Skip to content

Városi Könyvtár

8420 Zirc, József Attila utca 1.

Kalendárium

Január – Boldogasszony – Télhó – Fergeteg hava

 

Egérvár

„Fáznak most az egerek:
egérvárra hó pereg.
Van nékik sajt, búzaszem:
– Éhes vagyok? Megeszem!”
/Devecsery László/

Időjósló:

Januárt ha eső veri,
Kamra, erszény megszenvedi.

Ha újév napja világos,
a termés nem lesz hiányos.

Ha vízkereszt vizet ereszt,
a tél soká ki nem ereszt.

Ha megfénylik a vízkereszt,
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kolbász és a gerezd
Öregektől tudom ezt.

Piroska napján, ha fagy,
Negyven napig el nem hagy.

Ha Ágnes hideg,
engesztel Vince,
hogy teljék a pince.

Szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Ha ködös, lesz hadakozás.
Ha szeles, embernek sírt ás,
Hogyha esős nedves,
A kenyér lesz nagyon kedves.

Pál fordulta hogyha tiszta,
bőven terem mező, puszta.

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll,
Ha Pál fordul köddel,
ember/Jószág hullik döggel. – A régi regula arról szól, hogy ha Pál napján és környékén ködös az idő, akkor gyakoriak lesznek a fertőző betegségek. Manapság is az influenzás időszak kezdete ez.

január 1. Újév, Kiskarácsony napja

Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá.
  1. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát.

A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre.
Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe.
Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta. )
Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak.
Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak.

január 6. Vízkereszt

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

A karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás szokása. Általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához, megáldja azt, elbeszélget velük. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken ezt a szokást az egyház tiltotta.

Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz “háromkirályt járni”. A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni.

Ányos Pál: Három királyok napján
(részlet)

Egek, mit szemlélek napkelet tájáról?
Három koronás fő költözik honnyáról;
Siet Sidóország anyavárosában,
Mondanád sas repül kőszál nyilásában,
Sok tevék követik megterhelt hátokkal,
Izzadnak, fehéről szájuk tajtékokkal. […]
Amint Betlehemből jobb felé utaznak,
Egy istálló födő fái akadoznak.
Födetlen tetejét hófúvás takarja,
Rongyos oldalait éjszaki szél marja.
Ott fekszik emberi nemünk megváltója,
Kinek olly sok század vala sohajtója. […]
Örülj mármost ember illyen változáson,
S térdet, fejet hajtsál e csudalátáson!
Kiss Boldizsár, te is jelentsd örömedet,
Ki egy szent királnak köszönöd nevedet.
De, hogy hosszas légyen buzgó vigasságod,
Élj, s azután égben légyen boldogságod! 

január 17. Remete Szent Antal napja

A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak, és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést.  Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek. Az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Ráolvasás:

Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával,
hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,
hogy (mondjam;) Jusztinának gyenge szüvit elszorítom
piros vérit ott megiszom.
Térj meg Szent Antal,
Kérlek a Jézus Krisztus keserves kínszenvedéseire,
Öt méljséges sebeire,
Ereggy el az erdőkre,
Ott a vad oroszlányoknak gyenge szüviket szorítsd el,
piros vérüket ott idd meg!
Térj meg Szent Antal, vagy akármiféle eredet vagy!
Mikor Krisztus a földön járt,
Hegyek nőttek,
Kövek tőttek,
Krisztus mennybemenetele után mindenek megtértek,
Térj meg te is, akármiféle eredet vagy!
Az úrjézus Krisztusnak gyékény ágya, kőpárnája,
Sütelen kása, főtelen pogácsa,
Ez a Krisztus Urunk vacsorája,
Kérlek erre a keserves kinszenvedésekre,
Térj meg, akármiféle eredet vagy!
Édes Jézusom, nem az én akaratom szerint.
Miképpen mennyben, úgy legyen a fődön.
Ha te akarod, mutasd meg a te irgalmasságodat,
Ne nézd bűneinket, sok ellened való cselekedeteinket,
Édes Jézusom – eztet én odamondom.

január 22. 

Vince napja

Szent Vince: hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra (†304). Tiszteletét jelentős mértékben előmozdította nemesi származása, amelyre a feudális Európa sokat adott. Már a koronázási paláston (1031) föltűnik. Kopasz nádor a váradi székesegyházban oltárt emelt a tisztességére. Közép-európai kultusza a XI. században idekerült ereklyéi révén Boroszlóból sugárzik szét.
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
Egyes helyeken Vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén.
Volt olyan helység is, ahol a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Magyar kultúra napja

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

január 26. Pál napja

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.  A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja.  A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak.
Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: van ahol a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát pedig veszekedősnek, marakodósnak tartják.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Új esztendő vígság szerző – http://www.youtube.com/watch?v=3K_pmsum4Zk

Adjon isten minden jót – http://www.youtube.com/watch?v=Jtt8nD8uC9M

Köszöntő – http://egyszervolt.hu/dal/koszonto-madardal.html

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/01januar/j_honap/hp_kanyadi_betemetett.mp3

Három királyok napján –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/01januar/j_unnepek/j6_vizkereszt/bk_harom_kiralyok_napjan.mp3

Versek – hangosan:

Nagy László: Adjon az isten –http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/12december/d_unnepek/d24_adameva//te_nagyl_adjon_az_isten.mp3

Ez új év reggelén – http://egyszervolt.hu/vers/ez-ujev-reggelen.html

Csukás István: Január lekocog a lépcsőn – http://egyszervolt.hu/vers/januar-lekocog-a-lepcson.html

Lackfi János: Tél – http://egyszervolt.hu/vers/tel2.html

Nyulász Péter: Hóhahó – http://egyszervolt.hu/vers/hohaho.html

 

Gazdag Erzsi: Január

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.

Sarkady Sándor: Újévi köszöntő 

Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.Komámuram bújjék be!
Mi jót hozott újévre?
Komatálat, bablencsét,
Kívánok jó szerencsét.

Cifra csizmát, cifra szűrt,
Teli pincét, teli csűrt,
Fehér cipót, piros bort,
Decemberi disznótort.

Rámás csizmát, kalapot
Tizenhárom malacot
Ezer tyúkot, búbosat
Egy bukszát, de púposat.

Almát, körtét, potyogóst
Libát, kacsát, totyogóst
Lova járjon csikóval
Borát mérje akóval.

Bokrosodjék kalásza
Gangosodjék a háza
Százesztendős korában
Tűz égjen a pipába.

Juhász Gyula: Vízkeresztre

Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen…

Évfordulók:

– 1837. január 1. Megjelenik az Athenaeum irodalmi és tudományos folyóirat

– 1862. január 6. Megszületett Dr. Oetker, a háziasszonyok kedvenc olvasmányának szerzője

– 1412. január 6. Megszületett Szent Johanna

– 1337. január 8. Meghalt Giotto di Bondone – itáliai festő

– 1862. január 16. Megjelent Madách Imre: Az ember tragédiája – drámája

– 1987. január 25. Meghalt Rodolfo, magyar bűvész

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/01

http://www.unnep.mentha.hu/januar.htm

http://allatvilagunk.weboldala.net/emlosok/pirokeger.html

http://www.nemzetijelkepek.hu/himnusz-galeria.shtml

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Magyar néprajz. MTA Néprajzi Kutatóintézet Bp., 1990-2001

Február:

Böjtelő hava – Télutó – Jégbontó hava

Karnevál

„Cini, cini, zenebona,
kerek sajtból a lakoma.
Itt a farsang, áll a bál,
minden egér táncot jár.”

/Devecsery László/

Időjósló:

– Ha rajlik a muslica februárban
Lesz még zimankó márciusban

– Gyertyaszentelőkor:
Ha a medve szép időt lát,
tovább folytatja az álmát.
De ha hideg, csúf az idő,
akkor már  a tavasz megjő.

– Gyertyaszentelő melege,
Sok hó és jég előjele.
Gyertyaszentelő hidege,
Kora tavasznak hírnöke.

– Gyertyaszentelőn ha havaz,
nem messze van már a tavasz,
De ha fénylik, drágaságot rémlik.

– Ha Dorottya szorítja,
Julianna tágítja.

– Ha házasodnak a verebek Bálintkor,
Készülődhetsz a tavaszra bármikor.

– Julianna megrázta a dunnáját
vagy
Julianna kitette a dunnáját,s az kiszakadt.  – Mivel ekkor gyakran havazik.

– Ha Juliska fésülködik,
A tavasz már közeledik.

– Zsuzsanna, megszólal a pacsirta.

– Mátyás, Gergely két rossz ember. – e napokon nagy hidegek szoktak lenni.

– Mátyás, szűre ujjából
ereszti ki a tavaszt.

– Mátyás ront, ha talál (jeget)
Ha nem talál, csinál.

– Ha Mátyásnak könnye csordul,
könnyen ecet lesz a borbul. – Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Farsang

Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. Maga a szó német eredetű, “faseln” jelentése fecsegni.
Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a “carneval” szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.

A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön(torkoscsütörtök– manapság) jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók.  Máshol kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek.  A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték, beteg jószágot gyógyítottak vele.

Maszkos alakoskodások
Magyarországon már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is.  Dacára az egyházi tiltakozásnak, a farsang időszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. Annak ősi, pogány gyökerei, melyek szoros kapcsolatban állnak a bőség varázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel, a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó rítusokkal erősen éltek a nép hagyományaiban.
Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg. Ilyenek voltak a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerep- és ruhacsere. Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is, gyakran feltűnik a játékokban a kecske, a ló, a medve.
Már a XVI. századtól vannak adataink az egyik legnépszerűbb alakoskodó játékról, az ún. Cibere vajda – Konc király párviadaláról. Az egyik szereplő a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt személyesíti meg, az ő viszálykodásukról szól a játék.
A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás.
Gyakori volt a téltemetés vagy farsangtemetés dramatikus megjelenítése is. A telet általában szalmabáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. Ezeket aztán általában elégették, vagy betemették a hóba.

Bálok, táncmulatságok 
A karácsonyi időszak elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, a telet záró időszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban,  a városokban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. A különféle szakmák, céhek báljai mellett megtalálhatók az asszonyok, sőt a gyermekek báljai is. Népszerűek voltak a batyusbálok, ezekre a résztvevők vitték az ételeket, jellemzően kalácsot, süteményt és általában baromfihúsból készült fogásokat. A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi nagypolgárság körében komoly hagyományai voltak. Magyarázata ennek, hogy az eladó lányokat illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be úgymond a társaságba, tehát a párválasztásban, társasági életben volt fontos szerepük. A legtöbb lakodalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen.

Farsangi köszöntők
Adománygyűjtő szokás, általában a gyermekek, ritkábban a fiatal férfiak vagy házas emberek jártak házról-házra. Néhol a tanító vagy a falusi pap jövedelmét egészítette ki az adomány. A köszöntők jókívánságokat mondanak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást, zsírt kaptak.

A Dunántúlon vízkereszttől húshagyóig csoportosan jártak házról házra többnyire a fiúgyermekek ünnepet köszöntő, jókívánságmondó, adománykérő énekekkel, melyeknek egyik jellegzetes szövegeleme a következő volt:

Farsangi hidelemek

A jellegzetes farsangi ételek kapcsán már szó volt arról, hogy ezeket a bő termés reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. Egyes helyeken ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges. A jugoszláviai magyarok körében általános vélemény: „Farsangko azé kő emenyi táncónyi meg vidámnak lenyi, nagyokat ugranyi, hogy jó magosra nyőjjön a kender” . A munkatilalommal kapcsolatos adat, hogy ilyenkor azért nem mostak, mert sok bolha lenne a háznál.
A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Volt, ahol úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben. Máshol a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat.
A kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján a farsangi köszöntők, dramatikus játékok is nemcsak a szórakozást, adománygyűjtést szolgálták, hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton.

február 1. A Tisza élővilágának emléknapja

  1. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán katasztrofális pusztítást végezve a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

Petőfi Sándor: A Tisza

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.

Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.

február 2.

Gyertyaszentelő

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést.
Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg.

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!

A szerzetesek világnapja

1997 óta minden év február másodikán az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik a világon katolikus szerzetesként élik az életüket. II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot a SZERZETESEK VILÁGNAPJÁvá.

Jókai Mór: Enyim, tied, övé
Egy magyar kolostor
(részlet, Zirc)

A „fehér barátok” kolostora (ahogy a népnyelv híja őket) hazánk egyik legnagyobb rengetegének közepén fekszik. A rengeteg csak a hegyeket fedi már, a téres völgyek a leggazdagabb gabonatermő földdé vannak átalakítva. Az országutat, mely a lejtőkön, halmokon alá s fel kígyózik, két oldalán fehér virágpalástba burkolt cseresznyefák jelölik: mintha hógúlák volnának zöld mezőben.
A kolostor egészen modern stílben épült palota. Az északi szárnyát képező kéttornyú katedrál nélkül magán úrilaknak volna nézhető. A hajdani kolostort, melyet Imre királyunk építtetett, a török háború alatt leégették, s kirabolták; egy portálé az úton a régi alapkő lapidárbetűs feliratával, s egy faragott pillér homlokrésze, mely most egy szobor alapjául szolgál, az egyedüli emlékek, mik a romokbul megmaradtak. A gótstíl remekei ily töredékekben is.

Minden új alkotás itt: az épületek újabbkori kényelem igényei szerint alakítva; a parkban egzotikus fák, virágcserjék, pozsgár bozótok, a legvénebb fenyőcsoport a belső udvaron, sima héjú amerikai cembrák, bár a torony ablakáig emelték már sudaraikat, nem idősebbek száz évesnél. Gyermekkor náluk.
A török pusztítás által elárvult kolostor roppant birtokait mint „res nullius”-t (senki birtokát) majd a körüllakó főurak, majd a szomszéd ausztriai szerzetesrend provinciálisai foglalták el azután, s két századon át tartották magukénak. A szerzet magyarországi tagjainak hosszú és kitartó küzdelmükbe került azt visszaszerezni. Egy apátjukat, ki ez ügyben sokat fáradozott, mikor útjából visszatért, az erdőben agyonverették; arcképe alá oda van írva: „ex insidiis occisus.” S utoljára is meg kellett vásárolniok a birtokukat készpénzen, s még azután is sok ideig vazalljai és adófizetői maradtak az osztrák főnöknek, csak e század elején szabadítók ki nyakukat a hűbériség járma alól. A jelenet meg van örökítve a képtárban, amidőn I. Ferenc átadja a diplomát az akkori apátúrnak. Az apátúr úgy tűnik fel a képen a király mellett, mint egy óriás: széles homloka, erős szemöldei, ajkai fölött a borotválás dacára is feketéllő bajusz, a merész szemek tanúskodnak róla, hogy ez alak nem szokott eszköz lenni, hanem cselekvő kéz.
A visszaszerzett föld az erélyes kéz alatt visszaadta mindazt, ami elveszett. A hajdani gazdagság visszatért. Az elrabolt templomkincsek helyébe újak jöttek, az oltáron szobrász és festész remekelt, múzeumok gyűjtettek össze ritkaságokból, s felépült a kolostor büszkesége, a kincseket érő könyvtár, melynek karzatait, táblázatát, állványait bámulandó remekben magyar asztalosok készíték, magyarhoni ritka faneműekből, a díszítések gyönyörű tiszafa- és szömörcelapokbul alakítva, kiváló ízléssel. A tudomány minden ága képviselve a nagy fóliánsok s a tarka kötésű zsebkiadásokban, egész a klasszika és a modern literatúráig; köztük becses inkunábulák, egyetlen példányok, érdekes kéziratok, a régi nyomdászat remekei s a miniatűr-festészet és szépírászat türelempéldányai.
De nemcsak a küllem új és nemzeti: a szellem, mely azt alkotó, vele azonos; ezen kolostor tanárokat nevel, kik az előhaladott tudományos képzettségben, a szabadelvű felfogásban s a hazafias érzületben minden más felekezet tanáraival méltán versenyeznek.
„Haladás, szabadelvűség, hazafiúság” egy kolostorban! szokatlan fogalom; de köztudomású, hogy úgy van, s a történetírónak, ki egy nagy esemény emlékét akarja plastice kiemelni, ahhoz méltó piedesztálul a külzetet is élethíven kell kifaragnia, hogy szobrábul érthetlen torzkép ne legyen, vagy hihetlen ábrándkép, vagy ami legrosszabb: prózai sáralak.
Ez a kolostor növendékeire nézve nem börtön, hanem otthon; nem sírbolt, hanem egy világ. …
Ebben a kolostorban nincs semmi poézis! Nincs sem börtön, sem kínzó eszközök, sem befalazott üreg, hová az élve eltemetettnek lyukon adogatnak be kenyeret és vizet, sem a szőring alatt viselt szeges öv, sem mezítláb vezeklés, sem sanyarú jejuniumok, sem éjjeli virrasztások, aszkétai testsanyargatás; és semmi neme a büntetésnek arra nézve, ki hibát követ el, vagy a kényszernek arra nézve, ki a zárdát el akarja hagyni.
Ennek a kolostornak a tagjait nem köti más hatalom egymáshoz, csak a kölcsönös szeretet.
Az engedelmességi fogadás, melyet önválasztotta apátjuk kezébe tettek, nem nehezebb, mint egy gyermek engedelmessége atyja iránt.
Egymás közt úgy nevezik magukat, hogy „testvérek”. Főnökük az apátúr, egy szelíd arcú, jámbor kedélyű agg; Szókratész-fő – szakáll nélkül; soha nem iszik bort (az áldozatkelyhen kívül), soha fövegfején nincsen (az infulán kívül), soha nem beteg, soha nem haragszik. – Úgy tűnik fel gyermekei között, mintha rájuk nézve nemcsak atya volna, de maga az „alma mater” is benne személyesülne.
Nem félnek tőle: – szeretik.”

