A jellegzetes farsangi ételek kapcsán már szó volt arról, hogy ezeket a bő termés reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. Egyes helyeken ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges. A jugoszláviai magyarok körében általános vélemény: „Farsangko azé kő emenyi táncónyi meg vidámnak lenyi, nagyokat ugranyi, hogy jó magosra nyőjjön a kender” . A munkatilalommal kapcsolatos adat, hogy ilyenkor azért nem mostak, mert sok bolha lenne a háznál.
A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Volt, ahol úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben. Máshol a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat.
A kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján a farsangi köszöntők, dramatikus játékok is nemcsak a szórakozást, adománygyűjtést szolgálták, hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton.

február 1. A Tisza élővilágának emléknapja

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán katasztrofális pusztítást végezve a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

Petőfi Sándor: A Tisza

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.

Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.

február 2.

Gyertyaszentelő

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést.
Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg.

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!

A szerzetesek világnapja

1997 óta minden év február másodikán az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik a világon katolikus szerzetesként élik az életüket. II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot a SZERZETESEK VILÁGNAPJÁvá.

Jókai Mór: Enyim, tied, övé
Egy magyar kolostor
(részlet, Zirc)

Minden új alkotás itt: az épületek újabbkori kényelem igényei szerint alakítva; a parkban egzotikus fák, virágcserjék, pozsgár bozótok, a legvénebb fenyőcsoport a belső udvaron, sima héjú amerikai cembrák, bár a torony ablakáig emelték már sudaraikat, nem idősebbek száz évesnél. Gyermekkor náluk.
A török pusztítás által elárvult kolostor roppant birtokait mint „res nullius”-t (senki birtokát) majd a körüllakó főurak, majd a szomszéd ausztriai szerzetesrend provinciálisai foglalták el azután, s két századon át tartották magukénak. A szerzet magyarországi tagjainak hosszú és kitartó küzdelmükbe került azt visszaszerezni. Egy apátjukat, ki ez ügyben sokat fáradozott, mikor útjából visszatért, az erdőben agyonverették; arcképe alá oda van írva: „ex insidiis occisus.” S utoljára is meg kellett vásárolniok a birtokukat készpénzen, s még azután is sok ideig vazalljai és adófizetői maradtak az osztrák főnöknek, csak e század elején szabadítók ki nyakukat a hűbériség járma alól. A jelenet meg van örökítve a képtárban, amidőn I. Ferenc átadja a diplomát az akkori apátúrnak. Az apátúr úgy tűnik fel a képen a király mellett, mint egy óriás: széles homloka, erős szemöldei, ajkai fölött a borotválás dacára is feketéllő bajusz, a merész szemek tanúskodnak róla, hogy ez alak nem szokott eszköz lenni, hanem cselekvő kéz.
A visszaszerzett föld az erélyes kéz alatt visszaadta mindazt, ami elveszett. A hajdani gazdagság visszatért. Az elrabolt templomkincsek helyébe újak jöttek, az oltáron szobrász és festész remekelt, múzeumok gyűjtettek össze ritkaságokból, s felépült a kolostor büszkesége, a kincseket érő könyvtár, melynek karzatait, táblázatát, állványait bámulandó remekben magyar asztalosok készíték, magyarhoni ritka faneműekből, a díszítések gyönyörű tiszafa- és szömörcelapokbul alakítva, kiváló ízléssel. A tudomány minden ága képviselve a nagy fóliánsok s a tarka kötésű zsebkiadásokban, egész a klasszika és a modern literatúráig; köztük becses inkunábulák, egyetlen példányok, érdekes kéziratok, a régi nyomdászat remekei s a miniatűr-festészet és szépírászat türelempéldányai.
De nemcsak a küllem új és nemzeti: a szellem, mely azt alkotó, vele azonos; ezen kolostor tanárokat nevel, kik az előhaladott tudományos képzettségben, a szabadelvű felfogásban s a hazafias érzületben minden más felekezet tanáraival méltán versenyeznek.
„Haladás, szabadelvűség, hazafiúság” egy kolostorban! szokatlan fogalom; de köztudomású, hogy úgy van, s a történetírónak, ki egy nagy esemény emlékét akarja plastice kiemelni, ahhoz méltó piedesztálul a külzetet is élethíven kell kifaragnia, hogy szobrábul érthetlen torzkép ne legyen, vagy hihetlen ábrándkép, vagy ami legrosszabb: prózai sáralak.
Ez a kolostor növendékeire nézve nem börtön, hanem otthon; nem sírbolt, hanem egy világ. …
Ebben a kolostorban nincs semmi poézis! Nincs sem börtön, sem kínzó eszközök, sem befalazott üreg, hová az élve eltemetettnek lyukon adogatnak be kenyeret és vizet, sem a szőring alatt viselt szeges öv, sem mezítláb vezeklés, sem sanyarú jejuniumok, sem éjjeli virrasztások, aszkétai testsanyargatás; és semmi neme a büntetésnek arra nézve, ki hibát követ el, vagy a kényszernek arra nézve, ki a zárdát el akarja hagyni.
Ennek a kolostornak a tagjait nem köti más hatalom egymáshoz, csak a kölcsönös szeretet.
Az engedelmességi fogadás, melyet önválasztotta apátjuk kezébe tettek, nem nehezebb, mint egy gyermek engedelmessége atyja iránt.
Egymás közt úgy nevezik magukat, hogy „testvérek”. Főnökük az apátúr, egy szelíd arcú, jámbor kedélyű agg; Szókratész-fő – szakáll nélkül; soha nem iszik bort (az áldozatkelyhen kívül), soha fövegfején nincsen (az infulán kívül), soha nem beteg, soha nem haragszik. – Úgy tűnik fel gyermekei között, mintha rájuk nézve nemcsak atya volna, de maga az „alma mater” is benne személyesülne.
Nem félnek tőle: – szeretik.”

(folytatás: http://mek.niif.hu/00700/00774/html/jokai2.htm)

február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök napja. Balázs a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút. Mivel Magyarországon még a XX. század első felében is – a védőoltás bevezetéséig – rettegett és sok áldozatot követelő betegség volt a diftéria, más néven torokgyík, érthető, hogy ennek a szentnek komoly kultusza alakult ki. A balázsolás alkalmával a katolikusoknál a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe, és könyörgő imát mond érte.
Szokásban volt az iskolás korú gyermekek balázsjárása is. Ez a Gergely-naphoz hasonló adománygyűjtő szokás, amikor a maskarába öltözött gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adományokat küldenek (szalonnát, tojást, zsírt).

http://egyszervolt.hu/dal/balazsolas–gergely-jaras.html

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint…”

Február 19. Zsuzsanna napja
Zsuzsanna ótestamentumi nőalak napja. A gyönyörű asszonyt fürdés közben a vének meglesték, majd házasságtörés hamis vádjával illették. Zsuzsanna azonban tisztázta magát és a véneket elítélték. Ezt a bibliai történetet adták elő az ún. Zsuzsanna-játék során dramatizált formában. Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal.

Sok Zsuzsanna napokat: jelesnapok.oszk.hu/bk_sok_zsuzsanna_napokat.mp3

„Agyon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot!”

február 22. Üszögös Szent Péter

Érdekes név. Különlegességét az adja, hogy az „üszögös” szó elhallásból származik. A „Szent Péter ü székössége” középkori magyar fordítás vált „üszögös” előnévvé elhallások folytán, s utána rakódtak rá a szokások. Az üszög, a gabonák, gabonafélék gombás betegsége, tönkretehette a termést, ezért nem csoda, hogy tartottak tőle az emberek.
Ezért e napon nem fogtak vetéshez, szántáshoz, nehogy üszögös legyen a termés. Ugyanezért ne, nyúltak az asszonyok ezen a napon lisztbe. De tyúkot sem ültettek, nehogy megfeketedjen a tojás.

február 24. Mátyás napja

A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
Mátyás-napkor kikelő kiscsirke, lúd verekedős lesz.
A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” emlegetik.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Petőfi Sándor: A Tisza – http://www.youtube.com/watch?v=1JLLP98VyMk

Bogárbál – http://egyszervolt.hu/dal/buborek-bogarbal.html 

Bujj bujj zöld ág (Télbúcsúztató) – http://egyszervolt.hu/dal/bujj-bujj-zold-ag-telbucsuztato.html

Versek – hangosan:

Petőfi Sándor:  A tél halála – http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/02februar/f_honap/lcs_petofi_tel_halala.mp3

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője – http://egyszervolt.hu/vers/a-bohoc-koszontoje.html

Nyulász péter: A farsang – http://egyszervolt.hu/vers/a-farsang.html

Kányádi Sándor: A jámbor medve

Úgy lépeget, mint aki
nincs mezítláb szokva,
s karjaival kalimpál,
folyton kapaszkodva.

Nem is csoda, szegénynek
érzékeny a talpa,
kivékonyult, télen át
álmában is nyalta.Álmos is meg gyönge is
ilyenkor a medve.
Lézeng, cselleng egy kicsit,
ha volna mit, enne.

De csak azért jön elő,
lássa, mi a dolga.
Ha süt a nap, visszamegy,
mert a nap csalóka,

hátra még az igazi
zimankós hadd-el-hadd,
hátra még a tél java:
kíméljük a talpat.Ha pedig az idő zord,
künn marad a medve.
Itt a tavasz, amire
visszaszenderedne.

Legénykedik csak a tél,
mutatja hatalmát,
holott nyílni készülnek
a rügyek s a barkák.

Mondókák

Zsófi, Zsiga, Zsuzsika,
Zendül a víg muzsika,
Zsiga Zsófit táncoltatja,
Zsuzsikát is megforgatja.

