A Mozgáskorlátozottak megyei farsangoló bálja, Zircen

Február 25-én farsangolt a Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete, mely esemény megszervezését, lebonyolítását a Mozgáskorlátozottak Zirci Csoportja, valamint elnöke, Pálinkás Rezső és párja, Ildikó vállalták fel. A rendezvénynek a Pápai Szakképzési Centrum Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumának ebédlője adott otthont, melyet Zirc Városi Önkormányzat bocsátott rendelkezésre.

A délutáni órákban szép számú egyesületi tag foglalta el helyét az ízlésesen megterített asztaloknál, ahol könnyed beszélgetés vette kezdetét a program hivatalos köszöntőjéig. Elsőként Pálinkás Rezső ragadta magához a szót, aki köszöntötte az eseményen jelenlévőket, továbbá külön köszönetet mondott Hegedűs Józsefnének, a Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete elnökasszonyának, valamint Fáró Katalinnak, a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetőjének megtisztelő jelenlétükért. A továbbiakban felkérte a megyei egyesület elnökasszonyát, hogy hivatalosan nyissa meg a farsangi bált. Hegedűs Józsefné köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy két esztendő után ismét együtt ünnepelhetnek és személyesen örülhetnek egymásnak, majd ismertette a megyei szervezet 2023. évre vonatkozó programjait, összejöveteleit és jó szórakozást kívánt a farsangoló közösségnek.

Ezt követően, a rendezvény kulturális műsorrészeként a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola két tehetséges, zeneiskolás növendéke és kíséretként tanárnőjük, Tarcsay Beáta örvendeztette meg hegedűjátékával a jelenlévőket, majd Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából Csaba Lilla a forradalmár költő, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakjának „Az Alföld” című versét szavalta el, melynek hatására mindenki képzeletében megelevenedtek a vidék jellegzetességei.

A kulturális összeállítás után a mozgáskorlátozottak elfogyasztották az önkormányzati konyha által készített finom vacsorát, a jó magyaros gulyáslevest pogácsával. Volt, akit a teli bendő sem tántorított el attól, hogy a vacsorát követve, rögtön birtokba vegye a táncparkettet a nosztalgiaslágerek ütemére és dallamára – a zenét a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézményének munkatársa szolgáltatta.

Egy igazi farsangból természetesen nem hiányozhatnak a jelmezek sem: a hosszú alkalmi ruhát öltött, szőke bongyor hajú hölgy és milliomos sejkje; a Japánból odavarázsolódott gésa, a daloló cigányasszony és a hős Winnetou indián bevonulása tovább fokozta a hangulatot. A jelmezversenyen a közönség visszajelzése alapján eldönthetetlennek bizonyult, ki viseli a legötletesebb maskarát, így valamennyi beöltözött elvihette a képzeletbeli fődíjat. A jelmezesek is vidáman ropták a táncot egészen a tombolasorolásig, amelynek során sokan találtak szerencsére és értékes ajándékoknak örülhettek.

Fergetes, igazi farsangi dínom-dánom hangulatban folytatódott az este, egészen asztalbontásig.

Valamennyi egyesületi tagnak nagyon tartalmas, üdítő közösségi élményben volt része, mely messze feledtette a gondokat. Egy ilyen rendezvény azért is felemelő a mozgáskorlátozottak számára, mert kicsit ki tudnak lépni a hétköznapi bajaikból és a betegségeik okozta korlátaikból.

Pálinkás Rezső, a Mozgáskorlátozottak Zirci Csoportjának elnöke, az esemény szervezője és a helyszínen koordinálója ezúton is köszönetét fejezi ki Bittmann-né Katzer Nórának, az önkormányzati konyha vezetőjének és munkatársainak, valamint Horváth Norbertnek a fotókért, és valamennyi közreműködőnek, aki hozzájárult a rendezvény sikeréhez.