(folytatás: http://mek.niif.hu/00700/00774/html/jokai2.htm)

február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök napja. Balázs a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút. Mivel Magyarországon még a XX. század első felében is – a védőoltás bevezetéséig – rettegett és sok áldozatot követelő betegség volt a diftéria, más néven torokgyík, érthető, hogy ennek a szentnek komoly kultusza alakult ki. A balázsolás alkalmával a katolikusoknál a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe, és könyörgő imát mond érte.
Szokásban volt az iskolás korú gyermekek balázsjárása is. Ez a Gergely-naphoz hasonló adománygyűjtő szokás, amikor a maskarába öltözött gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adományokat küldenek (szalonnát, tojást, zsírt).

http://egyszervolt.hu/dal/balazsolas–gergely-jaras.html

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint…”

Február 19. Zsuzsanna napja
Zsuzsanna ótestamentumi nőalak napja. A gyönyörű asszonyt fürdés közben a vének meglesték, majd házasságtörés hamis vádjával illették. Zsuzsanna azonban tisztázta magát és a véneket elítélték. Ezt a bibliai történetet adták elő az ún. Zsuzsanna-játék során dramatizált formában. Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal.

Sok Zsuzsanna napokat: jelesnapok.oszk.hu/bk_sok_zsuzsanna_napokat.mp3

„Agyon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot!”

február 22. Üszögös Szent Péter

Érdekes név. Különlegességét az adja, hogy az „üszögös” szó elhallásból származik. A „Szent Péter ü székössége” középkori magyar fordítás vált „üszögös” előnévvé elhallások folytán, s utána rakódtak rá a szokások. Az üszög, a gabonák, gabonafélék gombás betegsége, tönkretehette a termést, ezért nem csoda, hogy tartottak tőle az emberek.
Ezért e napon nem fogtak vetéshez, szántáshoz, nehogy üszögös legyen a termés. Ugyanezért ne, nyúltak az asszonyok ezen a napon lisztbe. De tyúkot sem ültettek, nehogy megfeketedjen a tojás.

február 24. Mátyás napja

A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
Mátyás-napkor kikelő kiscsirke, lúd verekedős lesz.
A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” emlegetik.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Petőfi Sándor: A Tisza – http://www.youtube.com/watch?v=1JLLP98VyMk

Bogárbál – http://egyszervolt.hu/dal/buborek-bogarbal.html 

Bujj bujj zöld ág (Télbúcsúztató) – http://egyszervolt.hu/dal/bujj-bujj-zold-ag-telbucsuztato.html

Versek – hangosan:

Petőfi Sándor:  A tél halála – http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/02februar/f_honap/lcs_petofi_tel_halala.mp3

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője – http://egyszervolt.hu/vers/a-bohoc-koszontoje.html

Nyulász péter: A farsang – http://egyszervolt.hu/vers/a-farsang.html

Kányádi Sándor: A jámbor medve

Februárban föl szokott
ébredni a medve,
s elindul a barlangból,
lassan lépegetve.

Úgy lépeget, mint aki
nincs mezítláb szokva,
s karjaival kalimpál,
folyton kapaszkodva.

Nem is csoda, szegénynek
érzékeny a talpa,
kivékonyult, télen át
álmában is nyalta.Álmos is meg gyönge is
ilyenkor a medve.
Lézeng, cselleng egy kicsit,
ha volna mit, enne.

De csak azért jön elő,
lássa, mi a dolga.
Ha süt a nap, visszamegy,
mert a nap csalóka,

hátra még az igazi
zimankós hadd-el-hadd,
hátra még a tél java:
kíméljük a talpat.Ha pedig az idő zord,
künn marad a medve.
Itt a tavasz, amire
visszaszenderedne.

Legénykedik csak a tél,
mutatja hatalmát,
holott nyílni készülnek
a rügyek s a barkák.

 

Mondókák

Zsófi, Zsiga, Zsuzsika,
Zendül a víg muzsika,
Zsiga Zsófit táncoltatja,
Zsuzsikát is megforgatja.

Ide babám egy kis táncra,
Rogyózzék a csizmám szára!

Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!

Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja!

Vidor Miklós : Bolond-bál

Bolond – bálban jártam az este,
a szamárral táncolt a kecske.
Három majom húzta a nótát,
vasvillával ettek szamócát.

Be is csípett egy-két legényke,
lisztes-zsákot húztak a pékre,
hordón lovagolt egy bohóc ott,
két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt a róka,
fején árvalányhaj paróka,
víg paprikajancsi dobolt rám!
Ilyen volt a híres bolond-bál!

Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk

Fánkot sütött nagyanyánk… Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”
Se fánk – se fánk…

Szaladtam én a szerbe szívesen,
de ott sem volt biz egy sziporka sem…
Holott kezdett már esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!

Se fánk – se fánk…

Évfordulók:

– 1812. február 7. Megszületett Charles Dickens író

– 1987. február 9-én Meghalt Gazdag Erzsi

– 1837. február 10. Párbajban életét veszti Puskin

– 1937. február 16-án szabadalmaztatták a nejlont

– 1837. február 17. Elhunyt Sobri Jóska, a híres dunántúli betyár

– 1712. február 22. Megszületett Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész

– 1512. február 22. Meghal Amerigo Vespucci, Amerika névadója

– 1912. február 28. Megszületet Alfonzó

Forrás:

http://angel8.hu/wordpress/?p=2239

http://www.zeneter.hu/gondolat/februari-versek.html

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/02

http://www.unnep.mentha.hu/februar.htm

http://www.unnep.mentha.hu/farsang.htm

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Magyar néprajz. MTA Néprajzi Kutatóintézet Bp., 1990-2001

Március – Böjtmás hava – Tavaszelő – Kikelet hava


Időjósló:

Amilyen a március kilencedik napja,
Olyan lesz az egész hónap folyamatja.

Márciusban amennyi köd volt,
annyi zápor lesz az esztendőben.

Márciusi hó,
még zsákkal se jó.

Márciusi por, májusi eső aranyat ér.

Gergely napja ritka, hogy jó.
Szeles, hideg, sokszor van hó.

Gergely napi szél,
Szent György napig él.

Megrázza még szakállát Gergely!

Sándor, József, Benedek,
Hoz a zsákban meleget.
De ha nem hoz meleget,
Gyuri lesz majd a gyerek.

Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt)
Ha vízben áll is a lábad.

Benedek, jönnek a jó melegek.

Ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár.

Gyümölcsoltó hidege
Téli hónapnak megölője.

Ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megszólalnak a békák,
még negyven napig hideg lesz.

március  4. Kázmér napja

Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat.

március 8. Nemzetközi nőnap

  1. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.
Jékely Zoltán: Régi flórenci asszonyokhoz
(részlet)Annák, Beatricék, Lukréciák,
hamvas kis arcok, nagy szemek,
csipkék, kösöntyűk, kámeák,
örökre tündököljetek!

március 12. Gergely napja

Eredetileg a diákság ünnepe, A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX.századtól vezették be.
Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

A Gergely–járás szereplői, mint afféle hadba toborzók, „katonai rangot” viseltek, és „Szent Gergely vitézeinek” hívták magukat. A szöveg felépítése általában a következő elemekből állt:

  1.  beköszönő, engedélykérés
  2. Szent Gergely doktornak … kezdetű dal
  3. szereplők bemutatkozása, egyben adománykérés
  4. adománykérő énekek
  5. búcsúzás, áldáskérés a háznépre, adományok megköszönése.

Emellett termésjóslások is kapcsolódnak e naphoz. Úgy tartották, hogy e nap alkalmas a búza, rozs és palántának való magok vetésére is. Az e napon vetett mákról úgy hitték, az nem lesz férges.

Gergelyjárás
(részlet)

Szent Gergely doktornak,
Híres tanítónknak nevenapján,
Régi szokás szerint,
Menjünk Isten szerint iskolába,
Régi szokás szerint,
Menjünk Isten szerint iskolába.

Adjatok szalonnát,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd csináljunk rántottát,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok kolbászt,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd fonjunk be pallást,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok gyerecskét,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd tanuljon könyvecskét,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Adjatok leánykát,
Omne dignum leverendum laude,
Hadd söpörje iskolát,
Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

március  15. Nemzeti ünnep, sajtószabadság napja

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Vörösmarty Mihály: Szabadsajtó

Kelj fel rab-ágyad kőpárnáiról,
Beteg, megzsibbadt gondolat!
Kiálts fel érzés! melly nyögél
Elfojtott, véző szív alatt.

Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok,
Lássátok a boldog, dicső napot.
S a honra, melly soká tűrt veletek,
Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.

március 18. Sándor napja 

A néphit szerint az első meleghozó nap. “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Sokfelé kedvelt vetőnap. Az e napon vetett zabtól, árpától, fehér babtól jobb termést vártak.
Kedvelt névünnep is volt. A Sándorokat is vidám rigmusokkal köszöntötték.

március 19. József napja

Kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre.
Azt mondják, ezen a napon kezdenek énekelni a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron Péter-Pálkor, azaz aratáskor. Ha az égen szivárvány látható, és annak sárga csíkja a legszélesebb, jó lesz a búzatermés. Ha a vörös, akkor sok lesz a bor.

március 21.
Benedek napja

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát és zsírt szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

Planetáris tudat világnapja, Csillagászati tavasz kezdete – Tavaszi napéjegyenlőség

Hagyományteremtő szándékkal ünnepli azt a tudatosságot, hogy az emberiség felelőssége a Földért és az emberiségért egységes, közös. Budapesten először 2001-ben rendeztek fesztivált a témához kapcsolódva.
Ezen a napon szerte a világon napkelte-fesztiválokat rendeznek. Az esemény Új-Zélandon kezdődik – ahol a Nap először kel fel-, és Szamoa szigetén fejeződik be.

Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

március 22. – Víz világnapja

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Bár a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt.

A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak. Szerencsére a vízháztartás fenntartható kezelése óriási lehetőségeket nyújt az élet minőségének javítása és a társadalom biztonsága szempontjából.

A hazai vizek állapota nem rossz, de nem is elég jó. Jelenleg soha nem látott mértékű, sokmilliárdos vízminőség-javítási, csatornázási, szennyvízkezelési programok zajlanak szerte Magyarországon. Ezek révén az állam igyekszik mindent megtenni, amire ereje, képessége van – azonban felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a felszín alattiak minőségének megőrzése érdekében mindannyian tehetünk valamit. Nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor megnyitjuk a csapot, és mikor kihúzzuk a lefolyó dugóját.

Kányádi Sándor: Ének a forrásról
(részlet)Van egy forrás valahol egy
öreg erdő sátorában,
valamikor a korsómmal
vízért én is odajártam.Ott tanyáznak a rigók is,
közelében raknak fészket
alkonyatkor odajárnak
szarvasok és szomjas őzek.Láttam belőle kortyolni
nyári napot, teleholdat,
csillaghullás idején a
csillagok mind belehullnak.

március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kisfákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. Él az a hit a magyar nyelvterületen, hogy az e napon szamzett fát nem szabad letörni, vagy levágni, mert a sebből vér folyna, vagy szerencsétlenség történne.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát.

március 27.  Színházi világnap

  1. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Tavaszi szél vizet áraszt – http://egyszervolt.hu/dal/tavaszi-szel-vizet-araszt.html

Kolompos: Gergelyjárás – http://www.youtube.com/watch?v=5vkXn_rJF9A

Zúgjatok harangok! – http://www.youtube.com/watch?v=V_BV0Ou2XZ8

A költő visszatér – http://www.youtube.com/watch?v=irSDJEWXVSM&feature=related

Nemzeti dal – http://www.youtube.com/watch?v=XHL5hAe_m_I

Tavaszi dal – http://www.youtube.com/watch?v=H6L9oQVgUFk

Padlás: Szilvásgombóc – http://www.youtube.com/watch?v=zqZKsmXItjI

Versek – hangosan:

Kiss Ottó: Tavaszi medvedal – http://egyszervolt.hu/vers/tavaszi-medvedal.html

Rákos Sándor: Három vándor – http://egyszervolt.hu/vers/harom-vandor.html

 

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget
Nincs több fázás, boldog aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

Szabó Lőrinc: Nyitnikék
(részlet)

Alszik a hóban
a hegy, a völgy,
hallgat az erdő,
hallgat a föld.

Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.

Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán,
mint éles fuvola.

Az a fuvolás
a Nyitnikék!
Már kezdi is újra
az énekét:

Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!

Áprily Lajos: Március

A Nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nyevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: daktilusok.

Selymít a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban,
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
Napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Évfordulók:

– 1512. március 5. Megszületett Mercator, németalföldi térképész és földrajztudós, az első modern térkép megalkotója

– 1687. március 19. Széchenyi György esztergomi érsek, Budán 3 iskolát alapít

– 1637. március 19. Elhunyt Pázmány Péter esztergomi érsek, író

– 1912. március 29. Meghal Robert Falcon Scott angol sarkkutató

– 1912. március 30. Meghalt Karl May német ifjúsági regényíró

– 1387. március 31. Luxemburgi Zsigmondot magyar királlyá koronázzák

Források:

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03

http://www.unnep.mentha.hu/tavaszi.htm

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=100335&cim=1#

http://indafoto.hu/pingu/image/11025425-bed58e08

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Április – Szent György hava – tavaszhó – szelek hava


Időjósló

Böjti szelek vizet árasztanak,
Jeget olvasztanak.

Ha nagypénteken délelőtt esik,
Az év első fele szárazsággal telik.

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Márk napján ha megszólal a pacsirta, a béka,
jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle,
akkor változékony lesz a tavasz.

Népi mondóka szerint:

György nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg
Tizenötször lesz még hideg
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége,
fáknak termőképessége.

április 1.

Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát.

Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja.  Több országban elterjedt szokás. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint keltanépszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.
Április Bolondja egy nyúl Lewis Carollnál, az Alice Csodaországban c. könyvben. Állítólag úgy jutott ehhez a névhez, hogy április elsején bolondult meg.

  Vicc:

Pistikét felszólítja a tanárnő:
– Pistike, mondj egy igekötőt és egy személyes névmást!
– Ki, én?
– Nagyon jó!

április 2. Gyermekkönyvek nemzetközi napja – Meseírás napja

1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árinka
(részlet)

– Írjál nekem egy mesét.
– Miről?

– A kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.

– Két kacsáról?

– Igazából nem kacsák ám!

– Hanem?

– Valódi király meg valódi királykisasszony. Csak a gonosz boszorkány elvarázsolta őket.

– Miért varázsolta el őket?

– A szegény Dzsoni miatt.

– Ez a szegény Dzsoni egy angol?

– Dehogy angol! A szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész. Nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik.

– És miért kellett e miatt a szegény Dzsoni miatt elvarázsolni a királyt meg a királykisasszonyt?

– Mert a gonosz boszorkány nem akarja, hogy a szegény Dzsoni feleségül vegye Árnikát.

– Ki az az Árnika?

– Hát a királykisasszony, ki volna más!

Húsvét

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.
A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek
A nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 napos időszak (szintén negyven napig tart a Ramadan, a muzulmánok böjtje) hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig terjed. Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.
A mulatozás tilalma ellenére a fiatalok jellegzetesen böjti játékokat, táncos szokásokat alakítottak ki: pl. a tánctilalom a karikázóra (dallal kísért, 21-3 féle lépésből álló tánc körmozgások jellemzik) nem vonatkozott. Ügyességi és testedző játékok voltak ekkor: a mancsozás, sajbózás (tüzes korongok hajigálása), fogócskázás (kásázás), csülközés.

Karikázó lányok Mancsozók

nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót…), a bő termés reményében.

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
A víznek mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvéti ételek:
A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával. Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek. A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik. Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra. A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe.

tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével. A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Vannak olyan tájegységek, ahol kezdetben csak a köszöntő mondás volt divatban, a locsolkodás szokását csak a XX. században vették át (bukovinai székelyek).
Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot, mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.