Ide babám egy kis táncra,
Rogyózzék a csizmám szára!

Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!

Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja!

Vidor Miklós : Bolond-bál

Bolond – bálban jártam az este,
a szamárral táncolt a kecske.
Három majom húzta a nótát,
vasvillával ettek szamócát.

Be is csípett egy-két legényke,
lisztes-zsákot húztak a pékre,
hordón lovagolt egy bohóc ott,
két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt a róka,
fején árvalányhaj paróka,
víg paprikajancsi dobolt rám!
Ilyen volt a híres bolond-bál!

Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk

Fánkot sütött nagyanyánk… Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”
Se fánk – se fánk…

Szaladtam én a szerbe szívesen,
de ott sem volt biz egy sziporka sem…
Holott kezdett már esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!

Se fánk – se fánk…

Évfordulók:

– 1812. február 7. Megszületett Charles Dickens író

– 1987. február 9-én Meghalt Gazdag Erzsi

– 1837. február 10. Párbajban életét veszti Puskin

– 1937. február 16-án szabadalmaztatták a nejlont

– 1837. február 17. Elhunyt Sobri Jóska, a híres dunántúli betyár

– 1712. február 22. Megszületett Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész

– 1512. február 22. Meghal Amerigo Vespucci, Amerika névadója

– 1912. február 28. Megszületet Alfonzó

Forrás:

http://angel8.hu/wordpress/?p=2239

http://www.zeneter.hu/gondolat/februari-versek.html

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/02

http://www.unnep.mentha.hu/februar.htm

http://www.unnep.mentha.hu/farsang.htm

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Magyar néprajz. MTA Néprajzi Kutatóintézet Bp., 1990-2001

Március – Böjtmás hava – Tavaszelő – Kikelet hava

Időjósló:

Amilyen a március kilencedik napja,
Olyan lesz az egész hónap folyamatja.

Márciusban amennyi köd volt,
annyi zápor lesz az esztendőben.

Márciusi hó,
még zsákkal se jó.

Márciusi por, májusi eső aranyat ér.

Gergely napja ritka, hogy jó.
Szeles, hideg, sokszor van hó.

Gergely napi szél,
Szent György napig él.

Megrázza még szakállát Gergely!

Sándor, József, Benedek,
Hoz a zsákban meleget.
De ha nem hoz meleget,
Gyuri lesz majd a gyerek.

Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt)
Ha vízben áll is a lábad.

Benedek, jönnek a jó melegek.

Ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár.

Gyümölcsoltó hidege
Téli hónapnak megölője.

Ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megszólalnak a békák,
még negyven napig hideg lesz.

március  4. Kázmér napja

Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat.

március 8. Nemzetközi nőnap

1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

március 12. Gergely napja

Eredetileg a diákság ünnepe, A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX.századtól vezették be.
Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

A Gergely–járás szereplői, mint afféle hadba toborzók, „katonai rangot” viseltek, és „Szent Gergely vitézeinek” hívták magukat. A szöveg felépítése általában a következő elemekből állt:

1.  beköszönő, engedélykérés
2. Szent Gergely doktornak … kezdetű dal
3. szereplők bemutatkozása, egyben adománykérés
4. adománykérő énekek
5. búcsúzás, áldáskérés a háznépre, adományok megköszönése.

Emellett termésjóslások is kapcsolódnak e naphoz. Úgy tartották, hogy e nap alkalmas a búza, rozs és palántának való magok vetésére is. Az e napon vetett mákról úgy hitték, az nem lesz férges.

Gergelyjárás
(részlet)

Szent Gergely doktornak,
Híres tanítónknak nevenapján,
Régi szokás szerint,
Menjünk Isten szerint iskolába,
Régi szokás szerint,
Menjünk Isten szerint iskolába.

Adjatok szalonnát,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd csináljunk rántottát,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok kolbászt,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd fonjunk be pallást,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok gyerecskét,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd tanuljon könyvecskét,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok leánykát,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd söpörje iskolát,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

március  15. Nemzeti ünnep, sajtószabadság napja

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

március 18. Sándor napja 

A néphit szerint az első meleghozó nap. “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Sokfelé kedvelt vetőnap. Az e napon vetett zabtól, árpától, fehér babtól jobb termést vártak.
Kedvelt névünnep is volt. A Sándorokat is vidám rigmusokkal köszöntötték.

március 19. József napja

Kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre.
Azt mondják, ezen a napon kezdenek énekelni a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron Péter-Pálkor, azaz aratáskor. Ha az égen szivárvány látható, és annak sárga csíkja a legszélesebb, jó lesz a búzatermés. Ha a vörös, akkor sok lesz a bor.

március 21.
Benedek napja

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát és zsírt szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

Planetáris tudat világnapja, Csillagászati tavasz kezdete – Tavaszi napéjegyenlőség

Hagyományteremtő szándékkal ünnepli azt a tudatosságot, hogy az emberiség felelőssége a Földért és az emberiségért egységes, közös. Budapesten először 2001-ben rendeztek fesztivált a témához kapcsolódva.
Ezen a napon szerte a világon napkelte-fesztiválokat rendeznek. Az esemény Új-Zélandon kezdődik – ahol a Nap először kel fel-, és Szamoa szigetén fejeződik be.

Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

március 22. – Víz világnapja

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Bár a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt.

A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak. Szerencsére a vízháztartás fenntartható kezelése óriási lehetőségeket nyújt az élet minőségének javítása és a társadalom biztonsága szempontjából.

A hazai vizek állapota nem rossz, de nem is elég jó. Jelenleg soha nem látott mértékű, sokmilliárdos vízminőség-javítási, csatornázási, szennyvízkezelési programok zajlanak szerte Magyarországon. Ezek révén az állam igyekszik mindent megtenni, amire ereje, képessége van – azonban felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a felszín alattiak minőségének megőrzése érdekében mindannyian tehetünk valamit. Nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor megnyitjuk a csapot, és mikor kihúzzuk a lefolyó dugóját.

március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kisfákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. Él az a hit a magyar nyelvterületen, hogy az e napon szamzett fát nem szabad letörni, vagy levágni, mert a sebből vér folyna, vagy szerencsétlenség történne.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát.

március 27.  Színházi világnap

1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Tavaszi szél vizet áraszt – http://egyszervolt.hu/dal/tavaszi-szel-vizet-araszt.html

Kolompos: Gergelyjárás – http://www.youtube.com/watch?v=5vkXn_rJF9A

Zúgjatok harangok! – http://www.youtube.com/watch?v=V_BV0Ou2XZ8

A költő visszatér – http://www.youtube.com/watch?v=irSDJEWXVSM&feature=related

Nemzeti dal – http://www.youtube.com/watch?v=XHL5hAe_m_I

Tavaszi dal – http://www.youtube.com/watch?v=H6L9oQVgUFk

Padlás: Szilvásgombóc – http://www.youtube.com/watch?v=zqZKsmXItjI

Versek – hangosan:

Kiss Ottó: Tavaszi medvedal – http://egyszervolt.hu/vers/tavaszi-medvedal.html

Rákos Sándor: Három vándor – http://egyszervolt.hu/vers/harom-vandor.html

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget
Nincs több fázás, boldog aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

Szabó Lőrinc: Nyitnikék
(részlet)

Alszik a hóban
a hegy, a völgy,
hallgat az erdő,
hallgat a föld.

Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.

Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán,
mint éles fuvola.

Az a fuvolás
a Nyitnikék!
Már kezdi is újra
az énekét:

Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!

Áprily Lajos: Március

A Nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nyevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: daktilusok.

Selymít a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban,
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
Napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Évfordulók:

– 1512. március 5. Megszületett Mercator, németalföldi térképész és földrajztudós, az első modern térkép megalkotója

– 1687. március 19. Széchenyi György esztergomi érsek, Budán 3 iskolát alapít

– 1637. március 19. Elhunyt Pázmány Péter esztergomi érsek, író

– 1912. március 29. Meghal Robert Falcon Scott angol sarkkutató

– 1912. március 30. Meghalt Karl May német ifjúsági regényíró

– 1387. március 31. Luxemburgi Zsigmondot magyar királlyá koronázzák

Források:

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03

http://www.unnep.mentha.hu/tavaszi.htm

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=100335&cim=1#

http://indafoto.hu/pingu/image/11025425-bed58e08

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Április – Szent György hava – tavaszhó – szelek hava

Időjósló

Böjti szelek vizet árasztanak,
Jeget olvasztanak.

Ha nagypénteken délelőtt esik,
Az év első fele szárazsággal telik.

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Márk napján ha megszólal a pacsirta, a béka,
jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle,
akkor változékony lesz a tavasz.

Népi mondóka szerint:

György nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg
Tizenötször lesz még hideg
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége,
fáknak termőképessége.

április 1.

Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát.

Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja.  Több országban elterjedt szokás. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint keltanépszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.
Április Bolondja egy nyúl Lewis Carollnál, az Alice Csodaországban c. könyvben. Állítólag úgy jutott ehhez a névhez, hogy április elsején bolondult meg.

április 2. Gyermekkönyvek nemzetközi napja – Meseírás napja

1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
(részlet)

– Írjál nekem egy mesét.
– Miről?

– A kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.

– Két kacsáról?

– Igazából nem kacsák ám!

– Hanem?

– Valódi király meg valódi királykisasszony. Csak a gonosz boszorkány elvarázsolta őket.

– Miért varázsolta el őket?

– A szegény Dzsoni miatt.

– Ez a szegény Dzsoni egy angol?

– Dehogy angol! A szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész. Nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik.

– És miért kellett e miatt a szegény Dzsoni miatt elvarázsolni a királyt meg a királykisasszonyt?