Csaba Lilla

További hírek

Városi Könyvtár

CÍM NÉLKÜL - Vámos Miklós estje

2024.10.04. 17:00

Vámos Miklós estje Zircen Október negyedikén az Országos Könyvtári Napok zirci programsorozatának részeként Vámos Miklós József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas, Bárka- és Fitz-díjas író látogatott el városunkba, aki néhány személyes történet megosztása mellett legújabb kisregényét, a Karcsú Könyvek sorozat hatodik kötetét, a Cím nélkül-t mutatta be az olvasóközönségnek. Ritka alkalom, amikor a szerző személyesen látogat el egy-egy városba író-olvasó találkozóra, épp ezért viccesen megemlítette, amikor új regénye jelenik meg, azért hajlandó olykor áldozatokat hozni és kiállni a nyilvánosság elé, majd megköszönte a megjelenteknek a hatalmas érdeklődést, hiszen megtelt a Városháza nagyterme. Vámos Miklós korábban forgatókönyvíróként, dramaturgként, kiadóigazgatóként és műsorvezetőként is tevékenykedett. Az esemény kezdetén éppen ezért a televíziózás és a könyvírás különbségeiről beszélt. A jelenlegi televíziózáshoz kritikusan viszonyul, Így televíziósként biztosan nem láthatjuk már, ellenben írói tevékenységét nem szeretné abbahagyni. Már csak azért sem, mert saját bevallása szerint ő egy „folyton író-író”, és noha a legsikeresebb hazai szerzők egyikének számít, nem a könyves sikerlistákra, hanem arra a legbüszkébb, hogy olvasótábora generációkon átívelő. Vámost olvas és dedikáltat nagyszülő, szülő és gyermek is. Estje második felében részletesebben kitért új kisregényére is. A Karcsú Könyvek kisregény-sorozat legelső kötete 2022-ben jelent meg, azóta évente két könyvvel jelentkezik az író. A sorozat hatodik kötetét, a Cím nélkül-t idén szeptemberben a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be. A Karcsú Könyvek elég tömörek és rövidek ahhoz, hogy könnyedén cipelhessük, és bárhol olvashassuk őket, de hogy az alkotó miért váltott 16 nagyregény után a mindössze 200 ezer karakternyi szövegekre, annak nem pusztán praktikus okai vannak. „Egyrészt úgy ítéltem meg, életművembe elég 16 nagyregény, másrészt a felesleges dolgok kihúzása mindig jót tesz egy szövegnek, ez egyébként Kosztolányi ősi tanácsa volt, aki azt mondta, ha valaki ír egy novellát, vegye le az első oldalt és tépje össze. Ez a tömörítés bármennyire is hihetetlen, nagyon-nagyon jót tesz a szövegnek. Én úgy írom a Karcsú Könyveket, hogy megírom őket 300-350 ezer karakterben, és addig húzom, amíg a lényeg marad belőlük. Ezzel gyorsabb a tempójuk és sűrűbbek is, ezt az olvasóim mondták.” Sorozata legújabb részét magányregényként definiálja, a történet ugyanis két, alapvetően magányos életet élő, falusi postásról szól, akik felbontják a cím nélküli leveleket. Egyrészt ebből eredeztethető a címe (Cím nélkül), másrészt a tavaly elhunyt Morcsányi Gézától, a Magvető Kiadó egykori vezetőjétől, akivel jó baráti kapcsolatot ápoltak. Vámos szerint a címadásnak egyébként kétszer kell jónak lennie: legyen figyelemfelkeltő, mielőtt elolvassa az olvasó, és legyen értelme azután, hogy elolvasta az olvasó. A szerző a postásokról szóló történet személyes vonatkozásáról is mesélt. „A falusi postások története fiktív, de mint minden általam írt fikciónak, ennek is valóság az alapja. Valaha volt egy hétvégi házam egy Vértestolna nevű, 500 lelkes kis településen, tényleg csak az ment oda, akinek ott volt dolga. Velem szemben lakott egy család, négy nő, akik mondhatni örökbe fogadtak, és mindenben segítettek engem. Közülük Juliska néni volt a falu postása, akit néha elkísértem dolgozni, így megismerkedtem a falu apraja-nagyjával. Az ötszáz lelkes faluban 11-12 év alatt elfogytak az újságelőfizetők, alig voltak levelek, és szinte már nem maradt mit kézbesíteni. Ez az élmény volt a történetem kiindulópontja” – osztotta meg. Olvasóközönségét a jövőben sem hagyja olvasnivaló nélkül. Jelenleg is alkot, mivel a Karcsú Könyvek sorozata nem teljes még – a sorozat elindításakor ugyanis tíz könyvben állapodtak meg a kiadójával. Most a Karcsú Könyvek hetedik részével foglalkozik, Magánhangzó címmel, amelyet várhatóan 2025. őszén tarthatnak majd kezükben az olvasók. Ennek alapja, hogy nemrégiben egy neves svájci alkotóházba vonult el, emellett 19 éves kora óta megrögzötten jár a Szigligeti Alkotóházba is, így ezeket az élményeit építi bele következő könyvébe. A szerző emellett olykor régi könyvein is igazít, hiszen műveit a magas eladási számok és vásárlói igény miatt újra és újra kiadják a kiadók. Az Országos Könyvtári Napok kapcsán elmondta, a 20. század gyermekeként el sem tudja képzelni, hogy ne olvasson, és döbbenten tekint azokra, akik nem vesznek könyvet a kezükbe. Bár terjedelmes könyvgyűjteménye van otthonában, mégis mániákusan látogatja a lakóhelyéhez közeli óbudai Platán nevű könyvtárat, és azt vallja, ahány könyvet olvasunk, annyi életet élünk. „Az olvasás az élet meghosszabbításának és kibővítésének legegyszerűbb formája” – zárta mondandóját. Porkoláb Petra  