Szimbólumok
tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

április 11. Magyar költészet napja

Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.

“A dolgok változnak. A vers örök.

József Attila: Csönd –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/04aprilis/a_unnepek/a11_jozsefattila/misztral_csend.mp3

József Attila: Regős ének  –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/hangfelvetel/misztral_ebredes/misztral_ebredes_13_regosenek.mp3

Arany János: Letészem a lantot –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/03marcius/m_unnepek/m2_aranyjanos/hp_arany_leteszem.mp3

Versrádió – http://www.versradio.hu/#

április 12.

Űrhajózás napja

  1. április 12-én a Szovjetunióban Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. Erre emlékezik AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA.

Jurij Gagarin űrrepülése – http://www.youtube.com/watch?v=e1zr6qVTNqE

Gyula napja

Gyula napja, az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.

április 18. Nemzetközi műemléki nap

Az UNESCO ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) szervezetének javaslatára április 18-át NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAPpá nyilvánították. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

április 22. Föld napja

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Magyarország az elsők között csatlakozott
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

április 23. Könyv napja

1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.

Szabó Lőrinc: Olvasás

Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve a
konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget.

április 24. Szent György napja

A sárkányölőé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Az ókori Rómában ezen a napon ünnepelték a Paliliát, amely pásztorünnep volt. Magyarországon az állatok tavaszi legelőre hajtásának napja, ekkor álltak újra munkába a juhászok, kanászok. Számos hiedelem élt, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. Sok helyütt varázserejű füvek (gyógynövények) tűzre vetésével, füstölésel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól.

Az ország számos településén Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

Raffaello: Szent György és a sárkány

április 25. Márk napja

Búzaszentelő nap. Márk evangelista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek hitték.

április 29. Táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁnak megtartását. 1982-ben ünnepelték először.

A zene és a tánc, az élettel egyidős csoda. Felemel a hétköznapokból, segít elfelejteni a félelmet, a fájdalmat, a dühöt… A zene, és a köré épülő mozgás, a tánc gyógyító erejű. Kimossa a lélek szennyesét, erőt ad, felfrissít.

Weöres Sándor: A tündér
(részlet)

Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

 http://www.youtube.com/watch?v=zKA2XsUsytA

április 30. Méhek napja Magyarországon

A MÉHEK NAPJÁt 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.

Dalok – videók – megzenésített versek – mese:

Április – http://www.youtube.com/watch?v=h25Rvg480Bc

Nyuszik dala – http://www.youtube.com/watch?v=_-I2YqXZR3c

A csipogó húsvéti tojás – http://www.youtube.com/watch?v=MdKFvQlMWXs&feature=related

Vivaldi tavasz: http://www.youtube.com/watch?v=gWvgtV6GqAY

Faiskola – http://mese.tv/page/faiskola

Versek – hangosan:

Április bolondja – http://egyszervolt.hu/vers/aprilis-bolondja.html

Húsvét – http://egyszervolt.hu/vers/husvet.html

Locsolóvers – http://egyszervolt.hu/vers/locsolovers.html

Fésűs Éva: Áprilisi tréfa Radnóti Miklós: Április  Lőrinc Pál: Három füles
Fütyörész egy pajkos
szélgyerek,
bolyhos barkaágak
lengenek,
ragadós rügyecskék
bomlanak,
pilleszoknyát szárít
déli nap.

Odafent egy felhő,
csöpp fodor,
égi réten árván
bandukol,
eltévedt a szélben,
pityereg,
könnye futó zápor,
lepereg.

Iszkol a sok hangya,
hazafut,
de mire elérnék
a kaput,
áprilisi zápor
el is áll,
jót nevet a huncut
napsugár!Ragyogó rügyre ült le most a nap,
s nevetve szamárfület mutogat.
Madárfi erre eltátja csőrét,
hunyorg feléje a nevető rét,
s a bárány is csodálkozik. Csoda,
hogy nem billen ki száján fogsora.

Ragyogó rügyön álldogál a nap,
indulni kész, arany fején kalap.
Fiatal felhő bontja fönt övét,
s langyos kis esőt csorgat szerteszét,
a rügy kibomlik tőle és a nap
pörögve hull le és továbbszalad.Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.

Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Évfordulók:

– 1912. április 5. Megszületett Örkény István író

– 1937. ápiilis 6. Elhunyt Juhász Gyula költő, újságíró

– 2007. április 10. Meghalt Méhes György író, újságíró

– 1912. április 15. Jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Titanic

Források:

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/04

http://www.unnep.mentha.hu/oktober.htm

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=101844&cim=1

http://mult-kor.hu/kereses.php

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava

Márciusi por és májusi eső aranyat ér.

Időjósló:

Szervác, Pongrác, Bonifác,
meleg ruhát, nem gatyát.

Pongrác, Szervác, Bonifác,
ezek a fagyos szentek,
Aki pedig felmelegíti őket,
az Zsófi.

Sok bort hoz a három ác,
Ha felhőt egyiken sem látsz.

Pongrác napi eső,
zöldül már a mező.

Mint az Áldozócsütörtök,
Olyan lesz az időtök.

Ha Orbán nevet, a szőlő sír!

Népi mondóka szerint:

Orbánnak a napja hogyha fényes,
a vincellér mint a páva, kényes.
Mint az áldozócsütörtök,
olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd napi esésre,
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége,
a gazdának üdvössége.

május 1. 

Munka ünnepe

E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a Munka ünnepe. A választás igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása. A határozat az ünneplő nép számára csak új tartalommal gazdagította az ünnepet. Népszerűsége láttán az egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot. XII. Pius május elsejét Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.

Májusfa állítás

Május 1-je múltjának megismeréséhez a Brit-szigetek folklórján keresztül vezet az út. Haladjunk visszafelé az időben. A britek a májusfát gyakran galagonyából készítik (may-tree, may-bush). Ez a fa manapság a nyár visszatérte feletti örömet jelképezi virágzásával. Galagonyakoszorú ékesíti az ünnep főalakoskodójának, a „zöld embernek” a homlokát, ő az erdők szellemét képviseli. Galagonyakoszorút akasztanak e napon a tehénistállókra, hogy biztosítsa a jó tejhozamot (fehér virág a fehér tejet), a tetőgerendára azért teszik, hogy védje a házat viharok, szellemek és boszorkányok ellen. A középkorban viszont a galagonya még a boszorkányok fája volt, május 1. előestéje pedig az egyik az évente tartott négy „boszorkányszombat” közül (May Eve).

Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.
A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal.
Szokás volt a májusfát reggelig őrizni, nehogy azt egy féltékeny legény a magáéval cserélje ki.
Az ország egyes részein a legények maguk díszítették a fát színes szalagokkal. Gyakorta egy palack jó bor vagy egyéb ajándék is került az ágakra. Sok helyütt pünkösdkor “kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.

Hallottátok-e már hirül
Kaszai Sanyi legénységül?
Bicskával vágja a nyárfát,Hogy ne hallják dobogását. Fel-felveszi a vállára,Viszi Róza ablakára:Kelj fel Róza, itt a májfa,Egész éjjel vigyázz rája! 

Az anyja az ajtót nyitja,

Az apja a gyertyát gyujtja,

Róza a kendőt keresi,

Sanyi a májfára köti.

 /Bartók Béla gyűjtése/

május első vasárnapja Anyák napja

Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük.

K. László Szilvia: Anyák napjára

Amikor én kicsi voltam,
csak sírtam és nevettem,
anyák napi köszöntőt még
nem ismertem egyet sem.
De mióta ovis vagyok,
okos vagyok, nagy vagyok,
megtanultam beszélni,
és köszöntőt is mondhatok.
Mégsem beszélek most sokat,
hiszen azt is tudom ám,
két puszimból, mosolyomból,
ért engem az anyukám!

Mécs László: A királyfi három bánata  –
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj_anyaknapja/misztral_kiralyfi.mp3

május 7. Boldog Gizella napja

Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.
II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a  “magyarországi” melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra. Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak. Az a miseruha, amely a vezetésével készült, amelyben benne van az ő kézimunkája is, és amit a székesfehérváritemplomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál főtemplomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.

István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuelhalála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

Sírja búcsújáró hely. 1975-ben avatták boldoggá.

május 8. Nemzetközi Vöröskereszt napja

  1. május 8-án született Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863-ban Genfben megalapította a NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZTet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

„Inter arma caritas – Könyörületesség a fegyverek között”

május 9. Európa nap

  1. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAPja”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Valójában ez a nap nem csak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett.

Babits Mihály: Messze… messze…

Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bus donna barna balkonon
mereng a bibor alkonyon.Olaszhon. Göndör fellegek.
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.
Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
Harapni friss a levegő.Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak.Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.
Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, lapdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.Svédhon. Csipkézve hull a fjord,
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!

május 12-13-14. Pongrác, Szervác és Bonifác

Ókeresztény vértanúk napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.

Ady Endre: Fagyosszentek

Be kén” jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot…
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család…
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt…
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
— Melyről már túl sok a dalom –
S pár perc és rebbent szerteszét…
Riporterünk is visszatért,
— Nos, tartottak künn térzenét?
— Igen — szólt kurtán, fagyosan.
— A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba: 
Szájhoz fagyott a trombita…

május 12. Ápolónők nemzetközi napja

1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJÁt.

május 16. Nepomuki Szent János napja.

Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Baján a szent szobrát zöld ágakkal, gyertyákkal feldíszítették, hajóra vitték és vízi körmenetet tartottak a tiszteletére. Ez volt az ún. Jánoska-eresztés.

május 17. a húsvétot követő 40. nap Áldozócsütörtök

Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini;), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtó kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

május 19. május 3. vasárnapja Madarak és fák napja

  1. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.
Tóthárpád Ferenc: Nézzétek csak, gyerekek!

Nézzétek csak, gyerekek!
Ott azok a verebek,
Ha süt a nap, naponta
Lubickolnak a porba’.

Ha arra jár valaki,
S az út porát felveri,
Megrezzen, de mindahány
Pletykálkodni visszaszáll.

Ám az eső, ha esik,
És az árok megtelik,
Az egész út csupa sár:
Elrepül a sok madár.

Mi marad? A pocsolya,
Ebihalnak uszoda, 
S fröcskölődő gyerekek.
Kacagnak a verebek! 

Szervusz, pajtás, nyuszi pajtás, én vagyok a róka.
Mit köszöntgetsz, hisz mi ketten sose voltunk jóba”!

Hely pedig én úgy szeretlek, mint medve a mézet.
Ha lehetne, nyuszi pajtás menten megennélek.

Tudom, tudom, de úgy hiszem, hogy felkopik az állad.
Elszaladok. Utol sem érsz. Fürgébb vagyok nálad.

május 21. Magyar honvédelem napja

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.

május 25. Orbán napja

Orbán a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalmas, ezért a szőlőben szobrokat emeletek neki, illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken szent misét tartottak tiszteletére.

május 27.

Nemzetközi gyereknap

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.

Kosztolányi Dezső: A játék

A játék.
Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható,
gomb és gömb és gyöngy, gyürű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
színes árnyék, ördöglámpa.
Játszom ennen-életemmel,
búvócskázom minden árnnyal,
a padlással, a szobákkal,
a fénnyel, mely tovaszárnyal,
a tükörrel fényt hajítok,
a homoknak, a bokornak,
s a nap – óriás aranypénz –
hirtelen ölembe roskad.
Játszom két színes szememmel,
a két kedves, pici kézzel,
játszom játszó önmagammal,
a kisgyermek is játékszer.
Játszom én és táncolok,
látszom én, mint sok dolog.
Látszom fénybe és tükörbe,
játszom egyre, körbe-körbe.
Játszom én és néha este
fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak,
gyerekek.

Pünkösd

Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész “ötvenedik” szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

“És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig “uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdölés“Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A “királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol “mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. (“Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja”)

Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Két szál pünkösd rózsa – http://www.youtube.com/watch?v=vjoTf_mEp7E

Buba éneke – http://www.youtube.com/watch?v=E7kcDYrz5rg

Hívd a nagymamát – http://egyszervolt.hu/dal/hivd-a-nagymamat.html

Európa – http://www.youtube.com/watch?v=H6yz-v3yqL0&feature=related

Versek – hangosan:

Csorba Piroska: Mesélj rólam – http://egyszervolt.hu/vers/meselj-rolam.html

Kányádi Sándor: Májusi szellő – http://egyszervolt.hu/vers/majusi-szello.html

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág – http://egyszervolt.hu/vers/csilingel-a-gyongyvirag.html

Csanádi Imre: Májusdícsérő Devecsery László: Fényvarázs Kosztolányi Dezső: Pünkösd
Május,

mosolygó,

békák torkát

megoldó,

gyöngyvirág-nyitogató,

cserebogár-zúgató.

Röptetsz

madarat,

meghozod

a nyarat,

fészekalja

fecskét

fára cseresnyét.

Napraforgó fényre fordul,
én tehozzád szólhatok:
– Édesanyám, hozok néked
messzi-égről csillagot.Ám, ha őket el nem érem,
a szemedet keresem,
belenézek és megértem:
mily nagy kincs vagy énnekem.Fénylőbb, szebb a csillagoknál,
minden égi ragyogásnál
az, amit én tőled kaptam:
e szépséges nagy titok,HOGY A GYERMEKED VAGYOK!
Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
az éj meleg s már perzselő a reggel,
bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
s ritkán találunk hűvös árnyra már.Az ég fakó, az éjjel is rövid,
alig bujik el a nap egy bokorba,
aztán ragyogva, új erőbe forrva
kiszáll s az égre lánguszályt röpít.A róna várja a hűsfényü holdat,
leng a kalász, vérszínü rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágból.A néma csillagok reánk hajolnak,
és álmodó, fáradt fejünk körül
szines, aranyló lepkeraj röpül.

Évfordulók:

– 1912. május 9. Megszületett Ottlik Géza író, műfordító

– 1887. május 10. Létrejön az első mentőegyesület Budapesten

– 1637. május 13 Richelieu bíboros feltalálta a lekerekített végű asztali kést

– 1712. május 22. III. Károlyt magyar királlyá koronázzák

– 2002. május 26. Elhunyt Orbán Ottó esszéíró, költő, műfordító

Forrás:

http://hungaria.org/projects.php?projectid=4&menuid=229

http://www.allatsziget.hu/

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Június – Szent Iván hava – Nyárelő – Napisten hava

Időjósló

      – “Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség.”

      – “Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe.”

      – Ha délben mennydörög, záporesőt várj.

      – Hogyha Medárd pityereg.
Negyven napig csepereg.

      – Margit-napi esőcseppek
Negyven napig elperegnek.

      – Szent Antal a gombát veti,
ha napján az eső esik.

      – János napi zivatar
Negyven napig elkavar.

      – Ha fényes lesz Szent Pál.
minden termés szépen áll.

Június eleje – Ünnepi Könyvhét

Supka Géza 1927-ben, Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete közgyűlésén fogalmazta meg a könyvhét gondolatát. Eredeti javaslata szellemében a jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1929 óta szervezi meg az ÜNNEPI KÖNYVHETet. A kiadók ekkorra időzítik kiadványaik egy részének megjelentetését, s ezekről egy úgynevezett könyvheti lista segítségével lehet tájékozódni. A rendezvényeken író-olvasó találkozók, dedikálások és egyéb programok várják több napon keresztül a látogatókat. Évtizedeken keresztül a budapesti Vörösmarty tér volt a könyvünnep helyszíne, 2004-ben a Bazilika előtti Szent István tér szolgált központi helyként.

Június első vasárnapja

Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

  1. Radó Lili: Tanítónk

Kézen fogott és megmutatta,

hogy milyen szép a mi világunk.

Az ő szemével kezdtük nézni,

s ma már a magunkéval látunk.

Látjuk hazánkat, életünket,

s hogy mit tud tenni egy-egy ember,

de e tengernyi tarka képet

ő töltötte meg értelemmel.

Ezt megköszönni gyűltünk össze,

s amit mondunk, nem üres szólam,

a szívünk tiszta muzsikája

csendül e néhány meleg szóban:

amit tudunk, amihez értünk,

az út, amelyen visz a léptünk,

hogy eljussunk egy messze célig,

mind róla vall ma, őt dicsérik

hálás szavaink, neki szólnak,

aki vezetőnk, példaképünk

s jó barátunk:

a tanítónknak! 

Június 5. Környezetvédelmi világnap

1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPpá nyilvánította.