– Mert a gonosz boszorkány nem akarja, hogy a szegény Dzsoni feleségül vegye Árnikát.

– Ki az az Árnika?

– Hát a királykisasszony, ki volna más!

Húsvét

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.
A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

A nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek
A nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 napos időszak (szintén negyven napig tart a Ramadan, a muzulmánok böjtje) hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig terjed. Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.
A mulatozás tilalma ellenére a fiatalok jellegzetesen böjti játékokat, táncos szokásokat alakítottak ki: pl. a tánctilalom a karikázóra (dallal kísért, 21-3 féle lépésből álló tánc körmozgások jellemzik) nem vonatkozott. Ügyességi és testedző játékok voltak ekkor: a mancsozás, sajbózás (tüzes korongok hajigálása), fogócskázás (kásázás), csülközés.

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót…), a bő termés reményében.

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
A víznek mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvéti ételek:
A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával. Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek. A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik. Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra. A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe.

A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével. A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Vannak olyan tájegységek, ahol kezdetben csak a köszöntő mondás volt divatban, a locsolkodás szokását csak a XX. században vették át (bukovinai székelyek).
Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot, mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.

Szimbólumok
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

április 11. Magyar költészet napja

Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.

“A dolgok változnak. A vers örök.“

József Attila: Csönd –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/04aprilis/a_unnepek/a11_jozsefattila/misztral_csend.mp3

József Attila: Regős ének  –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/hangfelvetel/misztral_ebredes/misztral_ebredes_13_regosenek.mp3

Arany János: Letészem a lantot –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/03marcius/m_unnepek/m2_aranyjanos/hp_arany_leteszem.mp3

Versrádió – http://www.versradio.hu/#

április 12.

Űrhajózás napja

1961. április 12-én a Szovjetunióban Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. Erre emlékezik AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA.

Jurij Gagarin űrrepülése – http://www.youtube.com/watch?v=e1zr6qVTNqE

Gyula napja

Gyula napja, az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.

április 18. Nemzetközi műemléki nap

Az UNESCO ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) szervezetének javaslatára április 18-át NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAPpá nyilvánították. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

április 22. Föld napja

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Magyarország az elsők között csatlakozott
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

április 23. Könyv napja

1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.

április 24. Szent György napja

Az ország számos településén Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

Raffaello: Szent György és a sárkány

április 25. Márk napja

Búzaszentelő nap. Márk evangelista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek hitték.

április 29. Táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁnak megtartását. 1982-ben ünnepelték először.

A zene és a tánc, az élettel egyidős csoda. Felemel a hétköznapokból, segít elfelejteni a félelmet, a fájdalmat, a dühöt… A zene, és a köré épülő mozgás, a tánc gyógyító erejű. Kimossa a lélek szennyesét, erőt ad, felfrissít.

Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

 http://www.youtube.com/watch?v=zKA2XsUsytA

április 30. Méhek napja Magyarországon

Dalok – videók – megzenésített versek – mese:

Április – http://www.youtube.com/watch?v=h25Rvg480Bc

Nyuszik dala – http://www.youtube.com/watch?v=_-I2YqXZR3c

A csipogó húsvéti tojás – http://www.youtube.com/watch?v=MdKFvQlMWXs&feature=related

Vivaldi tavasz: http://www.youtube.com/watch?v=gWvgtV6GqAY

Faiskola – http://mese.tv/page/faiskola

Versek – hangosan:

Április bolondja – http://egyszervolt.hu/vers/aprilis-bolondja.html

Húsvét – http://egyszervolt.hu/vers/husvet.html

Locsolóvers – http://egyszervolt.hu/vers/locsolovers.html

Odafent egy felhő,
csöpp fodor,
égi réten árván
bandukol,
eltévedt a szélben,
pityereg,
könnye futó zápor,
lepereg.

Iszkol a sok hangya,
hazafut,
de mire elérnék
a kaput,
áprilisi zápor
el is áll,
jót nevet a huncut
napsugár!Ragyogó rügyre ült le most a nap,
s nevetve szamárfület mutogat.
Madárfi erre eltátja csőrét,
hunyorg feléje a nevető rét,
s a bárány is csodálkozik. Csoda,
hogy nem billen ki száján fogsora.

Ragyogó rügyön álldogál a nap,
indulni kész, arany fején kalap.
Fiatal felhő bontja fönt övét,
s langyos kis esőt csorgat szerteszét,
a rügy kibomlik tőle és a nap
pörögve hull le és továbbszalad.Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.

Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Évfordulók:

– 1912. április 5. Megszületett Örkény István író

– 1937. ápiilis 6. Elhunyt Juhász Gyula költő, újságíró

– 2007. április 10. Meghalt Méhes György író, újságíró

– 1912. április 15. Jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Titanic

Források:

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/04

http://www.unnep.mentha.hu/oktober.htm

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=101844&cim=1

http://mult-kor.hu/kereses.php

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava

Márciusi por és májusi eső aranyat ér.

Időjósló:

Szervác, Pongrác, Bonifác,
meleg ruhát, nem gatyát.

Pongrác, Szervác, Bonifác,
ezek a fagyos szentek,
Aki pedig felmelegíti őket,
az Zsófi.

Sok bort hoz a három ác,
Ha felhőt egyiken sem látsz.

Pongrác napi eső,
zöldül már a mező.

Mint az Áldozócsütörtök,
Olyan lesz az időtök.

Ha Orbán nevet, a szőlő sír!

Népi mondóka szerint:

Orbánnak a napja hogyha fényes,
a vincellér mint a páva, kényes.
Mint az áldozócsütörtök,
olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd napi esésre,
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége,
a gazdának üdvössége.

május 1. 

Munka ünnepe

E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a Munka ünnepe. A választás igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása. A határozat az ünneplő nép számára csak új tartalommal gazdagította az ünnepet. Népszerűsége láttán az egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot. XII. Pius május elsejét Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.

Májusfa állítás

Május 1-je múltjának megismeréséhez a Brit-szigetek folklórján keresztül vezet az út. Haladjunk visszafelé az időben. A britek a májusfát gyakran galagonyából készítik (may-tree, may-bush). Ez a fa manapság a nyár visszatérte feletti örömet jelképezi virágzásával. Galagonyakoszorú ékesíti az ünnep főalakoskodójának, a „zöld embernek” a homlokát, ő az erdők szellemét képviseli. Galagonyakoszorút akasztanak e napon a tehénistállókra, hogy biztosítsa a jó tejhozamot (fehér virág a fehér tejet), a tetőgerendára azért teszik, hogy védje a házat viharok, szellemek és boszorkányok ellen. A középkorban viszont a galagonya még a boszorkányok fája volt, május 1. előestéje pedig az egyik az évente tartott négy „boszorkányszombat” közül (May Eve).

Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.
A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal.
Szokás volt a májusfát reggelig őrizni, nehogy azt egy féltékeny legény a magáéval cserélje ki.
Az ország egyes részein a legények maguk díszítették a fát színes szalagokkal. Gyakorta egy palack jó bor vagy egyéb ajándék is került az ágakra. Sok helyütt pünkösdkor “kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.

május első vasárnapja Anyák napja

Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük.

Mécs László: A királyfi három bánata  –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj_anyaknapja/misztral_kiralyfi.mp3

május 7. Boldog Gizella napja

István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuelhalála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

Sírja búcsújáró hely. 1975-ben avatták boldoggá.

május 8. Nemzetközi Vöröskereszt napja

1828. május 8-án született Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863-ban Genfben megalapította a NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZTet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

„Inter arma caritas – Könyörületesség a fegyverek között”

május 9. Európa nap

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAPja”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Valójában ez a nap nem csak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett.

Babits Mihály: Messze… messze…

május 12-13-14. Pongrác, Szervác és Bonifác

Ókeresztény vértanúk napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.

május 12. Ápolónők nemzetközi napja

1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJÁt.

május 16. Nepomuki Szent János napja.

Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Baján a szent szobrát zöld ágakkal, gyertyákkal feldíszítették, hajóra vitték és vízi körmenetet tartottak a tiszteletére. Ez volt az ún. Jánoska-eresztés.

május 17. a húsvétot követő 40. nap Áldozócsütörtök

Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini;), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtó kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

május 19. május 3. vasárnapja Madarak és fák napja

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.

május 21. Magyar honvédelem napja

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.

május 25. Orbán napja

Orbán a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalmas, ezért a szőlőben szobrokat emeletek neki, illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken szent misét tartottak tiszteletére.

május 27.

Nemzetközi gyereknap

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.

Pünkösd

Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész “ötvenedik” szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

“És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig “uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Két szál pünkösd rózsa – http://www.youtube.com/watch?v=vjoTf_mEp7E

Buba éneke – http://www.youtube.com/watch?v=E7kcDYrz5rg

Hívd a nagymamát – http://egyszervolt.hu/dal/hivd-a-nagymamat.html

Európa – http://www.youtube.com/watch?v=H6yz-v3yqL0&feature=related

Versek – hangosan:

Csorba Piroska: Mesélj rólam – http://egyszervolt.hu/vers/meselj-rolam.html

Kányádi Sándor: Májusi szellő – http://egyszervolt.hu/vers/majusi-szello.html

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág – http://egyszervolt.hu/vers/csilingel-a-gyongyvirag.html

Évfordulók:

– 1912. május 9. Megszületett Ottlik Géza író, műfordító

– 1887. május 10. Létrejön az első mentőegyesület Budapesten

– 1637. május 13 Richelieu bíboros feltalálta a lekerekített végű asztali kést

– 1712. május 22. III. Károlyt magyar királlyá koronázzák

– 2002. május 26. Elhunyt Orbán Ottó esszéíró, költő, műfordító

Forrás:

http://hungaria.org/projects.php?projectid=4&menuid=229

http://www.allatsziget.hu/

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Június – Szent Iván hava – Nyárelő – Napisten hava

Időjósló

      – “Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség.”