Városi Könyvtár

A jó irodalom évszakhoz képest hűvösebb

2024.10.03. 11:00

Az Országos Könyvtári Napok zirci rendezvénysorozatának második vendége Harag Anita, Margó-díjas író volt. Novellái jelentek meg többek között a Jelenkor, a Műút, a Tiszatáj online és a KULTer oldalain is. 2018-ban Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat és Petri György-díjat kapott. 2019-ben Horváth Péter Irodalmi ösztöndíjban részesült. Első novelláskötete 2019-ben jelent meg Évszakhoz képest hűvösebb címmel, mely elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Legújabb kötete Valakire mindig gondolni kell címmel jelent meg 2023-ban. Anita a zirci III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 12. M és A osztályos tanulóinak tartott rendhagyó irodalomórát. A rendhagyó irodalomóra kortárs szerzővel már több éves hagyományra tekint vissza, melynek célja, hogy közelebb hozza a diákok számára az irodalmat. A szerző érettségi tétel a gimnáziumban, ezért kiemelten fontos, hogy a gimnazisták személyes élményeket szerezhessenek a kortárs irodalom tagjairól. Anita sokat beszélt saját írással kapcsolatos élményeiről, elmondta, hogy milyen sokat számított, hogy édesanyja a „jó” könyveket adta a kezébe kamaszkorában. Kiemelte az Abigél és a Malevil című köteteket, melyek hatására kialakult benne a vágy, hogy hasonlóan jó élményt megtapasztalhasson a saját írásaival kapcsolatban. 14 évesen próbált nagyregényt írni olvásmányélményei után, de a várt eredmény elmaradt. Az első kudarcélmény viszont nem akadályozta meg abban, hogy kitartson az álma mellett. Végül a novella műfajában találta meg magát. Anita szerint bátorságot ad, mert sokkal könnyebben újrakezdhető és átírható, mint egy nagyregény. Novelláiban a minimalizmusra, szikár nyelvezetre törekszik, nincs helye felesleges mondatoknak, kitérőknek. Nagyon szereti a műfaj szigorú szabályait, mely mégis lehetőséget nyújt arra, hogy bármit kipróbálhasson benne. Kiemelte a kreatív írással foglalkozó szemináriumokat, táborokat, műhelyeket, melyeken ő is részt vett. Bíztatta a diákokat, hogy keressenek olyan közösségeket, ahol meg lehet mutatni a saját szövegeiket. Felhívta a figyelmet, hogy nem szabad abbahagyni az írást, mert azt hiszik, hogy rossz szöveg kerül ki a kezük alól. Attól fejlődnek, ha gyakorolják az írás folyamatát, melyet a naplóíráshoz hasonlított, elmondása szerint sokat segít, ha úgy írunk, mintha magunknak írnánk. Minden szöveg tükör, magunkat látjuk benne. Ezért olyan izgalmasak ezek a közösségek, minden olvasó számára más kaput nyit meg ugyanaz a szöveg. Kedvenc prózájáról kérdezték a szerzőt, aki Szvoren Edina, Bencsik Orsolya, Tóth Krisztina és Lucia Berlin műveit emelte ki. Végül a diákok az alkotás folyamatáról érdeklődtek Anitától, aki elmondta, hogy 3-4 évig írta első kötetét, mire megjelent. Írás közben vakfolt, félre kell tenni és újra elővenni, akkor látjuk friss szemmel. Nagyon érdekes folyamat, mire olvasóként viszonyult saját művéhez, nem pedig alkotóként. Kiemelte, hogy az első mondat indítja be az alkotói folyamatot. Elég erősnek kell lennie, hogy húzza magával a többit. Az írás-olvasás folyamatos önmunka. Magammal együtt a többi embert is vizsgálom, saját félelmeinkre, tapasztalatainkra ismerünk a szövegekben, hangzott el a szerzőtől.   Jámbor Adrienn

Nyitvatartás

Hétfő:
ZÁRVA
Kedd:
10-18
Szerda:
10-18
Csütörtök:
10-18
Péntek:
10-18
Szombat:
9-13