Tóth Árpád: A fa

Oh nézd a furcsa ferde fát,
Mint hajlik a patakon át,
Oh lehet-e, hogy ne szeresd,
Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot
Nem tartja, madara elhallgatott,
Virága nincs már, sem gyümölcse,
Ő mégis áll, az alkony bölcse,
Mint a tünődő, ki ily estelen
A végtelen titkába elmerűl
És testtel is szelíden arra dűl,
Amerre lelke vonja testtelen…

június 8. Medárd napja

Medárd napja, ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink. A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

június 10. Margit napja

Szent Margit vértanú ünnepe. Alkalmas nap a vetésre, különösen a lent, a káposztát és a retket vetni jó ilyenkor. De tyúkültetésre is kiválóan alkalmas nap.
Általában esős nap. Nevezik Margitot a „legyek királynőjének is., mert ilyenkorra kikel az új nemzedék, és rajokban jelenik meg. Épp ezért úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot.

június 12. A gyermekmunka elleni világnap

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2002-ben kezdeményezte, hogy június 12. legyen a gyermekmunka elleni világnap. A törvényi tiltások ellenére napjainkban kb. 240 millió gyerek dolgozik embertelen körülmények között. 1999-ben célul tűzték ki a gyermekmunka legdurvább formáinak 2016-ig történő teljes felszámolását, ez azonban egyáltalán nem valósult meg eddig. A szegénység, a nélkülözés és a rossz gazdasági helyzet, a társadalmi elmaradottság ma is családokat kényszerít gyermeik eladására. Az ILO jelentése szerint világszerte a dolgozó gyerekek kétharmada a mezőgazdaságban gürcöl. A bányászat, az építőipar és a mezőgazdaság a három legveszélyesebb gazdasági ág a kicsikre nézve.

Az ILO szeretné elérni a 14 éves korig tartó iskolakötelezettséget, amellyel több esélyük lenne a gyerekeknek az emberi életmódra, a későbbi jobb munkalehetőségekre. De erre kilátás sincs.

június 13. Páduai Szent Antal ünnepe

A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.

Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségekbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét.

Kultuszát a ferences rendi szerzetesek terjesztették el. Mivel a középkor óta rettegett fertőző betegséget az orbáncot Szent Antal tüzének nevezték, gyógyításával kapcsolatos szokások kötődnek ehhez a naphoz. Tájegységtől függően volt példa a kultikus tűzgyújtásra (a tűz a mitológiában és a hiedelemvilágban mindig a megtisztulással kapcsolatos), de máshol például tilos volt tüzet rakni ezen a napon, nehogy a háziak elkapják az orbáncot.

Verseghy Ferenc: Ének páduai Szent Antalról

Ha kívántok nagy csudákot,
   Szent Antalhoz mennyetek.
Ha szenvedtek nyavalyákot,
   gyámolt tőle kérjetek.
Bélpoklosság, a” szükségek,
   a” halálnak íjjai,
a” tévelygés, az inségek,
   az életnek gondgyai
“s az ördögnek bús ártalmi
   attúl messze szállanak,
kit Antalnak szent oltalmi
   pajzsok alatt tartanak.
Intésére a” tengernek
   csillapodnak habjai,
a” kárvallott jó embernek
   vissza térnek javai;
a” bilincsek szét szakadnak
   a” veszélyek sinlenek,
a” csapások eltikkadnak
   az áldások csengenek.

június közepe – Ballagás és Vakáció

Óvodásból iskolás lesz, általános iskolásból középiskolás… Hatalmas lépes ez mindenkinek. Búcsúzás a társaktól, épülettől, felnőttektől. Új világ, új iskola vár rájuk ősztől.

A körülbelül tíz hónapig tartó tanév június közepe táján ér véget hazánkban. A diákok felírják a táblára a „vakáció” szó betűit az utolsó tanítási napokon. Legelőször csak az ó betűt, hogy aztán 8 nap elteltével megkezdődhessen a több mint két hónapig tartó nyári szünet.

Végre elmúlt – http://www.youtube.com/watch?v=n_EPA2rhS5w

 

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett. …

Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.

Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskolapadok.

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?

Folyópartra
vagy erdőbe?
Faluszéli
zöld mezőre?

Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?

Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!

június 16. A Független Magyarország napja

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJÁt.

  1. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált.

Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el a hazánkat, amellyel közel fél évszázad után helyreállt az ország függetlensége.

Faludy György 1956 te csillag

ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,

és ötvenhat: egyszer minden száz évben

talpra állunk kínzóink ellen. Bármi

következik, boldogság, hogy megértem;

június 21. Nyári napforduló

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló).

Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor. Vagy félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt.

június 23. Olimpiai nap

  1. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta tartjuk az OLIMPIAI NAPot.

június 24.

Szent Iván napja

Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja. (Magyarországon a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg a magyar Jánossal szemben.)
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, országszerte a kultikus tűzgyújtások ideje. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, tehát a nap megújhodását kívánták elősegíteni a tűzgyújtással, másrészt mindig a megtisztulás szimbóluma is. A keresztény egyház Szent János ünnepét az V. század óta jegyzi, a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyház liturgiájába átültette, a tüzeket megszentelte.
A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz számos hiedelem fűződik. Azt tartották ezek a tüzek megvédenek a betegségek, elsősorban a pestis ellen, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Magyarországon erről a szokásról a XV. század óta vannak feljegyzések. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek, a tüzet körüljárták és szokásban volt a tűz átugrása is. Ennek általában szerencsehozó erőt tulajdonítottak.

Időjárási, éghajlati okokkal magyarázható, hogy Szent Iván éjjelének ünnepe az északi (skandináv és balti) népeknél a mai napig élő, valódi ünnep. A zord, hűvös éghajlaton az egyébként rövid nyár érkezése igazi öröm az emberek számára. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. A fiatalok “páfrányvirágot” keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen éjjelen virágzik a páfrány, aki a virágot megtalálja boldog és gazdag lesz). A János nap mágiájához tartozik az egészség- bőségvarázslás is. Gyógynövényeket, füveket is szórtak a tűzbe, máshol a füvekből koszorút fontak, ettől remélték a jószág termékenységét, egészségét. Az észtek különös jelentőséget tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak, ezt életvíznek tartották, ezzel mosták meg a beteg szemet, úgy tartották, ettől meggyógyul. Szokás volt még a házba nyírfaágat vinni, amely szintén az ünnep szimbóluma északon.

A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

Múzeumok éjszakája

Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében rendezik meg minden évben a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot. Magyarország 2003-ban csatlakozott az európai kezdeményezéshez. A múzeumok éjszakája alkalmából Budapest és az ország számos városának múzeumai és gyűjteményei – állandó kiállítások és időszaki tárlatok egyaránt –várják a látogatókat éjjel is. Az alkalom különlegessége, hogy nemcsak a kiállítások tekinthetők meg ekkor, hanem számos egyéb rendezvény – ének, zene, tánc, színielőadás – is gazdagítja a kínálatot.

Juhász Ferenc: A múzeumok szerelme

“Nem az idő kriptái a múzeumok! Nem a történelem halottas-könyvei! Nem a múlandóság szarkofágjai! (…) A múzeumok éppúgy az élet jelentései, mint a természet, mint a társadalmak, mint az ember. A múzeumok éppúgy lét-önmagunkat őrzik, mint a mítoszok, az őskönyvek és az époszok. Nemcsak a természet kőzet-maradványait, a kővé-vált csontokat, tollakat, pikkelyeket, leveleket, virágporokat és koponyákat, nemcsak az ősi tegnap kő-üzeneteit őrzik, de őrzik az emberiség tegnapi-önmagát is: az álmokat, hiteket, vágyakat, mámorokat, bűnöket, önzéseket, tébolyokat, gyalázatokat, szerelmeket és halálokat.” 

június 29. Péter-Pál napja

Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere –, Pált lefejezték; mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz – Kaláka – http://www.youtube.com/watch?v=s1Bwu2JnBJU

Halász Judit: Déli felhők – http://www.youtube.com/watch?v=Va2zCRNInVw

Zivatar lányka – http://egyszervolt.hu/anim/zivatar-lanyka.html

Akarsz-e játszani? – http://egyszervolt.hu/dal/akarsz-e-jatszani.html

Vakáció – http://www.youtube.com/watch?v=Wr5__q7rHLI

Versek – hangosan:

Kányádi Sándor: Nyári Alma ül a fán  – http://egyszervolt.hu/vers/nyari-alma-ul-a-fan.html

Hétvári Andrea: Gondoltad volna – http://egyszervolt.hu/vers/gondoltad-volna.html

Arass rózsám arass – http://olvasnijo.hu/olvasni.php3?tipus=hang&id=232&gb=hang..mond%F3ka

 

Évfordulók:

– 1312. június 15. I. Károly (Károly Róbert) magyar király győzelmet arat Rozgonynál

– 1837. június 20. Viktória Nagy-Britannia és Írország Egyesült királyságának királynője

– 1887. június 25. Megszületett Karinthy Frigyes író, humorista

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://blogol.hu/comment.php?log=2564108

http://manela.freeblog.hu/archives/2011/06/11/Junius_12_gyermekmunka_elleni_vilagnap/

www.mult-kor.hu

www.wikipedia.hu

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Július – Szent Jakab hava – Nyárhó – Áldás hava

Csobbanó

Egér emel kalapot,
s vízben csobban jó nagyot.
Itt a nyár és strandra jár,
madárdalos a határ.

/Devecsery László/

Időjósló

Ha július nem főz, szeptember éhen marad.

Hangya sűrű halmot hord, hideg időt várhatod.

Délről derül, bocskor merül.

Sarlós Boldogasszony aminő,
Hat hétig olyan lesz az idő.

Mérges Margit,
Mert áldást nem hoz.

Esős Illés rossz,
Mert áldást nem hoz.

Illés napi vihar, kereszthányó széllel jő. – Olyan erővel rombol, hogy az utak menti kereszteket is feldönti.

Jaj neked kánikula,
Ha Illés próféta a nyakadat megmossa.

Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.

Mária Magdolna bűneit siratja. – ezért esős ez a nap.

Jakab napja veszedelmes, dűt, borít, ha viharos.

Anna asszony reggele
Már hűvös, ne játssz vele!

Ha Péterkor nagy a meleg,
várhatod a hideg telet.

július 2. Sarlós boldogasszony napja.

A katolikus egyház az áldott állapotban lévő Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg ezen a napon. Boldogasszony a várandós asszonyok, a szegények, a betegek, elesettek védőszentje. Szokás volt ezen a napon búcsút tartani. Csakúgy mint Péter-Pál napja, ez a nap is az aratás kezdőnapja. A “sarlós” elnevezés is az aratás hajdanvolt módjára utal.

A gabona, amiből majd a kenyér készül rendkívül fontos szerepet töltött (és tölt be ma is) a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre. Az aratásnak is külön rituáléja volt, a munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelte. Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket.
Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát (talpon hagyták), azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat.

M.S. mester: Vizitáció

Aratás

Az aratás napját gondosan megválasztották. Új holdkor nem kezdtek hozzá, de Illés napját sem tartották szerencsésnek, nehogy a villám beléjük csapjon. Ha éppen péntekre esett volna az aratás első napja, akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy a szerencsétlennek tartott napon ne kelljen a betakarítás legnagyobb munkájához hozzáfogniok.

A sarlóval történő aratás többnyire asszonyi munka, férfiak ritkábban, inkább csak a legfiatalabbak és a legidősebbek vettek benne részt. Az arató egyik kezével a gabona szárából annyit fogott össze, amennyi a markában elfért, majd ezt alulról felfele irányuló mozdulattal levágta, és az előre kiterített szalmakötelekbe helyezte. A kévéket többnyire a férfiak kötötték be, és ugyancsak az ő feladatuk volt azoknak különböző méretű csomókban történő összerakása. A sarlós aratás különösen a múlt század elejétől kezdve egyre inkább háttérbe szorult, századunkban pedig már csak a peremterületeken, a hegyvidéken fordult elő szórványosan.

A kasza gabonaaratásra történő alkalmazására csak a XVI–XVII. századtól kezdve rendelkezünk adatokkal. Mint jobb és haladósabb munkaeszközt a XVIII. század végi, XIX. századi mezőgazdasági irodalom ajánlja. Ez időtől kezdve egészen háttérbe szorította a sarlót. A kaszával csak férfiak dolgoznak, míg a marokszedés az asszony feladata. A kévék bekötése, összehordása ismét férfimunkának számít.

A kaszával korábban inkább rendre vágtak. Az Alföldön a rendeket összehúzták, és belőlük kis boglyácskákat. vontatókat készítettek. Ezek közepére, fejével felfele felállítottak két-három villányi búzát, és e köré rakták torzsával kifele a többit. Mikor az embermagasságot elérték, akkor felhegyezték, és befedték. Egy vastag kötéllel, a földtől számítva fél méterre, az alját körülvették. Lovat vagy ökröt fogtak eléje, és úgy vontatták a nyomtatás helyére: a szérűre.

Az első learatott kévének egészségvarázsló hatása volt. Néhol a kaszás a derekára kötött belőle, hogy az majd ne fájjon, de vittek beőle a baromfinak is, hogy egészséges legyen.

A kényszerpihenőket aratás közben maszkos játékokkal, álesküvőkkel, és egyéb dramatikus mulatásokkal töltötték ki.

Deák-Ébner Lajos: Hazatérő aratók A legtöbb szokás mégis az aratás befejezéséhez kapcsolódott. Sok helyütt állva hagyták egy darabon a gabonát, hogy biztosítsák a jövő évi jó termést. Máshol ezt azzal magyarázták, hogy a madaraknak és szegényeknek hagyják. Aratókoszorút is fontak: vagy az utolsó kévéről vagy utolsó szántóterület aratásának megkezdésekor. Az aratókoszorú csigavonalú vagy koszorú formájú volt. Gyakran díszítették mezei virággal, szalagokkal is. Aztán, az aratási munkák befejeztével a munkások mind énekelve bevonultak a gazda házához, akinek arattak. A koszorút megöntözték, hogy kellően sok eső legyen a következő esztendőben. Az utolsó kévéből mindenki vitt haza egy-egy marékkal. Volt, ahol a tyúkoknak adtak belőle, hogy jól tojjanak, máshol az őszi vetőmag közé keverték. Szokás volt a karácsonyi asztal alá is ebből tenni, a jövő évi jó termés biztosításáért. Az aratómunkásokat ilyenkor megvendégelték, a nagy uradalmi gazdaságokban aratóbálokat tartottak.

A saját földjén, csak magának arató család nem kötött koszorút. Az aratóünnepségek a nagy gazdaságokban voltak szokásosak, ahol sok béres dolgozott együtt.

július 8. Vasutas nap

1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPot a kormány határozata alapján.

Petőfi Sándor: Vasúton
/részlet/

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok
Eddig is már?… vas hiányzott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.

július 20. Illés, ószövetségi próféta napja

Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

július 22. Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna, a bűnös életből megtért asszony napja.
Mária Magdolna (júl. 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) kultuszát.

Szeged környékén az asszonyoknak tilos volt a mosás, sütés ezen a napon, és szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni ekkor, hogy gyorsabban nőjőn. Ha esett az eső, úgy tartották, Mária Magdolna siratja bűneit.

Reviczky Gyula: Magdolna

Szép s ifju volt, forró vér áldozatja;
De ifjuságát bűnbánón siratta.
S a porból, hova röpke gerjedelme
Tiporta, isten karja fölemelte.
Mert szíve tiszta volt, s bár elbukott,
Szeretni mint ő senki sem tudott.
Midőn Jézus, kinek selyem hajával
Lábát törölgeté, kereszthalállal
Kimult, a mint azt megjövendölék:
Ott sirt, ott tördelé fehér kezét.
Hirdetni a világnak ő ment
A Megváltó feltámadását;
Ő, a dicső, fényeskedő szent!…
Emléke illat, neve fény, imádság!…

július 26. Anna napja

Szent Anna oltár, Bártfa Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

A katolikus asszonyok hozzá könyörögnek gyermekáldásért.

A hagyomány szerint6 a kender töve Anna neve napján megszakad. Ilyenkor kezdték, nyűni a kendert. Ilyen tájban rajzanak a legyek is. Úgy mondják, hogy Anna a kötényében hordja őket, s ahol nyitott ajtót, ablakot talál, bedob egy köténnyel.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Naplegenda: Nyár van nyár – http://www.youtube.com/watch?v=jtAxCQYlnJo

Krulik Zoltán: Balaton – http://egyszervolt.hu/dal/balaton.html

Emberek hej emberek  –http://egyszervolt.hu/dal/kalaka-emberek-hej-emberek.html

Versek – hangosan:

Nagy László: Balatonparton – http://egyszervolt.hu/vers/balatonparton.html

Kovács Barbara: Forró nyár – http://egyszervolt.hu/vers/forro-nyar.html

József Attila: Aratásban
A búzát vágja sok szilaj legény
– Marokszedő leány halad nyomukba –
A síma réz-orcájok kipirulva.
És villog a nap kaszájok hegyén.
A rengő búza hódoló remény.
Tikkadtan fekszik lábaikhoz hullva;
Mint fáradt gyermek, anyjára borulva.
És ihatnék a kutya is, szegény.
Egy szomjazó legény hűs fához lábol,
Jó hosszút kortyant öblös kulacsából
És visszaindul, várja a dolog.
A nap forró haragja újraéled,
A homlokokról izzadság csorog,
De gyűl a keresztekbe-rakott élet.
Radnóti Miklós: Július
Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestü hőség ül a
fényesarcu fák felett.
József Attila: Perc
Dalol a madársereg,
Hogy az erdő zeng belé,
Maszatos parasztgyerek
Inal a folyó felé.A Nap is süt melegen,
Tüzesíti a leget,
Nem is látni az egen
Pici keskeny felleget.A parasztgyerek hevül,
A folyóparton ledül,
Homokon gurul tovább,

Kavicsot fog, jó lapost,
A folyóba dobja most
S fütyörészve áll odább.