      – “Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe.”

      – Ha délben mennydörög, záporesőt várj.

      – Hogyha Medárd pityereg.
Negyven napig csepereg.

      – Margit-napi esőcseppek
Negyven napig elperegnek.

      – Szent Antal a gombát veti,
ha napján az eső esik.

      – János napi zivatar
Negyven napig elkavar.

      – Ha fényes lesz Szent Pál.
minden termés szépen áll.

Június eleje – Ünnepi Könyvhét

Supka Géza 1927-ben, Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete közgyűlésén fogalmazta meg a könyvhét gondolatát. Eredeti javaslata szellemében a jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1929 óta szervezi meg az ÜNNEPI KÖNYVHETet. A kiadók ekkorra időzítik kiadványaik egy részének megjelentetését, s ezekről egy úgynevezett könyvheti lista segítségével lehet tájékozódni. A rendezvényeken író-olvasó találkozók, dedikálások és egyéb programok várják több napon keresztül a látogatókat. Évtizedeken keresztül a budapesti Vörösmarty tér volt a könyvünnep helyszíne, 2004-ben a Bazilika előtti Szent István tér szolgált központi helyként.

Június első vasárnapja

Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

1. Radó Lili: Tanítónk

Kézen fogott és megmutatta,

hogy milyen szép a mi világunk.

Az ő szemével kezdtük nézni,

s ma már a magunkéval látunk.

Látjuk hazánkat, életünket,

s hogy mit tud tenni egy-egy ember,

de e tengernyi tarka képet

ő töltötte meg értelemmel.

Ezt megköszönni gyűltünk össze,

s amit mondunk, nem üres szólam,

a szívünk tiszta muzsikája

csendül e néhány meleg szóban:

amit tudunk, amihez értünk,

az út, amelyen visz a léptünk,

hogy eljussunk egy messze célig,

mind róla vall ma, őt dicsérik

hálás szavaink, neki szólnak,

aki vezetőnk, példaképünk

s jó barátunk:

a tanítónknak! 

Június 5. Környezetvédelmi világnap

1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPpá nyilvánította.

június 8. Medárd napja

Medárd napja, ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink. A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

június 10. Margit napja

Szent Margit vértanú ünnepe. Alkalmas nap a vetésre, különösen a lent, a káposztát és a retket vetni jó ilyenkor. De tyúkültetésre is kiválóan alkalmas nap.
Általában esős nap. Nevezik Margitot a „legyek királynőjének is., mert ilyenkorra kikel az új nemzedék, és rajokban jelenik meg. Épp ezért úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot.

június 12. A gyermekmunka elleni világnap

június 13. Páduai Szent Antal ünnepe

A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.

Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségekbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét.

Kultuszát a ferences rendi szerzetesek terjesztették el. Mivel a középkor óta rettegett fertőző betegséget az orbáncot Szent Antal tüzének nevezték, gyógyításával kapcsolatos szokások kötődnek ehhez a naphoz. Tájegységtől függően volt példa a kultikus tűzgyújtásra (a tűz a mitológiában és a hiedelemvilágban mindig a megtisztulással kapcsolatos), de máshol például tilos volt tüzet rakni ezen a napon, nehogy a háziak elkapják az orbáncot.

június közepe – Ballagás és Vakáció

Óvodásból iskolás lesz, általános iskolásból középiskolás… Hatalmas lépes ez mindenkinek. Búcsúzás a társaktól, épülettől, felnőttektől. Új világ, új iskola vár rájuk ősztől.

A körülbelül tíz hónapig tartó tanév június közepe táján ér véget hazánkban. A diákok felírják a táblára a „vakáció” szó betűit az utolsó tanítási napokon. Legelőször csak az ó betűt, hogy aztán 8 nap elteltével megkezdődhessen a több mint két hónapig tartó nyári szünet.

Végre elmúlt – http://www.youtube.com/watch?v=n_EPA2rhS5w

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett. …

Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.

Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskolapadok.

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?

Folyópartra
vagy erdőbe?
Faluszéli
zöld mezőre?

Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?

Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!

június 16. A Független Magyarország napja

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJÁt.

1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált.

Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el a hazánkat, amellyel közel fél évszázad után helyreállt az ország függetlensége.

Faludy György 1956 te csillag

ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,

és ötvenhat: egyszer minden száz évben

talpra állunk kínzóink ellen. Bármi

következik, boldogság, hogy megértem;

június 21. Nyári napforduló

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló).

Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor. Vagy félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt.

június 23. Olimpiai nap

1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta tartjuk az OLIMPIAI NAPot.

június 24.

Szent Iván napja

Időjárási, éghajlati okokkal magyarázható, hogy Szent Iván éjjelének ünnepe az északi (skandináv és balti) népeknél a mai napig élő, valódi ünnep. A zord, hűvös éghajlaton az egyébként rövid nyár érkezése igazi öröm az emberek számára. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. A fiatalok “páfrányvirágot” keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen éjjelen virágzik a páfrány, aki a virágot megtalálja boldog és gazdag lesz). A János nap mágiájához tartozik az egészség- bőségvarázslás is. Gyógynövényeket, füveket is szórtak a tűzbe, máshol a füvekből koszorút fontak, ettől remélték a jószág termékenységét, egészségét. Az észtek különös jelentőséget tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak, ezt életvíznek tartották, ezzel mosták meg a beteg szemet, úgy tartották, ettől meggyógyul. Szokás volt még a házba nyírfaágat vinni, amely szintén az ünnep szimbóluma északon.

A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

Múzeumok éjszakája

Juhász Ferenc: A múzeumok szerelme

“Nem az idő kriptái a múzeumok! Nem a történelem halottas-könyvei! Nem a múlandóság szarkofágjai! (…) A múzeumok éppúgy az élet jelentései, mint a természet, mint a társadalmak, mint az ember. A múzeumok éppúgy lét-önmagunkat őrzik, mint a mítoszok, az őskönyvek és az époszok. Nemcsak a természet kőzet-maradványait, a kővé-vált csontokat, tollakat, pikkelyeket, leveleket, virágporokat és koponyákat, nemcsak az ősi tegnap kő-üzeneteit őrzik, de őrzik az emberiség tegnapi-önmagát is: az álmokat, hiteket, vágyakat, mámorokat, bűnöket, önzéseket, tébolyokat, gyalázatokat, szerelmeket és halálokat.” 

június 29. Péter-Pál napja

Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere –, Pált lefejezték; mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz – Kaláka – http://www.youtube.com/watch?v=s1Bwu2JnBJU

Halász Judit: Déli felhők – http://www.youtube.com/watch?v=Va2zCRNInVw

Zivatar lányka – http://egyszervolt.hu/anim/zivatar-lanyka.html

Akarsz-e játszani? – http://egyszervolt.hu/dal/akarsz-e-jatszani.html

Vakáció – http://www.youtube.com/watch?v=Wr5__q7rHLI

Versek – hangosan:

Kányádi Sándor: Nyári Alma ül a fán  – http://egyszervolt.hu/vers/nyari-alma-ul-a-fan.html

Hétvári Andrea: Gondoltad volna – http://egyszervolt.hu/vers/gondoltad-volna.html

Arass rózsám arass – http://olvasnijo.hu/olvasni.php3?tipus=hang&id=232&gb=hang..mond%F3ka

Évfordulók:

– 1312. június 15. I. Károly (Károly Róbert) magyar király győzelmet arat Rozgonynál

– 1837. június 20. Viktória Nagy-Britannia és Írország Egyesült királyságának királynője

– 1887. június 25. Megszületett Karinthy Frigyes író, humorista

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://blogol.hu/comment.php?log=2564108

http://manela.freeblog.hu/archives/2011/06/11/Junius_12_gyermekmunka_elleni_vilagnap/

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Július – Szent Jakab hava – Nyárhó – Áldás hava

Időjósló

Ha július nem főz, szeptember éhen marad.

Hangya sűrű halmot hord, hideg időt várhatod.

Délről derül, bocskor merül.

Sarlós Boldogasszony aminő,
Hat hétig olyan lesz az idő.

Mérges Margit,
Mert áldást nem hoz.

Esős Illés rossz,
Mert áldást nem hoz.

Illés napi vihar, kereszthányó széllel jő. – Olyan erővel rombol, hogy az utak menti kereszteket is feldönti.

Jaj neked kánikula,
Ha Illés próféta a nyakadat megmossa.

Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.

Mária Magdolna bűneit siratja. – ezért esős ez a nap.

Jakab napja veszedelmes, dűt, borít, ha viharos.

Anna asszony reggele
Már hűvös, ne játssz vele!

Ha Péterkor nagy a meleg,
várhatod a hideg telet.

július 2. Sarlós boldogasszony napja.

Aratás

Az aratás napját gondosan megválasztották. Új holdkor nem kezdtek hozzá, de Illés napját sem tartották szerencsésnek, nehogy a villám beléjük csapjon. Ha éppen péntekre esett volna az aratás első napja, akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy a szerencsétlennek tartott napon ne kelljen a betakarítás legnagyobb munkájához hozzáfogniok.

A sarlóval történő aratás többnyire asszonyi munka, férfiak ritkábban, inkább csak a legfiatalabbak és a legidősebbek vettek benne részt. Az arató egyik kezével a gabona szárából annyit fogott össze, amennyi a markában elfért, majd ezt alulról felfele irányuló mozdulattal levágta, és az előre kiterített szalmakötelekbe helyezte. A kévéket többnyire a férfiak kötötték be, és ugyancsak az ő feladatuk volt azoknak különböző méretű csomókban történő összerakása. A sarlós aratás különösen a múlt század elejétől kezdve egyre inkább háttérbe szorult, századunkban pedig már csak a peremterületeken, a hegyvidéken fordult elő szórványosan.

A kasza gabonaaratásra történő alkalmazására csak a XVI–XVII. századtól kezdve rendelkezünk adatokkal. Mint jobb és haladósabb munkaeszközt a XVIII. század végi, XIX. századi mezőgazdasági irodalom ajánlja. Ez időtől kezdve egészen háttérbe szorította a sarlót. A kaszával csak férfiak dolgoznak, míg a marokszedés az asszony feladata. A kévék bekötése, összehordása ismét férfimunkának számít.

A kaszával korábban inkább rendre vágtak. Az Alföldön a rendeket összehúzták, és belőlük kis boglyácskákat. vontatókat készítettek. Ezek közepére, fejével felfele felállítottak két-három villányi búzát, és e köré rakták torzsával kifele a többit. Mikor az embermagasságot elérték, akkor felhegyezték, és befedték. Egy vastag kötéllel, a földtől számítva fél méterre, az alját körülvették. Lovat vagy ökröt fogtak eléje, és úgy vontatták a nyomtatás helyére: a szérűre.

Az első learatott kévének egészségvarázsló hatása volt. Néhol a kaszás a derekára kötött belőle, hogy az majd ne fájjon, de vittek beőle a baromfinak is, hogy egészséges legyen.

A kényszerpihenőket aratás közben maszkos játékokkal, álesküvőkkel, és egyéb dramatikus mulatásokkal töltötték ki.

A saját földjén, csak magának arató család nem kötött koszorút. Az aratóünnepségek a nagy gazdaságokban voltak szokásosak, ahol sok béres dolgozott együtt.

július 8. Vasutas nap

1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.

Petőfi Sándor: Vasúton
/részlet/

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok
Eddig is már?… vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.

július 20. Illés, ószövetségi próféta napja

Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

július 22. Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna, a bűnös életből megtért asszony napja.
Mária Magdolna (júl. 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) kultuszát.

Szeged környékén az asszonyoknak tilos volt a mosás, sütés ezen a napon, és szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni ekkor, hogy gyorsabban nőjőn. Ha esett az eső, úgy tartották, Mária Magdolna siratja bűneit.

Reviczky Gyula: Magdolna

Szép s ifju volt, forró vér áldozatja;
De ifjuságát bűnbánón siratta.
S a porból, hova röpke gerjedelme
Tiporta, isten karja fölemelte.
Mert szíve tiszta volt, s bár elbukott,
Szeretni mint ő senki sem tudott.
Midőn Jézus, kinek selyem hajával
Lábát törölgeté, kereszthalállal
Kimult, a mint azt megjövendölék:
Ott sirt, ott tördelé fehér kezét.
Hirdetni a világnak ő ment
A Megváltó feltámadását;
Ő, a dicső, fényeskedő szent!…
Emléke illat, neve fény, imádság!…

július 26. Anna napja

Dalok – videók – megzenésített versek:

Naplegenda: Nyár van nyár – http://www.youtube.com/watch?v=jtAxCQYlnJo

Krulik Zoltán: Balaton – http://egyszervolt.hu/dal/balaton.html

Emberek hej emberek  –http://egyszervolt.hu/dal/kalaka-emberek-hej-emberek.html

Versek – hangosan:

Nagy László: Balatonparton – http://egyszervolt.hu/vers/balatonparton.html

Kovács Barbara: Forró nyár – http://egyszervolt.hu/vers/forro-nyar.html

Évfordulók

– 987. július 3. Capet Hugo új diansztiát alapít Franciaországban, Francia király lesz

– 1437. július 6. Kolozsmonostori egyezmény

– 1912. július 7. Ferenc József szentesíti a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló törvényeket

– 1912. július 14. Megkezdi New Yorkban működését az első amerikai Magyar Színtársulat

– 1987. július 19. Elhunyt Lengyel Dénes író, irodalomtörténész

-1937 július 20. Meghalt Marconi, a rádió feltalálója

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://mek.niif.hu/02700/02789/html/59.html

http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava

Időjósló:

“Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóban.”

Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.

Domonkos napján ha esik,
A tél szárazsággal telik.

Az Úr színeváltozása
A szőlőknek tarkulása.

Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs, és ép.

Ha Lőrinckor sár ragad,
eheted a dinnyét magad.

Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.

Daru, gólya útra kél,
bizony korán jön a tél.

augusztus 1. Vasas Szent Péter napja

Augusztus 1-jének pogány múltját kettős keresztény ünnep alapításával próbálta az egyház elfeledtetni. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásánakemlékünnepe (festum S. Petri ad vincula), a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasaszakadása. A Szentírásban foglaltak szerint (ApCsel 12,1–11) Heródes Agrippa 42-ben idősebbik Jakabot lefejeztette, Pétert pedig börtönbe záratta, s ott nehéz vasban, szigorú őrizet alatt tartatta. Ám a rákövetkező éjjelen megjelent a börtönben az Úr angyala. Érintésére leestek Péter láncai, s az apostol az alvó őrök között észrevétlen távozhatott.

Neve napjához kapcsolódó termésjóslás, hogy aszályos évben ez az utolsó nap, ami még megmentő esőt hozhat a kukoricának.
A szőlőben dologtiltó nap. Azt gondolták, ha ezen a napon nyúlnának a szőlőhöz, lepotyogna róla a szem.

augusztus 10. Lőrinc napja

Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. aug. 10.), rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!”

A fentiek okán a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. (E mondások inkább a másik, kevésbé ismert szeptember 5-i Lőrinc napra illenek, a tapasztalat is ezt igazolja.) Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.

augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napja, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Az ünnep első elnevezései “dormito”- elalvás vagy “pausatio”- elpihenés utal Szűz Mária halálára. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyüd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély…
Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek, virrasztanak, majd másnap körmenetben viszik a koporsót.
Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.

augusztus 16. Hontalan állatok világnapja

A hontalan állatok világnapjának a legfontosabb célja, hogy az állatok ne váljanak hontalanná. Ez az embereknek és az állatoknak is érdeke. Az emberek érdeke, hogy ne kóboroljanak gazdátlan kutyák és macskák (újabban már néhány helyen kutya- és macskafalkák is) az utcákon, mert a kóbor kutyák könnyen rátámadhatnak akár az emberre is, főleg ha éhesek, vagy a területüket védik, esetleg ha általuk fenyegetőnek érzett mozdulatot teszünk feléjük. De az állatoknak is érdeke, hogy a természetes környezetüktől már évezredek óta elszakadt, emberhez szegődött fajok egyedi megkapják azt a gondoskodást, amit addig az ember nyújtott nekik. Az emberhez szokott állatok már nehezen illeszkednek vissza az ember nélküli, természetes környezetbe, és ezt a beilleszkedést még tovább nehezíti, hogy a természetes környezetük sem az, ahol ezek a fajok kialakultak, hanem legtöbbször az ember által kialakított környezetben: városok, falvak utcáin kell boldogulniuk. A legtöbb kóbor állat persze képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de az ember gondoskodása nélkül kevesebb táplálékhoz jutnak, mint amennyi ideális lenne számukra, nyáron a melegtől, télen a hidegtől szenvedhetnek, és védtelenné válnak a betegségekkel szemben.

Az állattartás felelősséggel jár!!!

augusztus 19. Szent Bernát napja

SZENT BERNÁT (Fontaines, 1090. – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) nemesi családban született. Műveltségével kiemelkedett kortársai közül. Rokonai ezt próbálták felhasználni, hogy eltérítsék a kolostorba lépés szándékától. Bernát harminc társával együtt kérte felvételét a kihalófélben lévő citeaux-i kolostorba, amely ezáltal egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. 1115-ben apáttá nevezték ki a huszonöt éves Bernátot és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Ezt követően folyamatosan épültek új kolostorok. A citeaux-i kolostor alapításának kiváltó oka a cluny-i ideáktól való eltérés volt, amely vitákat váltott ki a cluny-i és a citeaux-i bencések között. A vita csak tovább élesedett az önálló ciszterci ág megalakulásával. Bernát részt vett a vitában. Prédikációi azonban nem korlátozódnak a vitára: nagy hatással voltak a többi szerzetesre, a világi papságra és a laikus hívőkre is. 1119-ben a francia lovagok rendet alapítottak Jeruzsálemben, regulájukat Bernát írta. Gyújtó hangú beszédeivel sokakat megnyert a keresztes háború eszméjének. 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban.

augusztus 20. Államalapító Szent István királyunk ünnepe.

augusztus 24. Bertalan napja

Bertalan napja, időjárásjósló nap. Megfigyelések szerint őszkezdő nap, ekkor vége a kánikulának. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek. A Bertalan napi időjárásból az őszi időre következtetnek, az e napon köpült vajat betegségek gyógyítására használták.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Hajnal Anna – Gryllus Dániel: Görögdinnye – http://egyszervolt.hu/dal/gorogdinnye2.html

Zápor – http://egyszervolt.hu/dal/kalaka-kanyadi-zapor.html

Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz – http://www.youtube.com/watch?v=l5Xm–TTbhk

Gingallo – http://hangosversek.blogspot.com/2011_08_01_archive.html

Évforulók:

– 1912. augusztus 15. Vizsgát tesz az első magyar női pilóta, Steinschneider Lilly

– 1487. augusztus 17-én I. Mátyás bevonul Bécsujhely városába

– 1662. augusztus 19. Elhunyt Blaise Pascal francia filozófus, matematikus, fizikus

– 1837 augusztus 22. Megnyílt Pest első állandó magyar színháza a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház

– 1812. augusztus 27. Megszületett Szemere Bertalan magyar miniszterelnök, író

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Szeptember – Szent Mihály  hava – Őszelő – Földanya hava

Időjósló:

– Olyan lesz egész szeptember,
milyen idő jön Egyeddel.