Évfordulók

– 987. július 3. Capet Hugo új diansztiát alapít Franciaországban, Francia király lesz

– 1437. július 6. Kolozsmonostori egyezmény

– 1912. július 7. Ferenc József szentesíti a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló törvényeket

– 1912. július 14. Megkezdi New Yorkban működését az első amerikai Magyar Színtársulat

– 1987. július 19. Elhunyt Lengyel Dénes író, irodalomtörténész

-1937 július 20. Meghalt Marconi, a rádió feltalálója

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://mek.niif.hu/02700/02789/html/59.html

http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava

Nyárutó

Lassan vége lesz a nyárnak,
s a madarak messze szállnak…
Az egerek mit tehetnek?
Egrvárba visszamennek!

/Devecsery László/

Időjósló:

“Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóban.”

Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.

Domonkos napján ha esik,
A tél szárazsággal telik.

Az Úr színeváltozása
A szőlőknek tarkulása.

Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs, és ép.

Ha Lőrinckor sár ragad,
eheted a dinnyét magad.

Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.

Daru, gólya útra kél,
bizony korán jön a tél.

augusztus 1. Vasas Szent Péter napja

Augusztus 1-jének pogány múltját kettős keresztény ünnep alapításával próbálta az egyház elfeledtetni. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásánakemlékünnepe (festum S. Petri ad vincula), a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasaszakadása. A Szentírásban foglaltak szerint (ApCsel 12,1–11) Heródes Agrippa 42-ben idősebbik Jakabot lefejeztette, Pétert pedig börtönbe záratta, s ott nehéz vasban, szigorú őrizet alatt tartatta. Ám a rákövetkező éjjelen megjelent a börtönben az Úr angyala. Érintésére leestek Péter láncai, s az apostol az alvó őrök között észrevétlen távozhatott.

Neve napjához kapcsolódó termésjóslás, hogy aszályos évben ez az utolsó nap, ami még megmentő esőt hozhat a kukoricának.
A szőlőben dologtiltó nap. Azt gondolták, ha ezen a napon nyúlnának a szőlőhöz, lepotyogna róla a szem.

augusztus 10. Lőrinc napja

Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. aug. 10.), rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!”

A fentiek okán a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. (E mondások inkább a másik, kevésbé ismert szeptember 5-i Lőrinc napra illenek, a tapasztalat is ezt igazolja.) Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.

augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napja, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Az ünnep első elnevezései “dormito”- elalvás vagy “pausatio”- elpihenés utal Szűz Mária halálára. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyüd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély…
Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek, virrasztanak, majd másnap körmenetben viszik a koporsót.
Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.

augusztus 16. Hontalan állatok világnapja

A nap “célja a közvélemény és a hatóságok figyelmének felhívása a kérdésre és annak megoldatlanságára; a kóborállatok menhelyen való elhelyezésére, a menhelyekről történő örökbefogadás fontosságára, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozására.

Magyarországon elsősorban az otthonról elkóborolt, illetve kidobott kutyák adnak feladatot az önkormányzatoknak, illetve állatvédőknek. A szabály szerint ezeket az állatokat az önkormányzatnak kell begyűjtenie, majd két hétig megfigyelés alatt tartania. Ha az eb egészséges, eztán döntenek a sorsáról, kivéve persze, ha a gazdája jelentkezik kedvencéért. Általában igyekeznek örökbefogadókat találni a befogott négylábúaknak, de ha ez nem sikerül, elaltatás a sorsuk. Sokan nem is tudják, hogy a háziállat elhagyása (elűzése) bűncselekmény, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A hontalan állatok világnapjának a legfontosabb célja, hogy az állatok ne váljanak hontalanná. Ez az embereknek és az állatoknak is érdeke. Az emberek érdeke, hogy ne kóboroljanak gazdátlan kutyák és macskák (újabban már néhány helyen kutya- és macskafalkák is) az utcákon, mert a kóbor kutyák könnyen rátámadhatnak akár az emberre is, főleg ha éhesek, vagy a területüket védik, esetleg ha általuk fenyegetőnek érzett mozdulatot teszünk feléjük. De az állatoknak is érdeke, hogy a természetes környezetüktől már évezredek óta elszakadt, emberhez szegődött fajok egyedi megkapják azt a gondoskodást, amit addig az ember nyújtott nekik. Az emberhez szokott állatok már nehezen illeszkednek vissza az ember nélküli, természetes környezetbe, és ezt a beilleszkedést még tovább nehezíti, hogy a természetes környezetük sem az, ahol ezek a fajok kialakultak, hanem legtöbbször az ember által kialakított környezetben: városok, falvak utcáin kell boldogulniuk. A legtöbb kóbor állat persze képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de az ember gondoskodása nélkül kevesebb táplálékhoz jutnak, mint amennyi ideális lenne számukra, nyáron a melegtől, télen a hidegtől szenvedhetnek, és védtelenné válnak a betegségekkel szemben.

Az állattartás felelősséggel jár!!!

augusztus 19. Szent Bernát napja

SZENT BERNÁT (Fontaines, 1090. – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) nemesi családban született. Műveltségével kiemelkedett kortársai közül. Rokonai ezt próbálták felhasználni, hogy eltérítsék a kolostorba lépés szándékától. Bernát harminc társával együtt kérte felvételét a kihalófélben lévő citeaux-i kolostorba, amely ezáltal egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. 1115-ben apáttá nevezték ki a huszonöt éves Bernátot és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Ezt követően folyamatosan épültek új kolostorok. A citeaux-i kolostor alapításának kiváltó oka a cluny-i ideáktól való eltérés volt, amely vitákat váltott ki a cluny-i és a citeaux-i bencések között. A vita csak tovább élesedett az önálló ciszterci ág megalakulásával. Bernát részt vett a vitában. Prédikációi azonban nem korlátozódnak a vitára: nagy hatással voltak a többi szerzetesre, a világi papságra és a laikus hívőkre is. 1119-ben a francia lovagok rendet alapítottak Jeruzsálemben, regulájukat Bernát írta. Gyújtó hangú beszédeivel sokakat megnyert a keresztes háború eszméjének. 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban.

augusztus 20. Államalapító Szent István királyunk ünnepe.

1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon. A Tiszaháton azt tartják, Szent Istvánkor mennek el a gólyák.

augusztus 24. Bertalan napja

Bertalan napja, időjárásjósló nap. Megfigyelések szerint őszkezdő nap, ekkor vége a kánikulának. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek. A Bertalan napi időjárásból az őszi időre következtetnek, az e napon köpült vajat betegségek gyógyítására használták.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Hajnal Anna – Gryllus Dániel: Görögdinnye – http://egyszervolt.hu/dal/gorogdinnye2.html

Zápor – http://egyszervolt.hu/dal/kalaka-kanyadi-zapor.html

Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz – http://www.youtube.com/watch?v=l5Xm–TTbhk

Gingallo – http://hangosversek.blogspot.com/2011_08_01_archive.html

Szabó Lőrinc :Tóparton

Szilágyi Domokos: Új kenyér

József Attila: Nyár

Rigós erdőben bujdosó nap,
itt a tó, fekszem csöndesen,
a part ring, mintha vinne csónak,
a kék vizet nézegetem,

és most közelről még a fű is,
bármily kicsi és egyszerű is,
éppoly gyönyörű, mint a tónak
vizéből visszakacagó nap.

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
-Honnan van az új kenyér?Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget,
szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte.Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol –
vörös, de karcsú még a nyár.Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.Ily gyorsan telik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél-
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.

Évforulók:

– 1912. augusztus 15. Vizsgát tesz az első magyar női pilóta, Steinschneider Lilly

– 1487. augusztus 17-én I. Mátyás bevonul Bécsujhely városába

– 1662. augusztus 19. Elhunyt Blaise Pascal francia filozófus, matematikus, fizikus

– 1837 augusztus 22. Megnyílt Pest első állandó magyar színháza a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház

– 1812. augusztus 27. Megszületett Szemere Bertalan magyar miniszterelnök, író

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006

Szeptember – Szent Mihály  hava – Őszelő – Földanya hava

Tanítgató

Kezdődik az iskola:
nyit az egér-tanoda.
Nincs itt macska-professzor,
agg egér a direktor. 

Időjósló:

– Olyan lesz egész szeptember,
milyen idő jön Egyeddel.

– Egyed ha fenn hordót görget,
Jól terem jövőre földed.

– Ha elmúlt Egyed,
A jószág már ehet.

– Rozália nevének viselőjét megoltalmazza
minden bajtól, járványos betegségtől.

– Az időt Kisasszony napja,
Négy hétre előre szabja.

– Kisasszony hajtja a fecskéket.

– Szent Mihálykor keleti szél,
Igen kemény telet ígér.

– Szent Mihály öltöztet,
Szent György vetkőztet.

– Ha Szent Mihály napján
Még itt van a fecske
decemberig vígan
legelhet a kecske.

szeptember 1.

Egyed napja

Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban. Egyed (latin Aegidius, francia Gilles, angol Giles) a középkor népszerű szentje. Való életéről keveset tudunk. Görög származású bencés rendi szerzetes volt, aki Provence-ban, Arles környékén remetéskedett, majd ugyanitt monostort alapított, amelynek ő volt első apátja (†725 körül). Nálunk és Angliában különösképp kedvelték, mindkét országban sok templomot és monostort szenteltek neki, így hazánkban a Szent László alapította somogyvári apátságot (1091), a bártfai templomot és a garamszentbenedeki apátság plébániatemplomát (1209), hogy csak a híresebbeket említsük.

Egyed a tizennégy segítőszent egyike, elsősorban a koldusok, a nyomorékok és leprások védőszentje volt.

Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.

Őszkezdő nap, Iskolakezdés

Szeptember elseje az iskolakezdés napja, ekkor kezdődik az új tanév, de az előkészületeket már augusztusban elkezdik. A tanárok szabadsága augusztus közepén lejár, hiszen számos teendőjük van az iskolaév kezdete előtt: az órarend összeállítása, az éves feladatok összehangolása, a tanítás technikai hátterének biztosítása, ellenőrzése. Az iskolások eközben a tanszerek vásárlásával készülnek az új tanévre.

Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk.

Szilaj legénykék. Picik és nagyok,
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka,
s a kapunál – az arcom nézi tán? –
egy idegen és merev tulipán.

Ez más, mint otthon. Bús komédia,
lélekzet-visszafojtva, félve nézem,
hatvan picike fej egyszerre int,
s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem.
Hatvan picike, fürge szív dobog,
hatvan kis ember, mennyi sok gyerek.
Amerre nézek, mint egy rengeteg,
kezek, kezek és újra csak kezek.
Mint kócbabácskák a török bazárba,
egy hűs terembe csöndesen bezárva,
az orruk, a fülük, mint az enyém,
s a feje is olyan mindenkinek.
Mivégre ez a sok fej, kéz, fül, orr,
sokszor csodálva kérdezem: minek?

szeptember 2. – szeptember első vasárnapja Bányásznap Magyarországon

  1. szeptember 6-án csendőrsortűz oltotta ki bányászok életét Tatabányán. Ennek emlékére szeptember első vasárnapja a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának ünnepnapja.
Bányász emlékmű – Dudar Bányász emlékmű – Zirc

szeptember 5. Lőrinc napja

Úgy nevezett “rontónap”. Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos, vízízű.

szeptember 8.

Kisasszony napja

Szűz Mária születésének napja. Magyarországon kedvelt búcsúnap. A hívő asszonyok kimentek a szabadba napfelkeltét várni. Úgy tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Bizonyos vidékeken ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, “az Úristen szentelje meg”.
Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.

Írni – Olvasni tudás nemzetközi napja

  1. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még mindig egy milliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.
Juhász Ferenc: A betű
(részlet)Szeretem a vékony-hegyű tollakat, a keskeny finom lándzsahegyűeket, a vágott-gerincű hosszú fémleveleket, mert szeretem nagyon, írás közben ha látom: tollam hegyéből hogyan születik a betű, hogy formálódik a betű teste, hogy születik meg hajlékony, gyönyörű élete, hurkos, gömbölyű, madárcsőrszerű, tornyos, szálkás, hullámos, görcsös alakja, a k ámulatos hurokösszege, az e, vagy az a gömbölyded, köd-magzattal áldott asszonyisága, a z titokzatos ábra-keresztje, s mind a többié, a betűké, az l kanalasgémcsőre, az ü csigabigaszarva. Ó, a betű, a jel, az összevont titokzatosság, az eredendő jelképi ábra, hogy összeláncolt sorozatával lekötözzük az időt, megláncoljuk a múlandóságot, rögzítsük a semmibe-csobogni-vágyó létezést…

szeptember 18. Rokkantak világnapja

1981-ben a Rokkantak Nemzetközi Éve magyar eseménysorozatának szervezésére, lebonyolítására létrehozott nemzeti szervező bizottság e napot nyilvánította A ROKKANTAK NAPJÁvá.

A park érdekessége, hogy valamennyi fogyatékossági ággal kapcsolatban felvonultat izgalmas játékokat: a kerekesszékes akadálypályánál mozgássérült animátorok avatnak be a különböző nehézségek legyőzésére alkalmas trükkökbe; a siketek jelnyelvével és a vele összefüggő logikai- és memória játékokkal hallássérült kollégáink ismertetik meg a gyermekeket. Látássérült animátoraink vezetésével a látogatók tapintási és szaglási érzékeiket tehetik próbára; Csodaváros boltjában és postájában pedig értelmi fogyatékos munkatársaink segítenek abban, hogy megfejtsük a képzeletbeli város intézményeinek szabályait.

Az Ability Park a fogyatékos emberek élethelyzeteit szórakoztató és játékos formában bemutató interaktív élménypark. Célunk, hogy a látás-,hallás- és mozgássérült, autista és értelmi fogyatékos animátorok által bemutatott játékokkal segítsük a fogyatékos személyek beilleszkedését és elfogadását, mindenekelőtt pedig tartalmas és örömteli élményt nyújtsunk mindenkinek, aki játszani szeretne, vagy próbára akarja tenni képességeit! Várunk szeretettel Mindenkit a hét majdnem mindennapján!

http://www.abilitypark.hu/portal/

http://www.abilitypark.hu/portal/index.php?option=com_videoflow&task=play&id=16

Bródy János: Mindannyian mások vagyunk – http://www.youtube.com/watch?v=ozTO6GoumZE

szeptember 20. Takarítási világnap

A TAKARÍTÁSI VILÁGNAP nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult. A mozgalom eredményeképpen 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szeptember 20-át takarítási világnapnak nyílvánította. A nap jelszava: Gondolkodj világmértékben, és cselekedj otthon! Magyarországon a Magyar Cserkész Szövetség erdőtakarítási és szemétgyűjtési akciókat szervez.

szeptember 22. Autómentes világnap

Az Európai Unió szeptember 22-re AUTÓMENTES VILÁGNAPot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra. A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként – az unión kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt alá.

szeptember 3. hétvégéje Európai Örökség napok – Nyitott kapuk

Az Európai Tanács kezdeményezésére a tagországok részvételével 1991 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül az EURÓPAI ÖRÖKSÉG NAPOK — NYITOTT KAPUK című program. Ma már Európa szinte minden országa kitárja öröksége kapuit a nagyközönség számára. Ennek az akciónak a lényege az Európában élő népek identitástudatának őrzése és a kulturális örökség megismertetése. Múzeumok, emlékhelyek és műemlékek nyílnak meg ilyenkor a közönség számára: az ingyenes látogatás lehetővé tétele a cél, főként olyan intézmények esetében, amelyekbe más alkalommal nemigen lehet bejutni. Magyarország 1992-ben csatlakozott e rendezvénysorozathoz.

szeptember 21. Máté apostol és evangélista napja.

Egyes vidékeken Máté hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle rituálék kötődnek. A vetőmagot megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat, tiszta ruhába öltöztek, így mentek ki a földekre. Egyes vidékeken a magvető a nyelve alá három búzaszemet tett, és a művelet közben nem volt szabad beszélnie. Miután a vetést elvégezték,a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi abrosz) a magasba dobták, hogy nagyra nőjőn a gabona.

szeptember 23. Őszi napéjegyenlőség

A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ekkor az egész Földön egyforma hosszú az éjjel és a nappal, azaz pontosan 12-12 óra. Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.

Arany János: Toldi estéje

Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.
Megpihen legszélén az égi határnak
S int az öregeknek: „benneteket várlak!”
Megrezdűl a feje sok öregnek erre:
Egymásután mégis mennek a nyughelyre.

szeptember 29. Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kisérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják.
Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.).
Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint “Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” Ezután már tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak.
A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.

szeptember utolsó vasárnapja Hallássérültek világnapja

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják A HALLÁSSÉRÜLTEK VILÁGNAPJÁt.

http://jelszotar.hu/

Dalok – videók – megzenésített versek:

Bányász himnusz – http://www.youtube.com/watch?v=WQ9dTJGUcmw

Vivaldi: Ősz – http://www.youtube.com/watch?v=-vZXXCQJvX8

Versek – hangosan:

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél – http://egyszervolt.hu/anim/gesztenyefalevel.html

Juhász Gyula: Ének – http://egyszervolt.hu/vers/enek.html

Kányádi Sándor: Jön az ősz – http://egyszervolt.hu/vers/jon-az-osz.html

 

Szalai Borbála: Betűország kincsei

Sok újdonsült
kisdiáknak
kitárul egy új világ:
titokzatos
Betűország
ma nyitja meg kapuját.
Csodálatos
ez az ország,
gazdagsága rengeteg:
minden betű
kincset érő
titkokat is rejteget.
S, aki egyszer
megismeri
mind a betűk titkait
magáénak
tekintheti
Betűország kincseit.

Fésűs Éva: Őszi Dúdoló

Mit siratsz te kismadár?
Elrepült a drága nyár.
Búzaszem
nem terem,
köd szitál a földeken.

Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc.
Itt az ősz
csendes ősz,
lopva lép a fürge őz.

Béka mondja: kutykuruty!
Kis porontyom, menj, aludj.
Jó gyerek
nem brekeg,
téli álom lepte meg.

Anderkó Péter: Szeptember

Hűvös az éj, hideg a szél,
halványabb a napsugár.
Ki tudja már a sok gólya,
a sok fecske merre jár?

Elhervadtak a virágok,
sárgulnak a levelek,
A szőlősben szüretelnek
a szorgalmas emberek.

Körtét, almát, szilvát, diót
szedeget a sok gyerek.
Előbújnak a szekrényből
sálak és pulóverek.

Kora reggel már dér fedi
odakinn a földeket,
Elbúcsúzik a fényes nyár,
siratja erdő s berek.

Évfordulók:

– 1937. szeptember 2. Meghalt Pierre de Coubertin francia sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője

– 2007 szptember 3. Meghalt Szepes Mária író

– 1812. szeptember 7. Napóleon végzetes győzelmet arat Borogyinónál

– 1087. szeptember 9. Hódítós Vilmos, Anglia első meghódítója meghal

– 1437. szeptember 16. Erdély “három nemzete” szövetséget köt

– 1787. szeptember 17. Elfogadják az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05

http://www.unnep.mentha.hu/majus.htm

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006.

Mindszent hava, Magvető hava

„Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat

Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

Őszülő

Vidám, szorgos nyár után,
itt van az ősz, kiskomám!
Nem félnek az egerek,
éléskamra tele lett.”
/Devecsery László/

Időjósló:

– Minél nagyobbat túr a vakond ősszel,
annál hidegebb lesz télen.

– Ha a fák levelei későre hullanak le hosszú, kemény tél várható,
ha korán lehullanak, bő termés a következő évben.

– Petra (október 2.), ha lombhullató,
Örülj, a jövő év páratalan jó!

– Déneskor ha esik, esős lesz tavaszig.

– “Ha szelet fúj Demeter, a tél hóval temet el” – A Demeter-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

– Orsolya nap ha szép idő volt, akkor szép telet vártak.

– Ha megjött Simon Judás,
jaj neked már inges, gatyás!
– Midőn eljön Simon-Júdás,
didereg, fázik a juhász.”
– Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gulyás.
– Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gatyás.
– Szegedi változata:
Mögérkezett Simon Júdás
Jaj mán néköd pőregatyás.

október 1.

Zenei Világnap

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A ZENE VILÁGNAPja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.

Szabó Lőrinc
Mozart hallgatása közben
(részlet)

…és felsóhajtok: gyógyíts meg, Zene,
te, Mindenségé, édes üteme
a fájdalomnak, Varázsfuvola,
varázsjáték, te, tündér mámora
hitnek, reménynek: árnycsík a falon
a nagy fényben, s a szívben nyugalom
s üvegparázsként égő sugarak
az élő lomb tengerzöldje alatt,
s bölcseség, a vidám öregeké…

Idősek Világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁvá. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

Lázár Ervin: Nagyapa meg a csillagok

Nagyapa napközben olyan, mint minden más öregember. Azaz egészen mégsem olyan, mert fütyörészni szokott, és beszélget az almafáival. Kedveseket mondhat nekik, mert az almafák majdnem mindig mosolygósak.

De hát ezt nem furcsállotta Babó Titti, mert ha egy kicsit odafigyelt, ő maga is tudott az almafákkal beszélgetni. Egyszerű ez annak, aki tud almafául. Márpedig ők tudtak, Nagyapa is meg Babó Titti is. Azt nem értette Babó Titti, hogy éjszakánként hova tűnik Nagyapa. Mert Nagyapa minden áldott este fogott egy hosszú létrát, kalapácsot meg szöget tett a zsebébe, és elindult valamerre. Azt sem tudta Titti, mikor szokott Nagyapa a létrával hazajönni, mert addigra mindig elaludt.

Reggelente néhányszor kérdezte, hogy merre járt az éjszaka, de Nagyapa csak mosolygott a bajusza alatt.

Még szerencse, hogy Mikkamakka gyakran meglátogatta Babó Tittit. Mert ismeretes, hogy Mikkamakka majdnem mindent tud. Avagy: majdnem tud mindent. Esetleg: mindent majdnem tud. Megkérdezte hát tőle Titti, tudja-e, hova jár éjszaka Nagyapa.

– Hát te nem tudod? – ámuldozott Mikkamakka.
– Nem – mondta Titti.
– Na jó, elmagyarázom neked. Láttál már csillagos eget?
– Persze.
– Azt is láttad már, hogy időnként egy-egy csillag leesik?
– Láttam, azok a hulló csillagok.
– És mindennap több is leesik. Igaz-e? – folytatta Mikkamakka.
– Igaz… Ez azt jelenti, hogy egyszer csak elfogynak az égről a csillagok? – ijedt meg Babó Titti.
– Na látod – mosolyodott el fölényesen Mikkamakka. – Azt gondolod, hogy mindennap kevesebb csillag van az égen?
– Én aztán nem.
– Nem is gondolhatod, mert nincs kevesebb.
– Bár nem egészen értem – komorodott el Babó Titti. – Mindennap leesik egy csomó, még sincs kevesebb?!
– De nincs ám! Mert Nagyapa minden éjjel összeszedi a lehullott csillagokat, a létráján fölmászik az égig, és szépen visszaszögezi mindeniket.”
(folytatása: http://mek.niif.hu/02700/02732/02732.htm#15)

október 4. Assisi Szent Ferenc napja – Az állatok világnapja

A ferences rend magalapítója (1181-ben született Assisiben), aki a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. A gazdag kereskedőcsaládból származó ifjút a keresztes hadjáratban szerzett tapasztalatai arra indították, hogy elforduljon korábbi életmódjától. A szeretetet hirdette mindenek felett. Azt, hogy szeressük a világ minden élőlényét, bánjunk környezetünkkel tisztelettel, méltó módon.  Az állatok védőszentje. Teljes élettörténetét Franko Zefirelli: Napfivér, Holdnővér című filmje mutatja be.
Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak – Ferenc-hét, búzahét. A gonosz, rossz szellemek elűzésére a vetés időszakában kanászostorral durrogtattak.

–          A kotlók fészke köré rakott nyírfaág megvédte azokat az elpusztulástól.

–          Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

Az állatok világnapját Magyarországon 1991 óta rendezik meg. Célja: felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Rónay György
MONDD, SZERETED AZ ÁLLATOKAT?
(részlet)

Mondd, szereted az állatokat?
A kutyát, macskát, csacsit, lovat
s a madarakat: a verebeket,
rigót, galambot, pintyeket,
akik a Földön veled élnek,
s bundájuk, tolluk melegében
nekik is van szívük, csak éppen
nem beszélnek?

Mondd, szereted az állatokat,
s figyelted őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek,
vagy miről hallgatnak, mikor komor
csöndjükbe burkolódzva ülnek,
és titokzatos, hallgatag
külön világukba merülnek?

október 6. Az Aradi vértanúk emléknapja – nemzeti gyásznap

1849-ben, a szabadságharc leverése után véres megtorlás következett: a szabadságharc  13 főtisztjét kötél, néhányukat “kegyelemből” golyó általi halálra ítélték, és kivégezték. Pest-Budán pedig ugyanezen a napon gróf Batthyány Lajost – Magyarország első felelős miniszterelnökét végezték ki. Erre a szomorú és megdöbbentő veszteségre emlékezünk szerte az országban ezen a napon.

Ady Endre: Október 6.

(részlet)

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi Rózsa,
Hulló levél búcsú-csókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

 

október 15.

Teréz napja

A női szentek közül Szent Teréz a legnagyobb, a 16. században élt. Talán épp ezért nem véletlen, hogy ezen a napon több helyen asszonyi dologtiltó nap is. Tilos volt nekik mosni és kenyeret sem süthettek.
Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben, a híres borvidéken Teréz-szedés a neve.

Fehér bot napja

A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

 

október 16. Gál napja

Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt.
Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.

 

október 20. Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni.

E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.

 

október 21. Orsolya napja

Orsolya a legendák szerint breton királylány volt, aki azzal a feltétellel ment volna férjhez pogány vőlegényéhez, ha az megtér és 11 000 szűz kíséretében Orsolyával utazik zarándokútra. Vőlegénye teljesítette kívánságát. Ez lett a vesztük. Hazafelé hajózta római zarándoklatukról, és megálltak az ostromlott Kölnben. Itt lelete halálát a hunok nyilaitól Orsolya, vőlegénye, Etherius, és a 11 000 szűz is.

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kőszeg környékén és a Somló-vidéken.

október 23. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, és a magyar köztársaság kikiáltásának a napja

1956-ban erre a napra szerveztek békés felvonulást azok az emberek, akik a szovjet csapatok kivonulását és új kormány felállítását követelték az akkori hatalomtól. A békés felvonulásból azonban tragikus, sok ember életét követelő megmozdulás lett, és kezdetét vette a szabadságharc. 1989-ben Magyarország újra köztársaság lett.

október 26. Dömötör napja

A keleti egyház kedvelt szentje, a  4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, elsősorban az ország keleti felében.

Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, „dömötörözést” rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.

 

október 28. Simon – Júdás napja

Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet.
Erről regula is szól:
„Rég felírta Noé Tokaj hegyormára
Hegyaljai kapás várj Simon Judára.”

A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak.
Közvetlen a szüret után gyakori a
szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál.
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt.
Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Érik a szőlő – http://nepdal.gyujtemeny.com/lejatszo.php?mediafajl=erik-a-szolo.mp3

Édes ősz jött – http://egyszervolt.hu/dal/edes-osz.html

Megkapáltuk a szőlőnket – http://www.youtube.com/watch?v=9WKGKQPRfYA

 

Versek – hangosan:

Radnóti Miklós: Október – http://egyszervolt.hu/vers/oktober.html

Majtényi Erik: Októberi szél – http://egyszervolt.hu/vers/oktoberi-szel.html

Nagy László: Dióverés – http://egyszervolt.hu/vers/dioveres.html

 

Juhász Gyula: Október

A fény arannyal öntözi még
A szőke akác levelét,
De ez a fény, megérzem én,
Már októberi fény.

Az alkony lila fátyla alatt
Tarka tehenek hada halad,
Vígan elbődül, hisz haza tart,
De ez már őszi csapat.

A kertben tarkán égő színek,
Virágok, dúsan vérző szívek,
Rajtuk az este harmata ring,
De ez már őszi pompa mind.

Fényt, krizantémet, dalt, harmatot
Lelkemben vígan elringatok,
Megszépül lassan, ami rég volt,
De ez már októberi égbolt!

Kányádi Sándor: Eljött a szüret

Eljött a szüret.
Itt van.
Jó pohár mustot
ittam.

Lepényt is ettem,
édest
igazi túrós
bélest.

Kongatják, kong
donga.
Indulok ki a
dombra.

Hátamon öblös
puttony,
S még a Napból is
Must foly.

Weöres Sándor: Szüret után 

Legények:

Kürtös pogácsa, füstölt szalonna
Itt van rakásra, díszlik halomba.

Lányok:
minden kopasznak jut
hajnövesztő,
Minden ravasznak egy nyírfavessző.

Legények:
Minden leánynak füstös kemence,
Minden legénynek tág-öblű pince.

Lányok:
Minden leánynak szép rózsa, szegfű,
Minden legénynek hátára seprű.

 

 

Játékok:

Szüret: http://egyszervolt.hu/jatek/jatek-szuret.html

Csősz: http://egyszervolt.hu/jatek/jatek-csosz.html

Almaszüret: http://egyszervolt.hu/jatek/jatek-almaszuret.html

Évfordulók:

– 1962. október 5. boltokba kerül a Beatles első lemeze

– 1787. október 17. Megnyílik Buda első állandó színháza, a Várszínház

– 1862. október 19. Megszületett Auguste Marie Lumiere a fényképezés úttörője

– 1587. október 21. Magyarország áttért a Gergely naptárra, így  ebben az évben október 21-ét november 1-e követte

– 1962. október 22. Kirobban a kubai rakétaválság

– 1787. október 29. Prágában először mutatják be Mozart Don Giovanni operáját

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/oktober__mindszent_hava__oszho__magveto_hava

http://www.unnep.mentha.hu/oktober.htm

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/9997/1

http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm

Dobos Edit: Más ez a nap

Szent András hava, Őszutó, Enyészet hava

  „Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat
Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

Siettető
Szaladj gyorsan, november!
Hadd jöjjön a december!
Akkor van a karácsony,
egér-szívvel elvárom!”
/Devecsery László/

Időjósló:

– Ha esős Mindenszentek,
Sok hó lesz rá, figyeljetek!

– Ha novemberben megszólal a pacsirta,
azt mondja: Két szűrt végy magadra!

– Ha sok köd van ősz idején,
Sok eső lesz tavaszon.

– Ha az apró madarak nagy csapatban járnak élelem után, nagy hideg lesz.

– Ha napfelkelte előtt kárognak a varjak, hideget jósolnak.

– Ha a Márton lúdja csontja veres,
nagy hideg lesz;
ha fehér,
sok hó lesz;
ha fekete,
esős ősz, és háborgó, rút tél.

– Ha Márton fehér lovon jön, enyhe lesz a tél.
Ha Márton barna lovon jön, hideg lesz a tél.

– Ha Erzsébet megrázza pendelyét,
Leesik az első hó.

– Ha Katalin locsog,
Karácsony kopog.
Ha Katalin kopog,
Karácsony tocsog.

– A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

– András napján, ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

– András napján: Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.

Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

 – A gazda mondókája szerint:
         Ködös Márton után
       Enyhe telet várhatsz,
        Havas Márton után
      Farkast soká láthatsz.
      Szent Erzsébet napja
        Tél elejét szabja.
       Az András-napi hó
      A vetésnek nem jó.

november  1. Mindenszentek napja

November elseje mindjárt egy szép egyházi ünnep: a Mindenszentek ünnepe. Ezen a napon ünneplik mindazokat a példás életet élt szent embereket, vértanúkat, akiket – megszámlálhatatlan sokaságuk miatt – név szerint nem is említ meg a kalendárium.
Magyarországon 2001-től újra munkaszüneti nap.

“E mai napon, szeretteim, mindvalamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben. […] Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk!” (Beda Venerabilis)

 november 2. Halottak napja

A halottak napját már nagyon régóta, a 11. század óta ünnepeljük. Ez az a nap, amikor elhunyt rokonainkra, ismerőseinkre emlékezünk, s amikor mindenképpen időt szakítunk arra, hogy meglátogassuk a sírjaikat. A legtöbben virágokkal, gyertyákkal díszítik fel ilyenkor a sírokat, de sok más szokás is kapcsolódik ehhez az ünnephez: a néphit szerint a halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, ezért sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt tesznek ki nekik. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak annyi gyertyát kell gyújtani. Az elhunytak emlékére ajándékozzák meg ilyenkor a szegényeket, koldusokat kenyérrel, kaláccsal.

 november 3.