– Egyed ha fenn hordót görget,
Jól terem jövőre földed.

– Ha elmúlt Egyed,
A jószág már ehet.

– Rozália nevének viselőjét megoltalmazza
minden bajtól, járványos betegségtől.

– Az időt Kisasszony napja,
Négy hétre előre szabja.

– Kisasszony hajtja a fecskéket.

– Szent Mihálykor keleti szél,
Igen kemény telet ígér.

– Szent Mihály öltöztet,
Szent György vetkőztet.

– Ha Szent Mihály napján
Még itt van a fecske
decemberig vígan
legelhet a kecske.

szeptember 1.

Egyed napja

Őszkezdő nap, Iskolakezdés

Szeptember elseje az iskolakezdés napja, ekkor kezdődik az új tanév, de az előkészületeket már augusztusban elkezdik. A tanárok szabadsága augusztus közepén lejár, hiszen számos teendőjük van az iskolaév kezdete előtt: az órarend összeállítása, az éves feladatok összehangolása, a tanítás technikai hátterének biztosítása, ellenőrzése. Az iskolások eközben a tanszerek vásárlásával készülnek az új tanévre.

Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk.

Szilaj legénykék. Picik és nagyok,
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka,
s a kapunál – az arcom nézi tán? –
egy idegen és merev tulipán.

Ez más, mint otthon. Bús komédia,
lélekzet-visszafojtva, félve nézem,
hatvan picike fej egyszerre int,
s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem.
Hatvan picike, fürge szív dobog,
hatvan kis ember, mennyi sok gyerek.
Amerre nézek, mint egy rengeteg,
kezek, kezek és újra csak kezek.
Mint kócbabácskák a török bazárba,
egy hűs terembe csöndesen bezárva,
az orruk, a fülük, mint az enyém,
s a feje is olyan mindenkinek.
Mivégre ez a sok fej, kéz, fül, orr,
sokszor csodálva kérdezem: minek?

szeptember 2. – szeptember első vasárnapja Bányásznap Magyarországon

1919. szeptember 6-án csendőrsortűz oltotta ki bányászok életét Tatabányán. Ennek emlékére szeptember első vasárnapja a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának ünnepnapja.

szeptember 5. Lőrinc napja

Úgy nevezett “rontónap”. Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos, vízízű.

szeptember 8.

Kisasszony napja

Szűz Mária születésének napja. Magyarországon kedvelt búcsúnap. A hívő asszonyok kimentek a szabadba napfelkeltét várni. Úgy tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Bizonyos vidékeken ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, “az Úristen szentelje meg”.
Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.

Írni – Olvasni tudás nemzetközi napja

1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még mindig egy milliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.

szeptember 18. Rokkantak világnapja

1981-ben a Rokkantak Nemzetközi Éve magyar eseménysorozatának szervezésére, lebonyolítására létrehozott nemzeti szervező bizottság e napot nyilvánította A ROKKANTAK NAPJÁvá.

Az Ability Park a fogyatékos emberek élethelyzeteit szórakoztató és játékos formában bemutató interaktív élménypark. Célunk, hogy a látás-,hallás- és mozgássérült, autista és értelmi fogyatékos animátorok által bemutatott játékokkal segítsük a fogyatékos személyek beilleszkedését és elfogadását, mindenekelőtt pedig tartalmas és örömteli élményt nyújtsunk mindenkinek, aki játszani szeretne, vagy próbára akarja tenni képességeit! Várunk szeretettel Mindenkit a hét majdnem mindennapján!

http://www.abilitypark.hu/portal/

http://www.abilitypark.hu/portal/index.php?option=com_videoflow&task=play&id=16

Bródy János: Mindannyian mások vagyunk – http://www.youtube.com/watch?v=ozTO6GoumZE

szeptember 20. Takarítási világnap

A TAKARÍTÁSI VILÁGNAP nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult. A mozgalom eredményeképpen 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szeptember 20-át takarítási világnapnak nyílvánította. A nap jelszava: Gondolkodj világmértékben, és cselekedj otthon! Magyarországon a Magyar Cserkész Szövetség erdőtakarítási és szemétgyűjtési akciókat szervez.

szeptember 22. Autómentes világnap

szeptember 3. hétvégéje Európai Örökség napok – Nyitott kapuk

Az Európai Tanács kezdeményezésére a tagországok részvételével 1991 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül az EURÓPAI ÖRÖKSÉG NAPOK — NYITOTT KAPUK című program. Ma már Európa szinte minden országa kitárja öröksége kapuit a nagyközönség számára. Ennek az akciónak a lényege az Európában élő népek identitástudatának őrzése és a kulturális örökség megismertetése. Múzeumok, emlékhelyek és műemlékek nyílnak meg ilyenkor a közönség számára: az ingyenes látogatás lehetővé tétele a cél, főként olyan intézmények esetében, amelyekbe más alkalommal nemigen lehet bejutni. Magyarország 1992-ben csatlakozott e rendezvénysorozathoz.

szeptember 21. Máté apostol és evangélista napja.

Egyes vidékeken Máté hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle rituálék kötődnek. A vetőmagot megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat, tiszta ruhába öltöztek, így mentek ki a földekre. Egyes vidékeken a magvető a nyelve alá három búzaszemet tett, és a művelet közben nem volt szabad beszélnie. Miután a vetést elvégezték,a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi abrosz) a magasba dobták, hogy nagyra nőjőn a gabona.

szeptember 23. Őszi napéjegyenlőség

A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ekkor az egész Földön egyforma hosszú az éjjel és a nappal, azaz pontosan 12-12 óra. Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.

szeptember 29. Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kisérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják.
Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.).
Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint “Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” Ezután már tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak.
A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.

szeptember utolsó vasárnapja Hallássérültek világnapja

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják A HALLÁSSÉRÜLTEK VILÁGNAPJÁt.

http://jelszotar.hu/

Dalok – videók – megzenésített versek:

Bányász himnusz – http://www.youtube.com/watch?v=WQ9dTJGUcmw

Vivaldi: Ősz – http://www.youtube.com/watch?v=-vZXXCQJvX8

Versek – hangosan:

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél – http://egyszervolt.hu/anim/gesztenyefalevel.html

Juhász Gyula: Ének – http://egyszervolt.hu/vers/enek.html

Kányádi Sándor: Jön az ősz – http://egyszervolt.hu/vers/jon-az-osz.html

Szalai Borbála: Betűország kincsei

Sok újdonsült
kisdiáknak
kitárul egy új világ:
titokzatos
Betűország
ma nyitja meg kapuját.
Csodálatos
ez az ország,
gazdagsága rengeteg:
minden betű
kincset érő
titkokat is rejteget.
S, aki egyszer
megismeri
mind a betűk titkait
magáénak
tekintheti
Betűország kincseit.

Fésűs Éva: Őszi Dúdoló

Mit siratsz te kismadár?
Elrepült a drága nyár.
Búzaszem
nem terem,
köd szitál a földeken.

Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc.
Itt az ősz
csendes ősz,
lopva lép a fürge őz.

Béka mondja: kutykuruty!
Kis porontyom, menj, aludj.
Jó gyerek
nem brekeg,
téli álom lepte meg.

Anderkó Péter: Szeptember

Hűvös az éj, hideg a szél,
halványabb a napsugár.
Ki tudja már a sok gólya,
a sok fecske merre jár?

Elhervadtak a virágok,
sárgulnak a levelek,
A szőlősben szüretelnek
a szorgalmas emberek.

Körtét, almát, szilvát, diót
szedeget a sok gyerek.
Előbújnak a szekrényből
sálak és pulóverek.

Kora reggel már dér fedi
odakinn a földeket,
Elbúcsúzik a fényes nyár,
siratja erdő s berek.

Évfordulók:

– 1937. szeptember 2. Meghalt Pierre de Coubertin francia sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője

– 2007 szptember 3. Meghalt Szepes Mária író

– 1812. szeptember 7. Napóleon végzetes győzelmet arat Borogyinónál

– 1087. szeptember 9. Hódítós Vilmos, Anglia első meghódítója meghal

– 1437. szeptember 16. Erdély “három nemzete” szövetséget köt

– 1787. szeptember 17. Elfogadják az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006.

Mindszent hava, Magvető hava

„Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat

Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

Időjósló:

– Minél nagyobbat túr a vakond ősszel,
annál hidegebb lesz télen.

– Ha a fák levelei későre hullanak le hosszú, kemény tél várható,
ha korán lehullanak, bő termés a következő évben.

– Petra (október 2.), ha lombhullató,
Örülj, a jövő év páratalan jó!

– Déneskor ha esik, esős lesz tavaszig.

– “Ha szelet fúj Demeter, a tél hóval temet el” – A Demeter-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

– Orsolya nap ha szép idő volt, akkor szép telet vártak.

– Ha megjött Simon Judás,
jaj neked már inges, gatyás!
– Midőn eljön Simon-Júdás,
didereg, fázik a juhász.”
– Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gulyás.
– Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gatyás.
– Szegedi változata:
Mögérkezett Simon Júdás
Jaj mán néköd pőregatyás.

október 1.

Zenei Világnap

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A ZENE VILÁGNAPja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.