A magyar tudomány napja

Ez az ünnep a “legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – megalapítására a pozsonyi országgyűlésen. 1997 óta ünnepeljük.

Babits Mihály: Bolyai

(részlet)

Új törvényekkel, túl a szűk egen ,

új végtelent nyitottam én eszemnek;

király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek

neveltek, mint Istennel osztozó,

vén Euklides, rab törvényhozó.

Szent Hubertus napja:

Hubert († 727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését – ismét a legenda szerint – maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

A vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.

november 5.  Árpád-házi Szent Imre napja

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia. Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.

november 11. Márton napja 

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken “kis farsangnak” is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.

Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká.

Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.  A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján.

– Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

– Bőségvarázsló szokás volt, hogy ezen a napon a kanászok a disznótartó gazdáknak ágas-bogas vesszőket (Szent Márton vesszeje) vittek ajándékba, hogy a kocák majd annyi malacot fialjanak, ahány ága van a vesszőnek. Cserébe a gazdák béles-adót, vagy rétes-pénzt fizettek.

november 13. A magyar szentek emléknapja

A magyar katolikus egyház november 13-án tartja A MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOK EMLÉKNAPJÁt, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek-ünnep.

november 14. Diabétesz Világnap

A Nemzetközi Diabetes Társaság tagszervezetei november 14-én a világ több mint 130 országában ünneplik a nemzetközi DIABETES VILÁGNAPot, mert ezen a napon született Frederick Banting, aki társával, Charles Bestel együtt elsőként vetette fel az elképzelést, mely végül 1921 októberében az inzulin felfedezéséhez vezetett. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma – elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét – az idült kis-és nagy érrendszeri szövődmények. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Magyarországon a lakosság 5–10 %-a érintett valamilyen mértékben.

november 16. A tolerancia nemzetközi napja

Az UNESCO kezdeményezésére 1995 a tolerancia éve volt, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA ebből az eseményből nőtt ki mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.

november 17. Füstmentes nap

Ez a nap nem a dohányosok kedvenc napja. Hiszen ezen a napon reggeltől estig hallgathatják, hogy a dohányzás milyen súlyosan károsítja az egészségüket. De ha meggyőzni nem is sikerül őket, hogy szokjanak le róla, arra mindenképpen illik figyelniük, hogy ne füstöljenek a másik orra alá – legalább ezen az egy napon!

Nagy László: Apám

(részlet)

Nem akar semmit, nem szól semmit.

Könnyezhetek a pogány apámon.

Levegő is csak úgy kell neki,

ha átszívhatja dohány-parázson.

Nem oxigén az: forró számum,

belső világát járja sikongva,

nikotin hullik szerveire:

sivatag sárga pora a lombra.

Nikotin-ember, sóhajt, füstöl,

így emésztődik esztendők óta

s hamvadva néz a néma földre,

erre az öblös hamutartóra.

november 19.  Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe

  1. András királyunk leánya volt Szent Erzsébet. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

Ismeretlen szerző: Die Sanctae Elisabethae
Hvngariae regis filiae XXIX IXbris

(részlet)

Nem csak ételekre gyámoltalanoknak,

Szorgalmatos gondot visele koroknak,

Bizony itálokra sok nyomorultaknak,

Es ruhazáttyokra öszvegyek, árvaknak,

Hánem rut sebeket szegeny koldusoknak

Kezeivel undok varokát koroknak

Tisztogattya vala â nyomorultaknak,

Es gyogittya vala fekélét azoknak.

november 25. Katalin napja

Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Híres volt okosságáról, ezért egyetemek, tudósok, diákok védőszentje. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje is.
Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. A lányok persze igyekeztek minél többet megtudni jövendő férjükről, ezért többféle fa lehetőleg valaki más kertjéből elcsent ágait tették vízbe, ezeknek egyenként nevet adtak, s amelyik kizöldült, esetleg megvirágzott karácsonyra, olyan nevű kérőt vártak.
A legények, ha egész nap böjtöltek, éjjel megálmodhatták, ki lesz a feleségük.
E nappal zárult az úgynevezett “kisfarsang” időszaka. Véget ért az őszi lakodlamas időszak.

november utolsó péntekje, november 25. “Ne vásárolj semmit!” Nap

Talán észre sem vesszük, hogy mennyi, de mennyi pénzt költünk el felesleges dolgokra! Nem csoda, hisz erre buzdít minket a tévé és a sok színes plakát. Ez azonban mégsincs így rendjén. Egy kanadai férfi, Ted Dave elhatározta 1992-ben, hogy tesz valamit a reklámok állandó túlvásárlásra buzdítása ellen. Ettől kezdve a vásárlásmentes napot egyre több és több országban tartották meg. Egy nap erejéig mi is odafigyelhetnénk rá, hova is tűnik a pénz a tárcánkból!

november 27. Véradók napja

A Magyar Vöröskereszt javaslatára ünnepeljük e napon a véradókat, akik ismeretlenül életet mentő szolgálatot tesznek embertársaiknak. Azért éppennovember 27ére esett a választás, mert első ízben 1957. november 27-én adtak át kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

november 30. Szent András napja

András apostol, Péter apostol fivére, maga is halász volt. A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje.
András “zárta a hegedűt”, azaz neve napja után kezdődött az adventi időszak, amikor nem volt helye a hangos vigalmaknak.

Férjjósló praktikák:

– Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

– A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása, amely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffent-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

– Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya,  az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

– András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

– Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.

– A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

– A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára irták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy  fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.

– Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.

– A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslának ezt a fajtáját.

Hívták disznóölő Szent Andrásnak is, mivel vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

Moldvában és a gyimesiek körében szokás volt András napján megfokhagymázni az ólajtókat farkas ellen, nehogy elvigyék a jószágot. Ugyane szokáshoz tartozott, hogy összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkas elvinné a jószágot.

“András hazaláss!” – tél előtt behajtják az állatokat a legelőkről télre ezen a napon.

Dalok – videók – megzenésített versek:

Őszi szél fúj a hegyekről – http://www.youtube.com/watch?v=T96q0kVUSmM

Galagonya – http://www.youtube.com/watch?v=gVKVIOMfaU4&feature=related

Béka-búcsúztató – http://www.youtube.com/watch?v=s54UXSquUWw

 

Versek – hangosan:

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi – http://egyszervolt.hu/vers/diobel-bacsi.html 

Drégely László: Tél előtt – http://egyszervolt.hu/vers/tel-elott.html

Kányádi Sándor: November – http://egyszervolt.hu/vers/november.html

Kányádi Sándor: Ősz volna még – http://egyszervolt.hu/vers/osz-volna-meg.html

Csanádi Imre: Búcsúzva köszöntő Tamkó Sirató Károly: Késő ősz

Gazdag Erzsi: Őszi búcsúzás
Szállj, szállj,
ökörnyál,
jön az ősz,
megy a nyár, –
megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.
Kimentem én az erdőre…
És akkor?
Ráléptem egy rőzsetőre…
És akkor?
A rőzsető felsikoltott…
És akkor?
Ősz fedte be az égboltot…
És akkor?
Fázik majd a hátad tája…
És akkor?
Bújj a medve bundájába…
És akkor?
Nem fázol majd nagy fagykor!
Int a pitypang-bóbita,
s más vidékre száll.
Liba nézi, s bámulva
fél lábára áll.
“Hova, hova, bóbita?”
“Itt van már az ősz.
El kell mennem, elkerget
e goromba csősz.
Isten veled, kis patak!
Beteg sárga rét!
Libák, lepkék, bogarak,
száraz margarét!”
“Isten veled, bóbita!”-
szól a lúd sután,
s bánatosan pislog a
bóbita után.

Évforulók:

– 1687. november 22. Esterházy János grófi visszafoglalja a töröktől Palota várát (Várpalota)

– 1887. november 28. Elindult Euórpa első városi villamosa a pesti Nagykörúton

– 1837 november 12. Megszületett Vidróczki Márton, a mátrai híres betyár

– 1887. november 14. Megszületett Áprlily Lajos köldő, műfordító

– 1912. november 14. Megszületett Gazdag Erzsi ifjúsági író, költő

– 2007 november 19. Elhunyt Szabó Magda író, költő

– 1912. november 20. Megszületett Habsburg Ottó

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/11

http://www.unnep.mentha.hu/november.htm

http://deliszo.hu/2009/11/nepi-idojoslas-egesz-evre-november/

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695

http://okosanya.blog.hu/2009/11/30/andras_naphoz_kapcsolodo_nepszokasok_nephit_idojoslas

Dobos Edit: Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó Bp., 2006.

Karácsony hava, télelő, álom hava, advent

„December hava igen szeret kövér disznókat
Az jövendő nyárra besózza szalonnájokat.”

Ünnepelő
Sül az egér-kalácsom:
valóság ez, nem álom!
A cica is a barátm,
hisz egyszer van karácsony!”
/Devecsery László/

Időjósló:

Hideg, havas december,
jó termést vár az ember.
Sok hó, sok búza.
Ha a veréb béleli a fészkét, hideg lesz a tél. Szent Lucának híres napja,
a napot rövidre szabja.
Ha Luca sárban jár, a karácsony hóban áll. Ha karácsony éjszakáján esik a földre hó,
azt jelenti, bőven terem minden jó.
Midőn Karácsony hava zord, Húsvét napján havas a föld. Ha Karácsony esős, szeles,
búzának, bornak szűk termése lesz.
Karácsony éjszakáján,
ha esik a földre hó,
ez reménységet ád,
hogy lesz minden jó.
Első napján, ha nap fénylik,
az esztendő úgy tündöklik.
Ha második napja fénylik,
az drágaságot reménylik.
Ha János-nap borús,
A termés igen dús.
Ha Szilveszter nyugszik széllel,
Az újév derűvel kél fel.
Népi mondóka szerint:
A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

Advent:

Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség  a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt.)
Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát  kell meggyújtani  a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

Juhász Gyula: Rorate

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezünk A MAGYAR RÁDIÓZÁS NAPJÁn. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz.december 1. A magyar rádiózás napja

Szabó Lőrincz: A rádió
(részlet)

Végül a rádiót akarta.
– Nyisd csak ki! – szólt, szorongva, mert
félt, hogy rossz lesz a gép, amelyet
úgy szétcsavargált és összevert.

S felzendült valami zene,
– Próbáld meg! – kérte szomorúan…
s oly gyönge volt, hogy rögtön tudtam,
Lóci megint babrált vele,

megint babrált a rádióval;
de most nem bántam és csak az
járt eszembe, hogy végre itt van
az álomhozó jó vigasz.

Szól a rádió – http://www.youtube.com/watch?v=5czQD6pUcXs

december 3. Fogyatékos emberek nemzetközi napja

Az ENSZ december 3-át a FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI VILÁGNAPJÁvá nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

december 4. Borbála napja

Szent Borbála keresztény vértanú emléknapja.
bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje. A középkorban kivételes szentnek számított, viharok idején, villámláskor hívták segítségül.
Női munkatilalmi nap, tilos fonni, varrni.  A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.
Varrni sem szabadott, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk. Seperni sem szabad, nehogy elseperjék a szerencsét. Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kinthagyni.
Nem szabad kölcsönadni sem.
Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés. Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósol. Ugyancsak e napon is szoktak gyümölcságat vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére jósoljon. A Középső-Ipoly mentén, Paláston gyümölcságat tettek vízbe, ha karácsonyra kivirágzott, a leány közeli  férjhezmenetelére jósolt. Doroszlón ugyan virágoztattak borbálaágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.

december 6. Miklós napja

Szent Miklós püspök a kisázsiai Patarában született az i. sz. 3. században. 325- ben már mint myrai püspök vett részt a niceai zsinaton. Életéről keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn. A keleti keresztény egyház nagy szentje a mai napig, alakját mély tisztelet övezi. A görögkatolikusoknál emléknapja ma is ünnep, a római egyház a XVI. században törölte kötelező ünnepei sorából. A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje. A szegények, elesettek gyámolítója. A legismertebb legenda szerint egyszer Miklós tudomására jutott, hogy egy szegény sorban élő család lányait apjuk paráznaságra kényszerítette, hogy így keressék meg a házasságukhoz szükséges hozományukat. Így azonban a lányok soha nem tudtak volna tisztességben férjhez menni. Miklós az ablakon keresztül aranypénzt dobott a lányoknak, így mentve meg becsületüket. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében.

Az európai népeknél kezdetben a Mikulást (Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father…) hosszú ősz szakállú, csuklyás, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré (Karácsony Apó ). A Mikulás hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik, a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de kedves szánhúzó rénszarvasát is. Egy amerikai gyermekdal szerint Rudolphot, a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás azonban őt választotta maga mellé. Azóta együtt járják a világot, hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.
Amerikából a 30- s években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós, rezes orrú (nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre). Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot hord és félhoszú csizmát. Ajándékosztó kedve azonban változatlanul töretlen.
Az orosz „gyed moroz” tükörfordításaként az 1950-es években a télapó elnevezést kívánták a Mikulás helyett bevezetni. Ma mindkét elnevezés egyformán ismert és használatos.
Miklós-napi alakoskodásra, alakoskodókra azonban korai adataink vannak. A Dunántúlon a közelmúltig élt az a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is.
A Láncos Miklósnak nevezett alakoskodók Vépen felkeresték a tollfosztót, Szilben megimádkoztatták a gyerekeket, Csornán a háziaktól ajándékot kaptak. Beleden az utcán is ijesztgették a gyerekeket, lányokat, de bementek a házakba, a derekukon láncot csörgettek, a kezükben söprűt vittek, azzal zörgettek be.
A Miklós-napi alakoskodás másik formája feltehetően középkori diákhagyományból ered. A püspököt megszemélyesítő figura kíséretével felkereste a házakat, a gyerekeket vizsgáztatta, megimádkoztatta, büntette és jutalmazta. E szokásnak lehet a változata a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén a lányok tréfás gyóntatása a fonóban.
Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: kalotaszegi múlt századi leírás szerint „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamúval tömött zacskóval megütőgetik.

A Miklós-napi ajándékozást a szent legendájával hozzák összefüggésbe. Ma a Mikulásnak két alakja él: az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető, ajándékozó alakoskodó. Néhol úgy látszik, az ijesztő „láncos Miklós” és a jóságos, ajándékosztó püspök figurája összeolvadt.

Csukás István: Mit hozott a Mikulás?
(részlet)

„Ekkor csöngettek. Kinyílt az ajtó, és három gyerek jött be komoly képpel, egy szeplős, egy dagi és egy nagy fülű. Látszott rajtuk, hogy küldöttségbe jöttek. Udvariasan köszöntek, majd megkérdezték, hogy jó helyen járnak-e.
– Attól függ, kit kerestek – mondta a Nagy Horgász felesége.
– A Nagy Ho-ho-ho-horgászt! – mondta a szeplős. – Itt lakik?
– Itt lakom – nyögte a Nagy Horgász. – Miért kerestek?
– Megszavaztuk, hogy ön legyen a Mikulás! – közölte a szeplős.
– A Főkukac meg a krampusz! – mondta a dagi.
– Láttuk önöket a tévében. És nagyokat röhögtünk – tette hozzá a nagy fülű.
– Vállalom! – rikkantotta a Nagy Horgász. – Óriási Mikulás leszek! Majd meglátjátok! Hohohohó!
– Én is vállalom! – vigyorgott a Főkukac. – Zseniális krampusz leszek! De előtte segítsetek kibogozni.”

december 13. Luca napja

A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú, az egyház azonban nem tartja valós történelmi személynek. Neve a latin lux, azaz fény szóból származik. A Gergely- féle naptárreform előtt az év legsötétebb napja volt. A magyar néphagyományban nem annyira Szent Luca, hanem egy rontó nőalak (boszorkány) változata terjedt el. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik.
Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.
Akárcsak a téli ünnepkör más napjain, ilyenkor is jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra. „Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz. Luca nap reggelén, mikor felkelünk, mindig várjuk, hogy ki jő leghamarább nálunk. Hogy a báránykák nyőstények lesznek, s a borjúcskák ünőcskék lesznek, vaj bikák lesznek”.
E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni.
A Dunántúl egyes falvaiban a közelmúltig szokás volt a Luca-napi kotyolás. Fiúgyerekek házról házra járva mondták, énekelték a termékenységvarázsló mágikus szövegüket:

Luca-Luca kity-koty, kity-koty,
tojjanaka a tikjok, ludjok!Ennek az asszonyak annyi tojása legyen,
mint égen a csillag, annyi csibéje legyen,
mint a földön a kövecs!Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tikjok, ludjok!Ennek a lánynak akkora nyelve legyen, 
mint egy tepsi, úgy forogjon,
mint a nagypénteki kereplő!Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tikjok, ludjok!” 

A lucázók, kotyolók térdük alá szalmát tettek, amit azután a gazdasszony a tyúkok alá vitt. Ha nem kaptak adományt, fenyegetőztek: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!”

Az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett a jóslásokra, boszorkányűzésre. Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak, nem volt szabad pl. lúggal dolgozni (mosni), fonni. Ha ezt megszegték Luca kóccá változtatta a fonalat, az asszonyokhoz vágta az orsót. Az udvart felszórták szalmával, szénával. A háznál eldugták a söprűket, hogy Luca ne tudjon elrepülni vele.
Dívott a Luca- napi alakoskodás is. Ilyenkor fehér lepedőben, bekormozott arccal rémítgették a fiúk a lányokat.
Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítés. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. Ha valami munka nehezen készül, azt mondják: „Na ez es olyan nehezen készül, mint a lucaszéke”  (Más vidékeken nem Luca-széket, hanem Luca-inget készítettek, de a hagyomány lényege ugyanaz volt.)
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.
Luca-napi tréfaként a legények kicserélik a kapukat, a tetőre viszik a szekeret szétszedve, és ott ismét összerakják, a gazdák bosszúságára. Galgamácsán ezt általában a lányos házakkal tették meg, de bosszúból vagy haragból is bekötötték, leemelték a kaput, a kútba dobálták a szétszedett szekereket.
Érdekesség, hogy az angolszász területről ismert, száj és szemnyílással ellátott sütőtök, magyar területen is ismert volt. A Dunántúlon ezen a napon készítették, belsejébe gyertyát tettek, majd az ablakba helyezték, hogy a háziakat megijesszék.
Jósló, varázsló eljárások között szerepel Luca-napkor is a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése. A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez.

december 14. Hűség napja

A kormány 2001-es rendelete alapján A HŰSÉG NAPJÁvá nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.

december 16. Magyar kórusok napja

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg A MAGYAR KÓRUSOK NAPJÁt annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon született Kodály Zoltán.

“Legyen a zene mindenkié!”

december 21. Tamás napja

Hitetlen Tamás apostol napja. Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában, ezért Pünkösd után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit. A magyar néphagyományban az ezen a napon vágott disznó háját eltették(tamásháj), mert úgy tartották gyógyítja a keléseket. Többnyire azonban arról nevezetes, hogy ilyenkor ölik a disznót. Medvesalján úgy tartották, hogy az ezen a napon vágott disznó sózott vérét el kell tenni, mert alkalmas a köszvény gyógyítására. A Mura-vidéken úgy hitték, aki ezen a napon disznót öl, annak minden évben le kell vágnia valamit, mert Tamás öl, elpusztítja valamelyik állatát.  Ismét másutt attól tartottak, Tamás megöli a baromfiakat, ezért ezen a napon mézet szenteltettek, azt adták baromfivész ellen.

december 21-22. Téli napforduló

A napfordulókat sorsfordító napnak tartják minden hagyományban. A téli napfordulón a Nap legalacsonyabban delel, ilyenkor van az esztendő leghosszabb éjszakája. Általában ezt a napot télközépnek is nevezik. E napon a fény, az újjáéledő Nap diadalát ünneplik a tüzek. Az élet megújulásába vetett hit minden  nagy vallásba bekerült. Eredete a napfordulókor rövidülni kezdő éjszakák, a Nap újjászületése. A keresztény vallásban a sötétség felett győzedelmeskedő Krisztust szimbolizálta. Így kelteződött később ide a fényesség, azaz Jézus születése. A betlehemi csillag is a Nap újjászületésének, a sötétség legyőzésének szimbóluma.

december  24. Karácsony vigíliája

Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.

– Karácsony csodája : A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.

– Karácsonyfa:  A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették.  A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet.  A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.  Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században.  Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai. A feljegyzések szerint először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

– Karácsonyi asztal: A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy akárcsak a közelébe helyezett tárgyak, eszközök különleges mágikus hatalommal ruházódtak fel. Magát a karácsonyi abroszt, mely különösen a Dunántúlon szép változatokban terjedt el, csak egyetlen ünnepi alkalomra használták, ezentúl vetőabroszként vagy sütőabroszként alkalmazzák, hogy a termés bő legyen, vagy hogy a kenyér jól sikerüljön.
Mi is került a karácsonyi asztalra? Elsősorban egész kenyér, sőt néhol kalács is, hogy egész esztendőben legyen. Az asztal alá szénát, szalmát vitt be a gazda, hogy azután az állatok alá tegye, ezzel biztosítva egész esztendőre az egészségüket. Néhol még szerszámokat, házi eszközöket is tettek az asztal alá, hogy azokban is szerencséjük legyen a következő esztendőben. A bő termést igyekeztek befolyásolni a szintén az asztal alá helyezett magvakkal, szemes terményekkel teli szakajtókkal. Ez utóbbiakat többnyire a tyúkoknak adták, hogy jobban tojjanak.
Az asztalon ostya, alma, dió, káposztaleves, mákos guba, túrós lepény, fokhagyma, bor volt, az abrosz alá egy kis szénát szórtak.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.

– Kántálás: A karácsonyi, többnyire énekes, esetleg verses köszöntőt általában kántálásnak nevezték, de néhol kóringyálás, pászlizás, mendikálás, angyali vigasság néven emlegették.
A köszöntők karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut. Engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban énekeltek egy vagy több éneket. Ezután valamilyen ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább. Különböző korcsoportok jártak köszönteni, kántálni, általában délben kezdtek járni a gyerekek, majd délután a fiatalok és késő este a házas emberek. A kántálásért a gyerekek, fiúk, lányok régen diót, almát, bélest, perecet, madár alakú kalácsot kaptak, amit tarisznyába, zsákba gyűjtöttek. Szénát szórtak az ablak alá, hogy a gyerekek azon kántáljanak. Ezt a szénát azután a tyúkólba vitték, hogy a tyúkok jobban tojjanak.

– Betlehemezés: A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpenpásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a “három királyok” ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Az erdélyi betlehemes hosszabb terjedelmű misztériumjáték, több szereplővel. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is.

– Hiedelmek karácsony éjszakájához, éjféli miséhez kötődően:  Karácsony éjfelén, éjszakáján fontos szerepet kapott a víz, a tűz, a zajkeltés. A víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak – még ha egyszerű kútvíz volt is. Karácsony éjjelén merítették az ún. aranyos vizet vagy más néven életvizet.  Amelyik lány éjfél  elsőnek meríti az aranyvizet (melyben hitük szerint Jézus fürdött meg), az megy leghamarabb férjhez – gondolták. Ez a víz egészséget is jelentett.
A víz után a tűz a másik fontos elem, melynek különös ereje lehet karácsony éjjelén. Egyes falvakban nyírfaseprű fáklyákkal vonultak az éjféli misére, miközben a pásztorok ostort durrogtattak, lövöldöztek az ártó, gonosz hatalmak elűzésére. Karácsony éjjelén az égő gyertya összefüggött a házasságvarázslással is. Az eladó lányoknak olyan gyertya fénye mellett kellett az éjféli misére öltözködniök, amely már egyszer lakodalomban világított a menyasszonynak.
A gonoszelhárító zajcsapás ezen az éjszakán a pásztorok feladata volt. A karácsonyi történet pásztorai miatt igen fontos szerepük volt az éjféli misén is.
Vas megyében mielőtt elmentek az éjféli misére, fehér abroszt terítettek az asztalra, kalácsot és vizet tettek rá. „Ha kis Jézuska gyün közbe, hogy az tuggyon enni”. Ez valószínűleg a halottaknak szánt étel keresztényi magyarázata. Az éjféli mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfáikat, hogy majd bőven teremjenek.
A házasságjóslásra, -varázslásra is alkalmas az éjféli mise körüli időpont. A Luca-napkor elkezdett eljárásoknak ilyenkor volt a beteljesedési idejük. Egyes helyeken az eladósorba jutott lányok szenteltvizet vettek a szájukba az éjféli mise után, s otthon azzal mosták le az arcukat, de nem törölték meg, hogy álmukban majd a leendő vőlegény törölje le. Az éjféli misére menet a zsebükben kukoricát, tökmagot, kölest vittek a göcseji lányok, s a szenteltvíztartóba dobták, hogy amennyi az elszórt mag, annyi kérőjük legyen majd, és olyan gyorsan jöjjenek, mint ahogyan beledobálták. A karácsonyi éjféli misére kellett hogy elkészüljön az ugyancsak Luca-naptól kezdve faragott lucaszék. Az éjféli misén arra állt vagy ült a kíváncsiskodó, hogy meglássa: ki vagy kik a boszorkányok a faluban.

A karácsony éjjeli időjárásból jósoltak a következő évi termésre.
Azt tartották, hogy az éjféli mise alatt megszólalnak az állatok és kibeszélik a gazdájukat. Ezért is végeztek különféle szertartásos cselekedeteket az állatokkal kapcsolatban. Például a gazda karácsonyi szentelt ostyát, zöldpetrezselymet, piros almát tett az itatóvályúba, hogy a marhák egészségesek legyenek.

december 25. Karácsony első napja

Karácsonyt I. Gyula pápa i.sz. 350-ben nilvánította Jézus születésnapjává. A család ünnepe volt a hagyományos magyar paraszti életben is. A téli napforduló időszaka, az ókori napkultuszban a Nap újjászületésének ünnepe. A középkorban ekkor kezdődött az újesztendő. Így a karácsonyi szokásokban gyakorlatilag mindhárom ünnep hagyományai megjelentek. Mint minden nagy ünnep, munkatilalommal járt.  A szemetet sem vitték ki, mert úgy vélték, ezzel kivinnék a szerencsét a házból. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Az állatoknak a takarmányt már előző nap odakészítették. Nem főztek, csak az előtte való napokon. Tilos volt e napon a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert kivinné a házból a szerencsét.

december 26. Karácsony, István napja

E napon jártak a dunántúli regölők.  A regölés a téli napforduló ősi, pogánykori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat.  A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő…) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés.

december 27. János napja

E naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely a borvidékeken máig él. A szentelt bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor. Szólásként él a Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan.

A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep.

december 28. Aprószentek napja

Heródes király Jézust kerestetve elrendelte, hogy minden két évnél fiatalabb fiúgyermeket öljenek meg Betlehem városában.  Jézus ugyan megmenekült a mészárlástól, de a kegyetlen parancs sok kisgyermek halálát okozta. Ők az aprószentek. A hagyomány szerint száznegyvennégyezren voltak.
Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is. A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok. Megkorbácsolják a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket. A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. Úgy tartották, hogy akit megvesszőznek, az nem lesz keléses.
A Dunántúlon, például Sé községben (Vas m.) engedélykérés után fűzfavesszővel ütögették a háziakat, miközben mondogatták:
„Friss, egészséges legyen,
Ha kert alu küldnek, uccáru menj!
Ha uccáru küldnek, kert alu menj,
Friss egészséges legyen az újesztendőben
Ha borér küldik vizér menjen,
Ha vízér küldik borér menjen,
Friss egészséges legyen az újesztendőben!”

december 31. Szilveszter napja

Az év utolsó napja, az újesztendő vigíliája. A népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.

Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után.
Sótlan pogácsát sütnek egész napi böjtölés után, maguk mellé teszik egy kis vízzel, hogy álmukban eljöjjön a jövendőbelijük és együtt egyék meg.

A szilveszteri szokásokban különösen éjfélkor van fontos szerepe a zajkeltésnek, melyet neveznek kongózásnak, csergetésnek, pergőzésnek, nyájfordításnak.
Szokás volt a szilveszteri kántálás. A felnőttek, legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek s végül a cigányok adománykérő szokása lett. A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte. Országszerte elterjedt egyházi eredetű kántáló ének az „Újesztendő vígságszerző…” kezdetű, mellyel éppúgy jártak köszönteni szilveszter napján, mint újévkor.

A szilveszteri szokások ma városon és falun egyaránt a hangos, vidám évbúcsúztatást jelentik. Mikor trombitával, petárdákkal búcsúztatják az óesztendőt, nem gondolnak arra, hogy milyen ősi gonoszűző, bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is.

Dalok – videók – megzenésített versek:
Szabó T. Anna: Leskelődők – (advent)
jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/hangfelvetel/misztral_ebredes/misztral_ebredes_02_leskelodok.mp3
Pom-Pom: Gombóc Artúr a télapó – http://www.youtube.com/watch?v=00pTxL1RUjE&feature=results_video&playnext=1&list=PLAB0DDA094ADCACC2
Mikulás Zenemanóktól – http://www.youtube.com/watch?v=OjI8Yc3hkxg
Levél a Mikulásnak – http://egyszervolt.hu/dal/level-a-mikulasnak.html
Halász Judit: Vannak még rossz gyerekek – http://egyszervolt.hu/dal/rossz-gyerekek.html
Hull a pelyhes: http://www.youtube.com/watch?v=e9L8bGFiR8s&feature=related
Bárcsak régen – http://egyszervolt.hu/dal/barcsak-regen-felebredtem-volna.html
Lázár Ervin- Sebő János: Játék Karácsonykor – http://egyszervolt.hu/dal/jatek-karacsonykor.html
A kis Jézus megszületett – http://egyszervolt.hu/dal/a-kis-jezus-megszuletett.html
Ady Endre: Kis Karácsonyi ének – http://www.youtube.com/watch?v=TEgBb-sEOZY
József Attila: Betlehemi királyok – http://www.youtube.com/watch?v=TEgBb-sEOZY
Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár – http://www.youtube.com/watch?v=4PayVlRWeE0

Versek – hangosan:

Király László: December  – http://egyszervolt.hu/vers/december.html
Gazdag Erzsi: Hóember – http://egyszervolt.hu/vers/hoember.html
Csoóri Sándor: Hókutya – http://egyszervolt.hu/vers/hokutya.html
Móra Ferenc: Mártonka levele – http://egyszervolt.hu/vers/martonka-levele.html
Drégely László: Karácsonyi köszöntő – http://egyszervolt.hu/vers/karacsonyi-koszonto.html
Csanádi imre: Karácsony fája – http://egyszervolt.hu/vers/karacsony-faja.html
Donászi Magda: Karácsony – http://egyszervolt.hu/vers/karacsony.html

Zelk Zoltán: December Szalai Borbála: Pille szálldos Devecsery László: Karácsonyi éjben
Az udvaron vaskalapú,
krumpliorrú hóember
hirdeti, hogy megérkezett
szélparipán December.Az ajtóban, a küszöbön
lapul a házőrző eb,
nem szereti ő sem a vad
decemberi hideget.Az ablakon cinke kopog:
“Jóemberek, jó napot,
nincs eleség az erdőben,
kérek egy pár falatot!”Az ereszről csüng a jégcsap,
a háztető csupa dér –
ha már itt van, azt se bánjuk,
majd elmegy megint a tél.
Pille szálldos, ezer pille,
szárnya mindnek hófehér,
kavarognak, táncot járnak:
esik a hó, itt a tél!
Hulljatok csak, hópihécskék,
kicsiny fehér csillagok,
lombja vesztett kopár fára
díszes köntöst adjatok!
Pille szálldos, ezer pille,
nagy pelyhekben hull a hó…
Csengős szánon útnak indul
dérszakállú Télapó.
Hegyek között visz az útja,
fenyvesekbe is betér:
a sok hamvas fenyőfácska
szánkójába be se fér.
Pille szálldos, ezer pille,
minden fehér, csupa hó.
Ajándékkal megrakodva
jön már, itt van Télapó.
Csilingelő szánkójával
most áll meg a ház előtt,
s hozza már a csillagszórós,
fényben úszó zöld fenyőt.
Pille szálldos, ezer pille,
gyémántfényű lett a hó…
Örömtűz ég minden szemben,
sziporkázó, ragyogó.
Hópelyhek lobognak
pihekönnyű szélben,
fehér lesz az erdő
karácsonyi éjben…Fenyőfák indulnak,
díszeiket várják:
köszöntik az embert
és az ég királyát.Világos az ablak,
arany szemmel néz rád,
felfénylő örömmel
hullanak a szikrák:csillagszóró játszik,
szemek mosolyognak…,
betlehemi éjben
pásztorok dalolnak.

Évforulók:

– 1937. december 3. Elhunyt József Attila költő

– 1437. december 9. Meghal Luxemburgi Zsigmond magyar király

– 1437. decmber 18. Habsburg Albert magyar király lesz

– 1937. december 21. Bemutatják Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe című meséjét

– 1837. december 24. Megszületett Erzsébet magyar királyné, I. Ferenc József felesége

– 1912. december 28. Megalakul a Magyar Cserkészszövetség

Forrás:

http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=553695
http://www.unnep.mentha.hu/advent1.htm
http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=cb291b42-ff2b-41c5-9a8d-ea9186d
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/12
Dobos Edit: Más ez a nap. Diansztia Tankönyvkiadó Bp., 2006.
Magyar néprajz, MTA Néprajzi kutatóintézete 1990-2001