Szabó Lőrinc
Mozart hallgatása közben
(részlet)

…és felsóhajtok: gyógyíts meg, Zene,
te, Mindenségé, édes üteme
a fájdalomnak, Varázsfuvola,
varázsjáték, te, tündér mámora
hitnek, reménynek: árnycsík a falon
a nagy fényben, s a szívben nyugalom
s üvegparázsként égő sugarak
az élő lomb tengerzöldje alatt,
s bölcseség, a vidám öregeké…

Idősek Világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁvá. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

Lázár Ervin: Nagyapa meg a csillagok

Nagyapa napközben olyan, mint minden más öregember. Azaz egészen mégsem olyan, mert fütyörészni szokott, és beszélget az almafáival. Kedveseket mondhat nekik, mert az almafák majdnem mindig mosolygósak.

De hát ezt nem furcsállotta Babó Titti, mert ha egy kicsit odafigyelt, ő maga is tudott az almafákkal beszélgetni. Egyszerű ez annak, aki tud almafául. Márpedig ők tudtak, Nagyapa is meg Babó Titti is. Azt nem értette Babó Titti, hogy éjszakánként hova tűnik Nagyapa. Mert Nagyapa minden áldott este fogott egy hosszú létrát, kalapácsot meg szöget tett a zsebébe, és elindult valamerre. Azt sem tudta Titti, mikor szokott Nagyapa a létrával hazajönni, mert addigra mindig elaludt.

Reggelente néhányszor kérdezte, hogy merre járt az éjszaka, de Nagyapa csak mosolygott a bajusza alatt.

Még szerencse, hogy Mikkamakka gyakran meglátogatta Babó Tittit. Mert ismeretes, hogy Mikkamakka majdnem mindent tud. Avagy: majdnem tud mindent. Esetleg: mindent majdnem tud. Megkérdezte hát tőle Titti, tudja-e, hova jár éjszaka Nagyapa.

– Hát te nem tudod? – ámuldozott Mikkamakka.
– Nem – mondta Titti.
– Na jó, elmagyarázom neked. Láttál már csillagos eget?
– Persze.
– Azt is láttad már, hogy időnként egy-egy csillag leesik?
– Láttam, azok a hulló csillagok.
– És mindennap több is leesik. Igaz-e? – folytatta Mikkamakka.
– Igaz… Ez azt jelenti, hogy egyszer csak elfogynak az égről a csillagok? – ijedt meg Babó Titti.
– Na látod – mosolyodott el fölényesen Mikkamakka. – Azt gondolod, hogy mindennap kevesebb csillag van az égen?
– Én aztán nem.
– Nem is gondolhatod, mert nincs kevesebb.
– Bár nem egészen értem – komorodott el Babó Titti. – Mindennap leesik egy csomó, még sincs kevesebb?!
– De nincs ám! Mert Nagyapa minden éjjel összeszedi a lehullott csillagokat, a létráján fölmászik az égig, és szépen visszaszögezi mindeniket.”
(folytatása: http://mek.niif.hu/02700/02732/02732.htm#15)

október 4. Assisi Szent Ferenc napja – Az állatok világnapja

A ferences rend magalapítója (1181-ben született Assisiben), aki a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. A gazdag kereskedőcsaládból származó ifjút a keresztes hadjáratban szerzett tapasztalatai arra indították, hogy elforduljon korábbi életmódjától. A szeretetet hirdette mindenek felett. Azt, hogy szeressük a világ minden élőlényét, bánjunk környezetünkkel tisztelettel, méltó módon.  Az állatok védőszentje. Teljes élettörténetét Franko Zefirelli: Napfivér, Holdnővér című filmje mutatja be.
Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak – Ferenc-hét, búzahét. A gonosz, rossz szellemek elűzésére a vetés időszakában kanászostorral durrogtattak.

–          A kotlók fészke köré rakott nyírfaág megvédte azokat az elpusztulástól.

–          Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

Az állatok világnapját Magyarországon 1991 óta rendezik meg. Célja: felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Rónay György
MONDD, SZERETED AZ ÁLLATOKAT?
(részlet)

Mondd, szereted az állatokat?
A kutyát, macskát, csacsit, lovat
s a madarakat: a verebeket,
rigót, galambot, pintyeket,
akik a Földön veled élnek,
s bundájuk, tolluk melegében
nekik is van szívük, csak éppen
nem beszélnek?

Mondd, szereted az állatokat,
s figyelted őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek,
vagy miről hallgatnak, mikor komor
csöndjükbe burkolódzva ülnek,
és titokzatos, hallgatag
külön világukba merülnek?

október 6. Az Aradi vértanúk emléknapja – nemzeti gyásznap

1849-ben, a szabadságharc leverése után véres megtorlás következett: a szabadságharc  13 főtisztjét kötél, néhányukat “kegyelemből” golyó általi halálra ítélték, és kivégezték. Pest-Budán pedig ugyanezen a napon gróf Batthyány Lajost – Magyarország első felelős miniszterelnökét végezték ki. Erre a szomorú és megdöbbentő veszteségre emlékezünk szerte az országban ezen a napon.

október 15.

Teréz napja

A női szentek közül Szent Teréz a legnagyobb, a 16. században élt. Talán épp ezért nem véletlen, hogy ezen a napon több helyen asszonyi dologtiltó nap is. Tilos volt nekik mosni és kenyeret sem süthettek.
Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben, a híres borvidéken Teréz-szedés a neve.

Fehér bot napja

A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

október 16. Gál napja

Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt.
Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.

október 20. Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni.

E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.

október 21. Orsolya napja

Orsolya a legendák szerint breton királylány volt, aki azzal a feltétellel ment volna férjhez pogány vőlegényéhez, ha az megtér és 11 000 szűz kíséretében Orsolyával utazik zarándokútra. Vőlegénye teljesítette kívánságát. Ez lett a vesztük. Hazafelé hajózta római zarándoklatukról, és megálltak az ostromlott Kölnben. Itt lelete halálát a hunok nyilaitól Orsolya, vőlegénye, Etherius, és a 11 000 szűz is.

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kőszeg környékén és a Somló-vidéken.

október 23. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, és a magyar köztársaság kikiáltásának a napja

1956-ban erre a napra szerveztek békés felvonulást azok az emberek, akik a szovjet csapatok kivonulását és új kormány felállítását követelték az akkori hatalomtól. A békés felvonulásból azonban tragikus, sok ember életét követelő megmozdulás lett, és kezdetét vette a szabadságharc. 1989-ben Magyarország újra köztársaság lett.

október 26. Dömötör napja

A keleti egyház kedvelt szentje, a  4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, elsősorban az ország keleti felében.

Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, „dömötörözést” rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.

október 28. Simon – Júdás napja

A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak.
Közvetlen a szüret után gyakori a
szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál.
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt.
Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Érik a szőlő – http://nepdal.gyujtemeny.com/lejatszo.php?mediafajl=erik-a-szolo.mp3

Édes ősz jött – http://egyszervolt.hu/dal/edes-osz.html

Megkapáltuk a szőlőnket – http://www.youtube.com/watch?v=9WKGKQPRfYA

Versek – hangosan:

Radnóti Miklós: Október – http://egyszervolt.hu/vers/oktober.html

Majtényi Erik: Októberi szél – http://egyszervolt.hu/vers/oktoberi-szel.html

Nagy László: Dióverés – http://egyszervolt.hu/vers/dioveres.html

Juhász Gyula: Október

A fény arannyal öntözi még
A szőke akác levelét,
De ez a fény, megérzem én,
Már októberi fény.

Az alkony lila fátyla alatt
Tarka tehenek hada halad,
Vígan elbődül, hisz haza tart,
De ez már őszi csapat.

A kertben tarkán égő színek,
Virágok, dúsan vérző szívek,
Rajtuk az este harmata ring,
De ez már őszi pompa mind.

Fényt, krizantémet, dalt, harmatot
Lelkemben vígan elringatok,
Megszépül lassan, ami rég volt,
De ez már októberi égbolt!

Kányádi Sándor: Eljött a szüret

Eljött a szüret.
Itt van.
Jó pohár mustot
ittam.

Lepényt is ettem,
édest
igazi túrós
bélest.

Kongatják, kong
donga.
Indulok ki a
dombra.

Hátamon öblös
puttony,
S még a Napból is
Must foly.

Weöres Sándor: Szüret után 

Legények:

Kürtös pogácsa, füstölt szalonna
Itt van rakásra, díszlik halomba.

Lányok:
minden kopasznak jut
hajnövesztő,
Minden ravasznak egy nyírfavessző.

Legények:
Minden leánynak füstös kemence,
Minden legénynek tág-öblű pince.

Lányok:
Minden leánynak szép rózsa, szegfű,
Minden legénynek hátára seprű.

Játékok:

Szüret: http://egyszervolt.hu/jatek/jatek-szuret.html

Csősz: http://egyszervolt.hu/jatek/jatek-csosz.html

Almaszüret: http://egyszervolt.hu/jatek/jatek-almaszuret.html

Évfordulók:

– 1962. október 5. boltokba kerül a Beatles első lemeze

– 1787. október 17. Megnyílik Buda első állandó színháza, a Várszínház

– 1862. október 19. Megszületett Auguste Marie Lumiere a fényképezés úttörője

– 1587. október 21. Magyarország áttért a Gergely naptárra, így  ebben az évben október 21-ét november 1-e követte

– 1962. október 22. Kirobban a kubai rakétaválság

– 1787. október 29. Prágában először mutatják be Mozart Don Giovanni operáját

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/oktober__mindszent_hava__oszho__magveto_hava

http://www.unnep.mentha.hu/oktober.htm

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/9997/1

http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm

Dobos Edit: Más ez a nap

Szent András hava, Őszutó, Enyészet hava

  „Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat
Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

Időjósló:

– Ha esős Mindenszentek,
Sok hó lesz rá, figyeljetek!

– Ha novemberben megszólal a pacsirta,
azt mondja: Két szűrt végy magadra!

– Ha sok köd van ősz idején,
Sok eső lesz tavaszon.

– Ha az apró madarak nagy csapatban járnak élelem után, nagy hideg lesz.

– Ha napfelkelte előtt kárognak a varjak, hideget jósolnak.

– Ha a Márton lúdja csontja veres,
nagy hideg lesz;
ha fehér,
sok hó lesz;
ha fekete,
esős ősz, és háborgó, rút tél.

– Ha Márton fehér lovon jön, enyhe lesz a tél.
Ha Márton barna lovon jön, hideg lesz a tél.

– Ha Erzsébet megrázza pendelyét,
Leesik az első hó.

– Ha Katalin locsog,
Karácsony kopog.
Ha Katalin kopog,
Karácsony tocsog.

– A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

– András napján, ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

– András napján: Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.

Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

 – A gazda mondókája szerint:
         Ködös Márton után
       Enyhe telet várhatsz,
        Havas Márton után
      Farkast soká láthatsz.
      Szent Erzsébet napja
        Tél elejét szabja.
       Az András-napi hó
      A vetésnek nem jó.

november  1. Mindenszentek napja

November elseje mindjárt egy szép egyházi ünnep: a Mindenszentek ünnepe. Ezen a napon ünneplik mindazokat a példás életet élt szent embereket, vértanúkat, akiket – megszámlálhatatlan sokaságuk miatt – név szerint nem is említ meg a kalendárium.
Magyarországon 2001-től újra munkaszüneti nap.

“E mai napon, szeretteim, mindvalamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben. […] Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk!” (Beda Venerabilis)

 november 2. Halottak napja

A halottak napját már nagyon régóta, a 11. század óta ünnepeljük. Ez az a nap, amikor elhunyt rokonainkra, ismerőseinkre emlékezünk, s amikor mindenképpen időt szakítunk arra, hogy meglátogassuk a sírjaikat. A legtöbben virágokkal, gyertyákkal díszítik fel ilyenkor a sírokat, de sok más szokás is kapcsolódik ehhez az ünnephez: a néphit szerint a halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, ezért sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt tesznek ki nekik. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak annyi gyertyát kell gyújtani. Az elhunytak emlékére ajándékozzák meg ilyenkor a szegényeket, koldusokat kenyérrel, kaláccsal.

 november 3.

A magyar tudomány napja

Ez az ünnep a “legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – megalapítására a pozsonyi országgyűlésen. 1997 óta ünnepeljük.

Babits Mihály: Bolyai

(részlet)

Új törvényekkel, túl a szűk egen ,

új végtelent nyitottam én eszemnek;

király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek

neveltek, mint Istennel osztozó,

vén Euklides, rab törvényhozó.

Szent Hubertus napja:

Hubert († 727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését – ismét a legenda szerint – maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

A vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.

november 5.  Árpád-házi Szent Imre napja

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia. Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.

november 11. Márton napja 

Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká.

Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.  A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján.

– Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

– Bőségvarázsló szokás volt, hogy ezen a napon a kanászok a disznótartó gazdáknak ágas-bogas vesszőket (Szent Márton vesszeje) vittek ajándékba, hogy a kocák majd annyi malacot fialjanak, ahány ága van a vesszőnek. Cserébe a gazdák béles-adót, vagy rétes-pénzt fizettek.

november 13. A magyar szentek emléknapja

A magyar katolikus egyház november 13-án tartja A MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOK EMLÉKNAPJÁt, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek-ünnep.

november 14. Diabétesz Világnap

A Nemzetközi Diabetes Társaság tagszervezetei november 14-én a világ több mint 130 országában ünneplik a nemzetközi DIABETES VILÁGNAPot, mert ezen a napon született Frederick Banting, aki társával, Charles Bestel együtt elsőként vetette fel az elképzelést, mely végül 1921 októberében az inzulin felfedezéséhez vezetett. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma – elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét – az idült kis-és nagy érrendszeri szövődmények. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Magyarországon a lakosság 5–10 %-a érintett valamilyen mértékben.

november 16. A tolerancia nemzetközi napja

Az UNESCO kezdeményezésére 1995 a tolerancia éve volt, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA ebből az eseményből nőtt ki mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.

november 17. Füstmentes nap

Ez a nap nem a dohányosok kedvenc napja. Hiszen ezen a napon reggeltől estig hallgathatják, hogy a dohányzás milyen súlyosan károsítja az egészségüket. De ha meggyőzni nem is sikerül őket, hogy szokjanak le róla, arra mindenképpen illik figyelniük, hogy ne füstöljenek a másik orra alá – legalább ezen az egy napon!

Nagy László: Apám

(részlet)

Nem akar semmit, nem szól semmit.

Könnyezhetek a pogány apámon.

Levegő is csak úgy kell neki,

ha átszívhatja dohány-parázson.

Nem oxigén az: forró számum,

belső világát járja sikongva,

nikotin hullik szerveire:

sivatag sárga pora a lombra.

Nikotin-ember, sóhajt, füstöl,

így emésztődik esztendők óta

s hamvadva néz a néma földre,

erre az öblös hamutartóra.

november 19.  Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe

1. András királyunk leánya volt Szent Erzsébet. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

Ismeretlen szerző: Die Sanctae Elisabethae
Hvngariae regis filiae XXIX IXbris

(részlet)

Nem csak ételekre gyámoltalanoknak,

Szorgalmatos gondot visele koroknak,

Bizony itálokra sok nyomorultaknak,

Es ruhazáttyokra öszvegyek, árvaknak,

Hánem rut sebeket szegeny koldusoknak

Kezeivel undok varokát koroknak

Tisztogattya vala â nyomorultaknak,

Es gyogittya vala fekélét azoknak.

november 25. Katalin napja

Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Híres volt okosságáról, ezért egyetemek, tudósok, diákok védőszentje. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje is.
Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. A lányok persze igyekeztek minél többet megtudni jövendő férjükről, ezért többféle fa lehetőleg valaki más kertjéből elcsent ágait tették vízbe, ezeknek egyenként nevet adtak, s amelyik kizöldült, esetleg megvirágzott karácsonyra, olyan nevű kérőt vártak.
A legények, ha egész nap böjtöltek, éjjel megálmodhatták, ki lesz a feleségük.
E nappal zárult az úgynevezett “kisfarsang” időszaka. Véget ért az őszi lakodlamas időszak.

november utolsó péntekje, november 25. “Ne vásárolj semmit!” Nap

Talán észre sem vesszük, hogy mennyi, de mennyi pénzt költünk el felesleges dolgokra! Nem csoda, hisz erre buzdít minket a tévé és a sok színes plakát. Ez azonban mégsincs így rendjén. Egy kanadai férfi, Ted Dave elhatározta 1992-ben, hogy tesz valamit a reklámok állandó túlvásárlásra buzdítása ellen. Ettől kezdve a vásárlásmentes napot egyre több és több országban tartották meg. Egy nap erejéig mi is odafigyelhetnénk rá, hova is tűnik a pénz a tárcánkból!

november 27. Véradók napja

A Magyar Vöröskereszt javaslatára ünnepeljük e napon a véradókat, akik ismeretlenül életet mentő szolgálatot tesznek embertársaiknak. Azért éppennovember 27ére esett a választás, mert első ízben 1957. november 27-én adtak át kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

november 30. Szent András napja

András apostol, Péter apostol fivére, maga is halász volt. A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje.
András “zárta a hegedűt”, azaz neve napja után kezdődött az adventi időszak, amikor nem volt helye a hangos vigalmaknak.

Férjjósló praktikák:

– Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

– A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása, amely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffent-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

– Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya,  az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

– András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

– Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.

– A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

– A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára irták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy  fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.

– Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.

– A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslának ezt a fajtáját.

Hívták disznóölő Szent Andrásnak is, mivel vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

Moldvában és a gyimesiek körében szokás volt András napján megfokhagymázni az ólajtókat farkas ellen, nehogy elvigyék a jószágot. Ugyane szokáshoz tartozott, hogy összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkas elvinné a jószágot.

“András hazaláss!” – tél előtt behajtják az állatokat a legelőkről télre ezen a napon.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Őszi szél fúj a hegyekről – http://www.youtube.com/watch?v=T96q0kVUSmM

Galagonya – http://www.youtube.com/watch?v=gVKVIOMfaU4&feature=related

Béka-búcsúztató – http://www.youtube.com/watch?v=s54UXSquUWw

Versek – hangosan:

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi – http://egyszervolt.hu/vers/diobel-bacsi.html 

Drégely László: Tél előtt – http://egyszervolt.hu/vers/tel-elott.html

Kányádi Sándor: November – http://egyszervolt.hu/vers/november.html

Kányádi Sándor: Ősz volna még – http://egyszervolt.hu/vers/osz-volna-meg.html

Évforulók:

– 1687. november 22. Esterházy János grófi visszafoglalja a töröktől Palota várát (Várpalota)

– 1887. november 28. Elindult Euórpa első városi villamosa a pesti Nagykörúton

– 1837 november 12. Megszületett Vidróczki Márton, a mátrai híres betyár

– 1887. november 14. Megszületett Áprlily Lajos köldő, műfordító

– 1912. november 14. Megszületett Gazdag Erzsi ifjúsági író, költő

– 2007 november 19. Elhunyt Szabó Magda író, költő

– 1912. november 20. Megszületett Habsburg Ottó

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/11

http://www.unnep.mentha.hu/november.htm

http://deliszo.hu/2009/11/nepi-idojoslas-egesz-evre-november/

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://okosanya.blog.hu/2009/11/30/andras_naphoz_kapcsolodo_nepszokasok_nephit_idojoslas

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006.